-          Szia, Pilar vagyok!

-          Megyek Dublinba! Megyek, �rted?! Megyek Dublinba!!!

-          �n meg megyek Belgiumba, na �s? – k�rdeztem nyugodtan

-          Dublinba! Megyek! – na, rajta igazodjon el az ember!

-          De mi van abban, hogy m�sz Dublinba? �rorsz�g, na �s?

-          Megyek a tenisz-junior el�d�nt�re!

-          �, h�t �gy! Ja, �rtem! Gratul�lok! Mi�rt nem ezzel kezdted?

-          Annyira… k�t perce nyertem tudod, Sherzad Scherin… mindegy, �gyse tudod! De nyertem a harmadik szettben! �s pont �szt �t�ttem, �s a menetlabda…

-          Rendben, �rtem. Tudod, hogy nem vagyok egy nagy tenisz-szak�rt�…

-          H�t igen. Teniszhez… nos, valljuk be, mindig is h�lye volt�l.

-          K�sz. Te meg nem vagy k�pes meg�rteni a ker�kcsere fogalm�t…

-          Igen, de az…

-          J�, hagyjuk, megyek a g�pemre….

-          Szia! – mondta, �s m�g hallottam, hogy duruzsol:

-          Megyek Dublinba!

-          Szia anya! – l�ptem be az ajt�n. Anya olyan szorosan �lelt meg, hogy belef�jdult a v�llam.

-          Tudod mennyire v�rtalak? Csin�ltam neked valamit! Meg a h�godnak is. Tudod, megverte Sherzad Scherint a harmadik szettben….

-          Rajtam k�v�l mindenki tudja, hogy ki az? – k�rdeztem, mik�zben felakasztottam a pulcsimat a fogasra. Anya r�m n�zett:

-          J� �g! Meg fogsz f�zni! �szn�l vagy huszonk�t fokban egy p�l�ban lenni?

-          Huszonk�t fok! Anya, hogy is mondjam? Meleg van!

-          Dehogy van meleg!

-          De igen.

-          Jesszusom! Nem igaz, hogy nincs �rz�ked a cip�kh�z! – n�zett elborzadva a fekete tornacip�mre – mindenki azt hiszi, hogy megvetted a legolcs�bb vacakot!

-          Anya! Senki nem hiszi azt, meg am�gy is hidegen hagy, hogy ki mit hisz!

-          De h�t…

-          Befejeztem!

-          Mi van itt? – l�pett le a l�pcs�n apa.

-          Meg fog f�zni! – mutatott r�m anya v�dl�n – na, Greg, mondj valamit!

-          Szia, Pilar! – mondta. Elvigyorodtam…

-          sziasztok! – k�sz�ntem any��knak a p�lyaudvaron. Valenci�ban ott voltak. Most nem lesznek. Spa Franchonsamps. Sz�p p�lya. Tetszik. Lesz�lltam a g�pr�l, majd a hotelbe mentem. El�g volt k�t napig nem n�znem a postal�d�mat, m�ris tele van… rajong�i levelek… ismer�s.

Elm�lyedtem a h�rekbe a neten…

             Pilar Vanderfsott h�ga a d�nt�be ker�l�s�t j�tszik Dublinba! Tov�bb>

             Meg nem er�s�tett h�r szerint… - na ennyi b�ven el�g. Elegem van a „meg nem er�s�tett” h�rekb�l.

 Megn�ztem a Tag Heuer.com- ot is, amin extra nagy k�pen voltam �n, mellettem Michael Schumacher, fel��rva: �j gener�ci�, r�gi min�s�g. T�k�letes rekl�m…

M�snap elmentem tesztelni. Hab�r Fred t�k�letesen �s �jult er�vel ment, �n sem mentem olyan rosszul.

Legnagyobb meglepet�sre Robert� lett a pole, �n meg negyedik lettem Heikki �s Fred m�g�tt. Lewis hatodik lett. A rajtn�l leel�ztem Heikkit, Robert (szeg�ny) leragadt a rajtn�l valahogy. Teh�t Ferrari vezet�s. V�gestelen v�gig. Illetve addig, am�g a m�sodik tankol�s ut�n Kovalainen m�g� ker�ltem (aki m�g csak egyszer tankolt), hirtelen lef�kezett el�ttem az egyenesben, �n neki, mindketten a gumifalba, futamnak v�ge. Kisz�lltunk �s nem sok hi�nyzott ahhoz, hogy nekimenjek (nem k�ts�ges, hogy � az er�sebb, de att�l m�g pr�b�lkozni lehet, nem?)

