-          A csapat tolta a feneked al� az aut�t, mert apucinak volt p�nz a zseb�ben – hadarta egy szuszra

-          Ezt… �gy mondta? – k�rdeztem, mik�zben megr�ztam a fejem – Ez nem komplett! Ez egy…

-          Elmebeteg. – sz�lt Dessy

-          Marha. – l�pett oda Nathan.

-          �n is mondok! – jelentkezett r�gt�n Ronald – idi�ta – ekkor azonban a f�l csapat (ami minimum h�sz ember) ott tolongott, nem �ppen el�ny�s jelz�vel illette Hamiltont. R�j�ttem, hogy h�ny ember �ll m�g�ttem. R�d�bbentem, hogy nem magamnak, hanem a csapatnak nyerek. Mindenkinek. �s rajtuk k�v�l tov�bbi sokezer ember emeli magasba a magyar z�szl�t, ha nyerek. Felemeltem a fejem. Mindenki r�m n�zett. Csend telepedett r�nk (ez borzaszt� ritka) Elmosolyodtam.

-          Bunk�. – mondtam der�sen, mire mindenki nevetett, �s a munka folytat�dott, csakhogy sokkal der�sebben. Amint kifel� s�t�ltam pont Hamilton �s a legal�bb t�z �vvel id�sebb bar�tn�je m�g� ker�ltem, akivel m�r volt alkalmam megismerkedni. A kis Sienna Lemifah. Lewis h�tran�zett a v�lla m�g�tt. Elmosolyodott. Mivel ekkor m�r t�l ciki lett volna kiker�lni, vagy lemaradni t�l�k, ez�rt maradtam. Hamike irt� hangosan besz�lt.

-          H�t igen, mindig is mondtam, hogy esz�t vesztett apr�s�g. Sz�ra sem �rdemes. Direkt ki�ll el�tte a csapatt�rsa, hogy bizony�ts�k, � is tud nyerni. �s m�g �gy is csak k�t ponttal van neki t�bb. Nem k�ts�ges, ki lesz a vil�gbajnok… - mivel szemem sem rebbent, folytatta:

-          Na meg az a Frederic is. Olyan tunya. Mint az a m�sik francia. S�bastian, tudod, az a n�gyszem�. – magamba fojtottam egy s�hajt�st, de a pumba m�r felment bennem. Mivel azonban m�g most sem rontottam neki, �jra r�kezdett:

-          A h�ga is. Olyan rem�nytelen�l teniszezik! –itt h�tra n�zett. �gy tettem, mint akit rendk�v�l �rdekel Heidfeld boxa. – Csak p�nzt adott neki, �s k�sz. Lefizettek ott mindenkit, elhiheted nekem.

-          Jah, az a kis sz�ke t�rpe? – k�rdezte Lemifah.

-          T�rpe? Szeg�ny t�rp�k… - v�laszolt. Mindketten gurgul�ztak a r�h�g�st�l. El�j�k �lltam �s bev�gtam a vigyort.

-          Micsoda meglepet�s. – mondtam, leolvadt sz�jukr�l a mosoly. – Ugyan, nem �r�lt�k?! Pedig micsoda sz�p nap, nem? – az �gre n�ztek. S�t�t felh�k gy�lekeztek.

-          �gy l�tszik, m�g ezt sem siker�lt megtanulnod. – n�zett r�m �that�an.

-          T�nyleg? Igazad van. De legal�bb a szab�lyokat ismerem.

-          P�ld�ul? – mordult r�m.

-          Az a kedvencem ami arra vonatkozik, ha �tv�gj�k a sik�nt – mondtam. Megr�ndult. – Van r� p�lda neked is, t�vedn�k? Kiz�rt dolog… 2008, Franciaorsz�g, 2008 Spa Franconchamps, 2009 Monza, 2010 Ausztr�lia… kihagytam valamit? – mosolyogtam.

-          Nem, nagyon is t�j�kozott vagy. De a h�dod t�nyleg borzalmasan teniszezik. Sim�n megvern�m.

-          Az nagyon men� – mondtam – le tudsz gy�zni egy tizenegy �ves, alig 140 centis, t�r�keny embert, aki r�ad�sul l�ny? Azt hiszem � gy�zne.

-          Kiz�rt dolog – mondta Lemifah.

-          A te korodban m�g sz�nes t�v�t sem tal�lt�k fel – hallgattattam el egy mondattal.

-          Ne s�rtegesd a hozz�m k�zel �ll�kat – l�pett el�re Hamilton.

-          Te mit csin�lsz?

