K�s� d�lut�n sz�llt le a g�p�nk. A sz�leim persze j�ttek el�nk. Nagyon meg�r�ltem nekik. �k pedig nek�nk. Dics�rt�k is, hogy milyen j� h�sba lettem Kimi mellett. Ez igaz volt, felszedtem p�r kil�t az elm�lt h�nap alatt. Persze az igazi ok�t nem tudt�k.

Sz�val lelkesen mes�ltem any�nak, apa pedig Kimivel besz�lgetett az aut�kr�l. Azt hiszem tal�ltak k�z�s t�m�t, m�g ha nem is a forma 1-et.

-          V�gre itthon!- mondtam megk�nnyebb�lten mikor be�rt�nk a h�zba.

-          Akkor n�lam m�r nem is �rzed magad otthon?- t�rt el� Kimib�l az aggodalom.

-          Tudod, hogy nem �gy gondoltam!- sz�ltam r�.

-          J�l van, na!

-          Gyerekek, ne civakodjatok!- sz�lt r�nk anya.

Mi csak kedvesen mosolyogtunk. Azt�n felment�nk a szob�nkba. A cuccaim, az utols� itthonl�tem �ta v�ltozatlanul voltak… akkor indultam Sebastianhoz Sanghajba.

Kimi �szrevette az elkalandoz�somat, �s gyeng�den �rintette meg a v�llam. K�rd�n n�ztem r�.

-          El�t�rtek az eml�kek?- k�rdezte egy�tt �rz�n.

-          Igen… minden �gy van, ahogy hagytam, miel�tt…- kezdtem.

Kimi b�ztat�n �lelt �t. � tudta a vil�g a legklasszabb �s legmegnyugtat�bb �lel�seit adni, persze m�sban is � volt a leg…

-          Nem kell eml�kezned!- mondta szel�den.

-          Igazad van. T�l sokat r�g�dok a m�lton.

-          Senki se t�k�letes.- mondta �s megsimogatta a h�tam.

-          Akkor te nem t�k�letes pasi, gyere enni!- k�rtem.

-          Megyek, de csak a nem t�k�letes l�ny kedv��rt.- folytatta a viccel�d�st.

J�kedv�en �rt�nk be a konyh�ba, miut�n gyorsan k�rbevezettem a h�zban, ami nem volt t�l nagy. Any��k m�r az asztaln�l �ltek. Gyorsan mi is helyet foglaltunk. Ki voltunk �hezve, �gy mindent elt�ntett�nk.

-          A l�nyokat mikor l�togatj�tok meg?- k�rdezte a vacsi befejez�se ut�n anya.

-          �gy gondoltam, hogy holnap felh�vom Gerd�t �s majd egyeztet�nk. Jut eszembe, m�g otthon lakik?

-          M�rt ne lakna otthon?- k�rdezett vissza anya.

-          Mert utolj�ra a pasihoz k�sz�lt.- magyar�ztam.

-          H�t l�nyom, nem mindenkin�l t�rt�nnek olyan gyorsan az esem�nyek.- mondta sejtelmesen.

„Na, sz�p. Most megkaptam. Rem�ltem, hogy t�bb ilyen besz�l�st m�r nem akar k�zz� tenni Kimi jelenl�t�ben. J�l n�zek ki, ha m�g a saj�t any�m is ellenem van!”- m�ltatlankodtam magamban. Nem sz�lltam vit�ba vele, igaza volt.

-          Akkor k�szi a vacsit, mi megy�nk pihenni.- jelentettem be.

-          �n is k�sz�n�m, nagyon finom volt.- dics�rte Kimi anya f�ztj�t.

-          �, nincs mit. Eg�szs�getekre.

Felkelt�nk �s elk�sz�nt�nk az id�sebb gener�ci�t�l. K�z a k�zben indultunk a szob�nk fel�. Alig csuktam be az ajt�t, Kimi akci�ba „lend�lt”, aminek nem lehetett ellen�llni.

Hevesen cs�koltuk egym�st �s elveszt�nk egym�s tekintet�ben.

V�gyakoz� cs�kok k�s�ret�ben szabad�tottuk meg egym�st a ruh�kt�l, majd az �gyig h�tr�ltunk, ahol m�g a kipakol�sra v�r� t�sk�k voltak. Nem t�r�dve ezekkel, Kimi gyorsan ledob�lta a f�ldre �ket �s helyet csin�lt az �gyon. Tekintet�nk tal�lkozott, �s v�gyainkhoz nem f�rt k�ts�g. V�gyakoz�n �s szenved�lyesen cs�koltuk egym�st, alig b�rtunk parancsolni v�gyainknak, de m�g halogattuk a beteljesed�st… olyan j� volt l�tni a m�sik arc�t, ahogy egy �rint�st�l is megremegett…azt�n Kimi adta fel hamarabb �s  test�nk szorosan fon�dott �ssze, �rezt�k egym�s sz�vver�s�t… m�r egy ritmusban, egy �temre dobogott tov�bb…

Reggel kipihenten �s boldogan �bredt�nk, szinte egyszerre. �n voltam a f�rg�bb, letusoltam �s ennival� ut�n n�ztem. Kimi addig �gyban maradt.

A konyh�ban m�r anya k�sz�tett reggelit.

- Nek�nk?- k�rdeztem k�sz�n�s helyett.

- Neked is j� reggelt!- k�sz�nt r�m.- Egy�bk�nt igen, gondolom, kell az energia.- folytatta anya.

- J� reggelt!- k�sz�ntem, �s puszit nyomtam az arc�ra.