-          M�gis mi a franc�rt f�kezel le el�ttem? – ord�tottam

-          Nyugi van, �n azt hittem van annyi eszed, hogy meg�rtsd!

-          M�gis mit?

-          Pr�b�ltam k�z�lni…

-          Telepatikus �ton? Bocs, az �tra figyeltem, biztos az�rt nem hallottam meg a bels� hangod.

-          Nem csak az �n hib�m, �gyhogy nem kell a torkom esni, vil�gos?

-          Ha… - nos, ekkor �rtek oda a p�lya�r�k, akik �szlelv�n a vesz�lyt (itt az egym�s tork�nak ugr�s�ra, illetve a p�ly�n l�v� t�rmel�kekre c�lzok) pr�b�ltak minket j� messzire terelni egym�st�l. Bementem a paddock-ba, ahol a cseppet sem mosolyg�s arc� csapatf�n�k�m fogadott. V�llamra tette a kez�t.

-          Nyugi Pilar. – ebben a pillanatban a k�perny�n Fred eszeveszett�l szalomozni kezdett. – na, j�, most m�r lehet agg�dni. – mondta m�rgesen, majd kezembe nyomott egy Red Bullt �s visszament a m�rn�k�kh�z. V�g�l Fred nem esett ki, de Lewis megel�zte (micsoda barv�r egy majdnem �ll� aut�t megel�zni) �gy m�sodikk�nt fejezte be a versenyt.

Persze any�nak els� dolga volt felh�vni, hogy vajon m�ly nyomokat hagyott e bennem a null�z�s, de semmi ilyesmit nem �reztem. Viszont a pontjaimmal m�r voltak kivetnival�im:

Lewis Hamilton: 74p

Frederic Gourday: 56p

Pilar Vanderfsott: 50p

Robert Kubica: 33p

Nah�t, de csod�latos! Borzalmas �rz�s, mikor a csapatt�rsad jobb, mint te. Tudod, hogy az aut�tok ugyanaz. Ugyanaz minden, de m�gis jobb! Nagyon rossz, komolyan.  Megcs�rrent a telefonom. Bastian h�vott. Miut�n k�z�ltem vele a t�ny�ll�st (m�rmint Sv�jcr�l) azt�n m�g elbesz�lgettem vele egy kicsit. Amint letettem anya h�vott:

-          Jesszusom, mi a baj?! – ord�tott. Majdnem leestem a sz�kr�l olyan hanger�vel.

-          Hogy mi?

-          M�r t�z perce foglalt vagy.

-          Na �s? Akkor besz�lek a mobilomon amikor akarok.

-          H�t igen, de �n ilyenkor..

-          Tudom, azon j�r az eszed, vajon h�ny agyv�rz�sem volt az alatt a t�z perc alatt, mi?

-          Ne g�nyol�dj velem, kisasszony. Csak megk�rdezem, j�ssz e Dublinba?

-          Mi�rt menn�k…

-          A h�god meccs�re, �szl�ny.

-          Ja, nem tudom. Mikor lesz?

-          Huszonh�t

-          Az nem j�! – mondtam gyorsan.

-          M�gis, Pilar?! – mondta anya felh�borodottan – a h�god…

-          Tudom, de akkor sem. Kir�ndulni megyek

-          M�gis mi�rt? – k�rdezte anya szol�dan.

-          Sz�p k�rd�s. Te mi�rt m�sz kir�ndulni?

-          Mondtam, hogy ne szemtelenkedj, Pilar! �rtem, de nem lehetne…

-          … nem, nem lehetne!  - hallottam anya hatalmas s�hajt�s�t, majd eszembe jutott valami: - kell a friss leveg�, mert…

-          Ja, persze az m�s dolog, nincs t�bb k�rd�sem, szia! – tette le anya hirtelen. Jellemz� r�.