-          Ez felh�bor�t�! – l�pett �jra el�r�bb.

-          Val�ban. – hagytam r�.

-          T�bbet �rn�l, ha valami menz�n dolgozn�l. K�r�lbel�l az val� neked.

-          Mondjam meg mi val� neked? – k�rdeztem m�rgesen, �s �n is el�rel�ptem. Alig h�sz centi volt k�zt�nk, � t�zet tudott volna ok�dni, �n viszont nyugodtan mosolyogtam. H�tr�bb l�pett.

-          Na mi van rajtad? – lend�lt �jra t�mad�sba, megc�lozva szeg�ny fekete ferraris pulcsimat. – Azt hittem a Ferrari piros sz�n�, nem? De ez fekete, legal�bbis annak n�zem – mondta �lszenten.

-          Nem csoda – mosolyogtam – az �llatok mindig is sz�nvakok voltak.

-          Na, ebb�l el�g. Megmondom, mi vagy te!

-          Ink�bb ne! – keveredett oda valahogy Nathan �s Joshua.

-          Gyere Pilar, nyugodj le! – fogta a karomat Josh  - nehogy erre pocs�kold az energi�dat. Jobb dolgod is van.

-          Igaz – mondtam. – De felh�ztam magam.

-          Nem csod�lom.

-          M�gis mif�le mag�nakci� ez? – ord�totta Stefano bent – El tudod k�pzelni mekkora botr�ny, ha… neki�tsz vagy nem is tudom.

-          De provok�lt!

-          Mi m�st csin�lna?!

-          Eln�z�st. – mereven n�zett r�m.

-          Nos, tegezhetem m�r? – k�rdeztem g�nyosan.

-          Majd, ha egyszer Vil�gbajnok leszel – hagyott ott. Mikor kij�ttem Dessy odal�pett hozz�m.

-          Na, nagyon letolt?

-          T�l lehetett �lni – vontam meg a v�llam.

-          M�sf�l �ra m�lva kezd�dik. – mondta Dessy a szabadedz�sre c�lozva.

-          Igen, nem sok �rtelme van.

-          Ugyan, meg tudod nyeri.

-          Gondolod?- h�ztam el a sz�mat. – Ha es� lesz, a kis es�men� nyeri az eg�szet. – dobtam le a h�tizs�komat egy sz�kre.

-          Nem hiszem, nyugodj meg, azt�n k�nnyebb lesz.

-          K�sz, Dessy.

-          Ez csak term�szetes. Al��rn�d? – ny�jtott oda egy piros pulcsit.

-          Persze – kotor�sztam a t�sk�mban. – Kinek �rom?

-          Angelo, a kisfiam, tudod. Nagyon szeret. M�r k�t h�napja ez�rt r�gja a f�lem.

-          Tess�k, �s m�g egyszer k�sz.

-          K�szi, �s b�rmikor – mosolyodott el. – A kis jap�nok m�r kint ord�toznak. Menj!

-          Ajaj – s�hajtottam. Kint egy emberk�nt ord�tottak valamit (vagy teljesen m�st, de az �n f�lem ugyanannak hallotta) �s mindegyiknek ott volt a kez�ben egy z�szl� vagy egy t�bla.

A szabadedz�s borzalmasan ment, �s akkor sokat mondok. Kilencedik lettem, m�sodik edz�sen tizenkettedik.

- Az els� sz�rnyat meredekebbre k�rem, �s holnapra k�zbens�t k�rek.

- Szuper-es� gumi? – vetette fel Nathan. Megr�ztam a fejem.

Id�m�r� edz�s. Az utols� gyors k�r�met akkor kezdtem, mikor m�r csak 3 m�sodperc volt h�tra az utols� etapb�l. Negyedikk�nt indulok. Hm, ahhoz k�pest nem is rossz, hogy Lewis �t�dik. Fred m�sodik, Heikki els�. A rajtn�l Hamilton tot�lisan keresztbe�llt, �s mivel hamar pr�b�lt kik�sz�l�dni, nekiment Niconak, aki szeg�ny a nagyon el�kel� hatodik helyr�l rajtolt. Robert harmadikk�nt indult, �s gyan�san lassan ment, sim�n megel�ztem. „V�letlen�l” abszul�t az ide�lis �v m�sik oldal�n ment, �gyhogy tudtam, ha ezt most megnyerem, f�leg neki k�sz�nhetem. Fredet j� sok�ig hajkur�sztam, de nem tudtam megel�zni.  A tankol�st viszont a csapat elrontotta, mert k�zvetlen�l velem egyid�ben h�vt�k ki Fredet, �gy t�bb m�sodpercet kellett v�rnia, mivel engem tankoltak hamarabb. �gy m�r csak Heikki maradt. Hat m�sodperc volt k�zt�nk, �s m�g huszonegy k�r. A k�vetkez� k�rben 4 tizedet hoztam.

-          Plusz n�gy tized, m�sodik vagy. – sz�lt Joshua.

A szemem �sszesz�k�lt, amikor l�ttam, hogy egy vonalban vagyunk Kovalainennel. �s akkor… Heikki egyszer�en lelassult, maga el� engedve. Azt�n persze igyekezett visszael�zni, de elh�ztam, �s a bokszki�ll�som is jobb volt.

A dobog�n magasra emeltem a tr�fe�t, �s gratul�ltam volna Frednek, de a harmadik Robert lett, Fred kics�szott, a kilencedik helyen z�rt. A pontverseny �ll�s�t viszontl�thattam a Home-ban kitett hatalmas t�bl�n:

1. Lewis Hamilton  80p
2. Pilar Vanderfsot 68p
3. Frederic Gourday 56p
4. Robert Kubica 49p

Ronald pihen�sre egyenesen r�tuszkolt a Magyarorsz�gra, indul� g�pre. Otthon anya kisz�rny�lk�dte mag�t azon, hogy megeml�tettem a f�j�s torkomat, mire persze kih�vta az orvos�t, aki azt mondta, val�sz�n�leg holnapra el is m�lik az eg�sz. Ett�l f�ggetlen�l anya bedugott az �gyba �s n�gy gy�gyte�t nyomott le a torkomon. Persze m�snap m�r meg sem �reztem a f�j�s torkomat…

K�na. Es�ben kellett teszteln�nk, ami nem t�l egyszer� feladat. De j�l ment�nk. Nagyon is j�l, b�r az nem a legjobb, mikor foltokban l�tsz a sisakrost�lyra hull� es�t�l, �s pr�b�lod kital�lni, mikor j�n a kanyar.

K�n�ban nagyon j�l mentem, b�r egyszer nekicsaptam magam a gumifalnak, szerencs�re lassan mentem, �gy hamar megjav�tott�k a hib�t. Az id�m�r�n mindenki az Intermediefet v�lasztotta, mert es�re �llt az id�, b�r a p�lya sz�raz volt. �n viszont l�gy kever�k�vel mentem, �s �gy szereztem meg a Pole-t.

-          Gratul�lok. – mondta Robert, - �n nem v�llaltam volna be.

-          Dupla vagy semmi alapon ment – feleltem.

Felvettem a piros keszty�met. Torn�ztattam picit az ujjaimat. A h�gom behajolt, �s sok szerencs�t k�v�nt. B�lintottam. A rajtr�cson kisz�lltam, �s v�ltottam p�r sz�t Ronalddal. H�tba veregetett. Hatalmas leveg�t vettem, �s tudtam, ha ezt most megnyerem, es�lyes vagyok a VB-c�mre. Nagyon. A piros l�mp�k elaludtak. Ak�rcsak Lewis Hamilton, aki m�g�lem rajtolt, de �gy sokan lerajtolt�k (na, j�, ketten)

A hatodik k�r k�zep�n Hamilton kij�tt, mert h�tulr�l belement a saj�t csapatt�rs�ba (aki �pp el akarta engedni) Teh�t nagy po�n volt, tizedikk�nt �llt vissza. V�g�l nyolcadik lett, �n pedig els�. Annyira sajn�ltam Fredericet, mert �tv�gta a sik�nt, nem engedte maga el� Jarnot, �gy a bokszutc�s �thajt�son hetedik lett, Hami el�tt.

Lewis Hamilton 81p

Pilar Vanderfsot (Julia nagyon sz�pen form�lt bet�ivel �rva) 78p

Fredric Gourday 58p

-          Pilar! – ord�totta Dessy, �s a nyakamba ugrott – nyert�l, nyert�l, te nyert�l! – ord�totta s�rva – Vil�gbajnok leszel, vil�gbajnok!

-          Ez az! – szedtem le a sisakomat, majd elhaj�tottam (ami�rt persze a f�l csapat ugrott) Fred is odal�pett. Nem l�tszott csal�dottnak, s�t!

-          J�l van, �gyes legy�l, �s ti�d a VB-c�m.

-          K�sz, n�lk�led nem jutok el id�ig.

-          Dehogynem! – mondta mosolyogva – na, menj! – tess�kelt be az interj�szob�ba.