Meg�rkeztem Magyarorsz�gra ugyanis kaptam k�t szabad napot. Anya hatalmas teniszlabda form�j� tort�t k�sz�tett Vik-nek. (Amib�l lett egy kis vita, ugyanis Vik ut�lja velem egy�tt a mazsol�t, anya pedig dugig t�mte mazsol�val, ennek hat�s�ra Vik leszedegette a saj�t szelet�r�l, ami miatt anya kiverte a balh�t – na igen, a csal�dom…) Ezut�n anya meg apa egy�ttes er�vel kih�zt�k a h�gomb�l, hogy mit szeretne csin�lni. Mire � ugyancsak szolidan azt v�laszolta, hogy elmenne velem a belv�rosba. Mire �n erre b�lintottam, teh�t Vik �s �n bement�nk a belv�rosba.

-          N�zd… h�, de…a�, ez… milyen… jesszusk�m! – v�ltott ki nagy hat�st Vikre egy kirakat. Odal�ptem. Egy divattervez� volt bent, �s Vik �szrevette a kirakatban l�v� teniszdresszt.

-          Nem szeretn�l egy – vill�mgyorsan a kirakatra n�ztem – Ny�ry Orsolya teniszruh�t? – a szeme felcsillant – de, de igen, Pilar…

-          Ok�, akkor bemegy�nk, gyere!- vontam be magammal. Az asztaln�l eligaz�tott egy csaj, bent pedig egy ugri-bugri fekete haj� apr� n� volt.

-          Nah�t! – mondta, mikor r�nk n�zett. Na, most fog autogramot k�rni, gondoltam, de nem:

-          Victoria Vanderfsott! – mondta m�ly megilllet�d�tts�ggel – �s a n�v�re – mondta kev�sb� nagy lelkesed�ssel. Miut�n lem�rte Viket, megk�rdezte milyen ruh�ra gondol.

-          H�t… pilros… nem, nem! Feh�r vagyis k�k, illetve…

-          Van egy jobb �tletem – mosolyodott el Orsolya. – Megl�tod tetszeni fog – mondta, majd lerajzolta a tervet. �s �gy helyezkedett, hogy �n ne l�ssam.

-          Csod�latos! – lelkendezett a h�gom. Mikor m�r visszafel� s�t�ltunk megjegyezte:

-          Pilar, neked olyan j�…

-          Mi�rt? – lep�dtem meg.

-          H�t, van egy csom� p�nzed �s t�bb milli�rdan ismernek… meg…

-          Figyelj! Ami p�nzem van, annak nagy r�sze a csal�di kassz�ba megy. �s nem olyan j� ez az ismerts�g, elhiheted…

-          De h�t mi�rt? �n nagyon �r�ln�k neki, ha…

-          … ha fot�sok k�vetn�k minden l�p�sedet �s l�pten- nyomon nyilatkoztatn�nak? – k�rdeztem

-          Nem, hanem, ha…

-          Figyelj, felejt el az eg�szet! Arr�l van sz�, hogy aut�versenyz� vagyok egy j� csapatban. �s ennyi. T�ged is rengetegen ismernek.

-          Igen, de csak mint Pilar Vanderfsot h�g�t! – fakadt ki – a szaklapok se Victoria n�ven emlegetnek! Vanderfsot h�ga!!! Aki mellesleg tud teniszezni, ennyi vagyok – mondta �s m�r a szem�ben ott volt a s�r�s.

-          Dehogyis! – t�r�ltem meg a szem�t – te csak annyit l�tsz a Formula1- b�l, hogy be�l�k �s vezetek, �s ennyi, kapja �rte a p�nzt. Ehelyett rengeteg munka �s edz�s ut�n sokszor nulla pontot �rsz el. Vagy m�s t�bbet �r el, mint te. �s ez rossz �rz�s. Tudod mit? Ez az eg�sz csak k�v�lr�l csillog�.

-          Azt mondod? – k�rdezte.

-          Persze, de t�r�ld meg a szemed, mert anya megetet az allergia elleni csodaszereivel. – elnevette mag�t

-          Igen, akkor k�szi, �s bocs…

A hotel fel� vettem az ir�nyt. H�nyas szoba? �hm… 103? Nem, nem, 131, vagy 113? 131, ez biztos. A k�rtya azonban nem nyitotta a 131-es szob�t. K�r�lber�l 6-odj�ra pr�b�lkoztam, amikor a h�tam m�g�tt valaki nyafog�san �les hangon megk�rdezte:

- Nos? Be akarsz t�rni? – h�trafordultam. Sienna Lemifah. Hamike leg�jabb bar�tn�je.

- Dehogyis! Csak nem tal�lom a szob�mat.

- �s akkor a mi�nkbe j�ssz be? Eln�zve t�ged, elk�pzelhet� a lop�si sz�nd�k. Ez a cip� borzalmas! – n�zett r� a leg�jabb, cs�kos tornacip�mre. Felforrt az agyvizem! Mi�rt nem hagyja senki a tornacip�imet?!

- �, ez csak nosztalgia – feleltem �rd�gi vigyorral a sz�mon – �gy h�sz �ve divat volt. K�b� akkor lehett�l f�iskol�s – vigyorogtam. Telital�lat! Sienna elkerekedett szemmel vizsg�lta meg mag�t a zsebt�kr�ben, majd minden haragr�l elfeledkezve r�m n�zett k�ts�gbeesetten:

- Jaj, mennyinek n�zek ki? Harminc�t?

- �, nem – mondtam bar�ts�gosan, majd hozz�tettem – t�bbnek n�zel ki. – egy hangos sik�t�s k�s�ret�ben elrohant, �n pedig hatalmas vigyorral a sz�mon mentem megn�zni, hogy akkor h�nyas is a szob�m…

A Home-ban nagy meglepet�s v�rt r�m.

- Kimi! – mondtam elkerekedett szemekkel. – a ferrari egykori pil�t�ja volt az. Karjaiban tartva a kisl�ny�t.

- Szia! – mosolygott Kimi – Na, mit sz�lsz hozz�? – hozta k�zelebb a kisl�nyt.

- jaj, de aranyos! – simogattam meg a r�zsasz�n zoknikba b�jtatott l�bait.

- Igen, kis sz�ps�g. �s n�zd csak! T�tsd ki a sz�d l�gyszives! – a kisl�ny engedelmesen kinyitotta a sz�j�t – Ott az els� foga! – mutatott diadalmasan az apr� feh�r cs�kra.

- Mennyi id�s? – �rdekl�dtem.

- Egy �ves lesz j�v� h�napban.

- �s fog aut�versenyezni? – k�rdeztem vigyorogva.

- �, n�k… - r�m n�zett – akarom mondani, majd eld�nti. – elnevettem magam

- Akkor eddig ez�rt nem volt�l a futamokon…

- H�t igen. Pesztr�lkodtam. Ne, ne, l�gyszives, ne r�gcs�ld a sapk�m sz�l�t. – sz�lt a sapka sz�leit �zlelget� kisl�nyra, aki ezen valami�rt hangosan nevetni kezdett. Majd keservesen s�rni

- Bocs, Pilar, megkeresem Jennit, �tadom ezt a kis arany-k�lyk�t, �s azt�n j�v�k – mondta, harcolva egy�ves kisl�ny�val…

Tesztelt�nk. Hab�r ez mindig is ink�bb McLaren p�lya volt, egyszer�en nem lehetett menni a p�ly�n.

-          M�gis mi van m�r megint? – d�h�ng�tt Nathan, mik�zben �jra bak�sz�l�dott a kocsi al�. Egy j� �ra m�lva diadalittasan j�tt ki al�la:

-          Meg van repedve a fen�klemez, pont ott ahol… - nos eddig �rtettem, �s b�r nagyon is j�rtas vagyok a m�szakiakban, fel�t sem �rtettem a magyar�zat�nak. Bocs, Nathan!

Elz�hoz igyekeztem. Amikor csengettem r�gt�n kiszaladt, �s kinyitotta az ajt�t:

-          Bocs, szia! Hajat sz�r�tok, gyere!

-          �, szia! Vettem �szre – mondtam, majd bel�ptem. 

-          Itt alszol, ugye? �s hajnalban kimegy�nk a rept�rre, a m�sik rept�ren v�r minket Bastian, Lucas… �s, hogy h�vj�k Bastian �ccs�t?

-          Sehogy, egy b�tyja van, Tobias.

-          Aha, sz�val �k, azt�n meg… elmegy�nk Sv�jcba s�elni…

-          … �s snowboardozni – eg�sz�tettem ki.

-          H�t igen – mosolygott, majd �jra bekapcsolta a hajsz�r�t�j�t. Mivel ekkora zajban nem nagyon lehetett semmit sem hallani, j� egy �ra m�lva d�bbenten n�ztem a telefonomon a nem fogadott h�v�st. Jaj, csak ne Stefano! Stefano. Na, de szuper…

-          Eln�z�st, az el�bb… - sz�ltam bele a telefoba.