- Jaj, tudod ugye, milyen vesz�lyes volt, mikor kiment�l arra az �tpadk�ra a piros-feh�rre, van festve. – panaszkodott anya aznap este.

- Az a neve, hogy r�z�k�.

- De akkor is! �s akkor ott volt el�tted egy aut�.

- Az nem ritka.

- Ne g�nyol�dj velem! Tudod, hogy nagyon f�ltelek! �s ha nem te nyersz, akkor negat�van befoly�solja az elk�vetkezend� �leted �letvitel�t, valamint… - annyira nagyon unatkoztam az elk�vetkezend� �r�ban, hogy az szinte f�j. Anya telet�mte a fejem a pszichol�gia szakszavakkal… borzalom, komolyan. Nem mentem haza Magyarorsz�gra.

Seg�tettem m�snap elpakolni a neh�z f�m rudakat a csapatnak. K�zben eszeveszetten r�gni kezdtem a k�rm�met. Akkor l�pett be a csapatf�n�k�m, szok�s szerint mobilj�val a kez�ben.

-          Persze, t�k�letesen egyet�rtek. – mondta, majd miut�n letette a telefonj�ra n�zet. – Bunk� – vonta le a k�vetkeztet�st. Majd r�m n�zett.

-          Pilar, neked otthon kellene l�gatni a l�bad a melegv�zbe. �s minek r�god az ujjaidat?

-          Nem r�gom. – mondtam, majd a kezemre n�ztem. T�nyleg r�gtam…

-          Figyelj, erre semmi sz�ks�g. – mutatott az alkatr�szekre.

-          De szeretn�k seg�teni.

-          Akkor nyerj versenyt Sao Pauloban!

-          De…

-          Semmi de!

A laptopomon a friss interj�t n�zegettem. A magyar F1Racing k�sz�tette. M�rpedig a magyaroknak mindig sokkal t�bbsz�r nyilatkozok. (ami�rt megkaptam a fejmos�st a nemzetk�ziekt�l):

      - Kit kedvelsz jobban: Lauda vagy Stewart?

      - Fog�s k�rd�s. Stewart.

-          Hamilton vagy Kovala..?

-          Kovalainen!

-          R�ikk�nen vagy …?

-          R�ikk�nen!

      - Szeretn�l rekordot d�nteni? Te vagy az els� n� az F1-ben.

      - Nem �n vagyok.

-          De h�t…

-          Nem �n vagyok.

      - Na j�. Mit gondolsz a Ferrarir�l?

      - Mint csapat? Nagyon szeretek itt versenyezni.

�sat�bbi, �sat�bbi. Semmi izgalmas. A hotelben voltam, mikor kopogtattak.

-          Szabad! – ord�tottam, majd fel sem pillantottam, mivel azt hittem a port�s vagy valami ilyesmi. De nem � volt. Aki bel�pett, nem volt m�s, mint Felipe Massa.

-          Szia… - mondtam megr�k�ny�dve.

-          Szia – mosolyodott el. M�g mindig �llt, mire �szbekaptam.

-          Bocs, nyugodtan �lj le.

-          K�szi. – �lt le egy sz�kre – nos, zavarlak?

-          Nem, dehogy – hajtottam le a laptopot, majd bev�gtam az �gy al�.

-          Csak, mondta Stefano, hogy itt vagy, �s �n meg akartam n�zni, hogy vagy. R�g besz�lt�nk. Kimivel tal�lkozt�l az�ta?

-          Igen, l�ttam a kis Lotta R�ikk�nent.

-          Sz�p kisl�ny. Hogy �rzed magad?

-          �szint�n? Szarul.

-          Nem csod�lom. Rettent� ideges lehetsz.

-          Ennyire l�tszik?

-          Igen, mert r�god a k�rm�d, azt pedig csak akkor szoktad, mikor nagyon ideges vagy.

-          �n…nem…ja, de.

-          Jaj, Pilar, nagyon szurkolok neked.

-          K�szi…

Este cs�rg�tt a mobilom.

-          Szia, Pil. Kimi vagyok. Csak, hogy tudd, szurkolunk neked!

-          K�sz, Kimi. Ott lesztek, igaz?

-          A futamon igen. Az id�m�r�re nem tudunk elmenni. Az�rt h�vtalak, hogy b�tor�tsalak.

-          K�sz�n�m. – suttogtam er�tlen�l.

�jra cs�rg�tt a telefonom.

-          Szia, Pilar. Bastian vagyok.

-          Szia.

-          Sok szerencs�t. Ott leszek.

-