-          Mindegy, csak meg szerettem volna k�rdezni, hogy hol vagy ma �s holnap?

-          Ma Magyarorsz�gon, holnap Sv�jcban

-          Aha, na akkor mindegy, csak egy fogad�s lett volna, de h�t akkor nem tudsz elj�nni…

-          H�t igen. – mondtam nyomat�kosan, Stefano pedig vonalat bontott…

Miut�n este Elza elpakolgatta a ruh�it (ami felt�n�en sok id�be ker�lt, mivel minden darabr�l �r�kig reg�lt) szok�sunkhoz h�ven filmet kezdt�nk n�zni. El�sz�r a leg�jabb mozifilmmel, a „R�zsasz�n iboly�val” pr�b�lkoztunk, de r�j�tt�nk, hogy mindketten elalszunk rajta, �gy v�g�l a horrorfilmekn�l lyukadtunk ki. Miut�n Elza v�gigharapd�lta a kisp�rn�j�t, (m�g �n v�gan pattogatott kukoric�t ropogtattam) v�ge lett a filmnek. Hajnalban arra �bredtem, hogy nagyon hideget �rzek a nyakamn�l. Fel�ltem. Hirtelen megsz�nt, most a hasamn�l �rzem a hideget. Elz�b�l kit�rt a r�h�g�s.

-          Bocsi, nem tudtam meg�llni, te is j�gkock�val �bresztett�l, �s arra gondoltam visszaadom.

-          H�t, siker�lt – szedegettem ki a hajamb�l a j�gkocka- maradv�nyokat.

-          M�g egyszer bocs.

-          Semmi baj, csak siess�nk – mondtam, mik�zben felvettem a piros hossz�-ujj�mat, �s a fekete farmeromat.

-          F�zni fogsz.

-          A kab�tot r��rek ott felvenni, nem?

-          De. – v�laszolt k�szs�gesen, majd kigur�totta a b�r�ndj�t.

- Sziasztok! – vigyorgott Lucas.

- Szia. – mondtuk egyszerre – T�bbiek?

- Versenyezt�nk, ki l�t meg titeket el�sz�r.

- De Tobias �let�ben nem l�tott minket.

- �s Tobias, hogy ne ismern� a vil�g legeredm�nyesebb n�i versenyz�j�t, �s a Budapest bank oszt�lyveze�j�t? – vigyorgott.

- Te… de hogy? – k�rdeztem esetlen�l – hisz Elz�val csak egyszer tal�lkoztatok, nem?

- H�t… nem eg�szen… - mondta Lucas, majd megmutatta, hol tal�ltak parkol�helyet.

-          Sziasztok! – �ltem be a kocsiba, majd Tobiasra n�ztem, aki illedelmesen fel�m ny�jtotta a kez�t:

-          Tobias Schweinsteiger.

-          Pilar Vanderfsot.

-          Tudtad, hogy Tobias… - kezdte Lucas, de csak po�nkodott.

-          Tudtam, hogy Tobias a VfB L�beck j�t�kosa, ha erre c�lzol…

-          Figyeled, hogy tudja?– vigyorgott Tobias.

-          Jobban tudja, mint te, elhiheted. – mondta Bastian, majd r�taposott…

-          Nem nagy h�z, de sz�p – mondta Bastian legal�bb k�t �r�val k�s�bb, amikor is �n m�r kialudtam magamat, viszont Lucas azt az id�t v�gigbesz�lte, �gy igencsak csuk�dott lefel� a szeme. Elza h�sz percet aludt, de k�zben alig volt hangja (ez alatt azt �rtem, hogy csak t�z percig besz�lt egyhuzamban) �s Tobias sem volt t�l besz�m�that� �llapotban, mint az kider�lt:

-          Tobias, itt merre? – k�rdezte Bastian egy keresztez�d�n�l, mire Tobias felelete:

-          Igen, nagyon, j�, szerintem is…

-          Rendben, akkor jobbra, szerintem is – mondta Bastian. Majd j� p�r �rahossza ut�n (ami alatt besz�lgett�nk) egyszerre csak leparkolt.

-          Na? – k�rdezte. Hatalmas fah�z volt el�tt�nk, fafarag�sokkal, gy�ny�r� ablakokkal, k�l�n parkol�val, �s minden extr�val.

-          Ty�ha! – mondtam elk�pedve – Ez nagyon sz�p!