- Mi a baj?- k�rdezte, mintha gondolatolvas� lenne.

- Ezt honnan veszed?- k�rdeztem csod�lkozva.

- Az any�d vagyok…

- Ne is folytasd!

- Elmondod?

- Szeretn�m, de nem akarom, hogy idegeskedj miattam.

- De ha nem mondod el, az�rt fogok idegeskedni.- v�laszolta �.

- Nem akarom elrontani a mai napot, olyan j�l �bredtem.

- Persze l�nyom, az�rt vettem �szre, hogy valami bajod van.- jegyezte meg anya.

Nem tudtam mit mondani erre. �gy l�tszott ki fogja szedni bel�lem, el akartam �n mondani neki, de f�ltem… nagyon f�ltem a v�lem�ny�t�l.

-          �gyse nyugszol, m�g el nem mondom, ugye?- k�rdeztem le�lve az egyik sz�kre.

Anya is le�lt mell�m. Pr�b�ltam �sszeszedni a gondolataimat, de nem nagyon ment.

-          Anya…- kezdtem, majd egy kis sz�netet tartottam-, ne haragudj r�m, k�rlek!- k�rtem, m�r szinte s�rva.

-          Nincs semmi baj, tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz, nem fogok r�d haragudni.- b�ztatott anya, �s k�zben megfogta a kezem.

Lopva n�ztem r�. Agg�d�st l�ttam a szemeiben. Alig b�rtam folytatni:

-          Nem h�zom tov�bb, anya te nagymama leszel.- mondtam halkan �s leszegett fejjel.

Csend telepedett a helyis�gre. Majd anya kapcsolt, hogy valamit k�ne mondania.

-          De hisz ez j� h�r!- lelkesedett egy kis k�tellyel a hangj�ban �s meg�lelt.

Tudtam, hogy a k�tely nem a t�nynek, hanem a k�r�lm�nyeknek sz�l a r�sz�r�l.

-          Tudom, ez �nmag�ban nagyon j�, csak van egy kis bonyodalom…

-          Baj van a kicsivel?- k�rdezte r�gt�n anya.

-          Nem, dehogy � rendben van!- nyugtattam gyorsan meg.

-          Akkor Kimi nem akarja?- k�rdezte rosszall� tekintettel.

-          Anya!- sz�ltam r�.

-          J�, cs�ndben leszek, de mond m�r!

-          Nem biztos, hogy � az apa.- mik�zben kimondtam ezt, mintha valaki a sz�vem marcangolta volna. Remegni kezdtem �s kivert a v�z. Mekkora hatalma van a szavaknak!

Anya gyorsan �t�lelt �s simogatta a h�tam… jelenleg � volt az egyetlen, aki meg tudott �rteni. „De m�rt csak �?”- k�rdeztem magamt�l.

-          �s ki lehet m�g?- k�rdezte �vatosan.

-          Nico… tudod, minden olyan gyorsan t�rt�nt akkor… pedig szedtem a gy�gyszert… sz�val nem szabadott volna megt�rt�nnie…- pr�b�ltam felid�zni a dolgokat.

-          Gondolt�l m�r arra, hogy a sors akarta �gy?- k�rdezte anya kedvesen, m�g mindig fogva a kezem.

�rtetlen�l n�ztem r�. � folytatta:

-          Biztos id�vel meg lesz a mi�rtje, hogy m�rt pont az� a baba, aki�…

-          Gondolod?- k�rdeztem k�telkedve.

-          Tudom!- jelentette ki. �n pedig hittem neki. Kicsit der�sebben l�ttam m�r a dolgokat, de akkor is f�ltem minden �j napt�l, ami r�m v�rt.

-          K�sz�n�m!- mondtam nagyot s�hajtva.

-          Nincs, mit… egy�bk�nt meg gratul�lok l�nyom, �s b�rki is az apa, a mi unok�nk, �s ez csod�latos dolog! Vigy�zz magatokra, �s ha b�rmire sz�ks�ged lenne, sz�lj!- k�rte.

H�l�san n�ztem r�.

-          Most megyek, mert nem akarom, hogy Kimi gyanakodjon.

-          Ok�, de ugye m�g besz�lget�nk a kicsir�l?

-          Persze, mindenk�pp.- nyugtattam meg.

Mikor fel�rtem Kimi m�g mindig �gyban volt.

-          Na v�gre, m�r azt hittem �hen maradok!- lelkesedett, mikor megl�tta a t�lc�t n�lam.

-          Akkor m�rt nem j�tt�l ut�nam?- k�rdeztem k�t�zk�dve.

-          Rem�ltem, hogy �gyba kapom a reggelit.

-           Te kis m�zlista.- jegyeztem meg mik�zben el� raktam a t�lc�t.- De holnap te leszel a soros!- h�vtam fel a figyelm�t.

-          Fel�lem.- egyezett bele Kimi.

-          De vannak elv�r�saim!

-          �h, �s mik azok?- k�rdezte k�v�ncsian.

-          Forr� k�v�, friss keny�r, sonka, sajt, eperlekv�r, uborka… soroltam, ami eszembe jutott.

Kimi csak csod�lkozva n�zett r�m.

-          �s ezt mind meg is eszed?

-          Na-n�!

-          Akkor lassan gurulni fogsz!- k�t�zk�d�tt.

Egy pillanatra elkomorodott a tekintetem, �s ezt Kimi is �szre vette.

-          Rosszat mondtam?- k�rdezte.

-          Nem, dehogy csak… belegondoltam. Az ki van z�rva!- sz�geztem le.

-          J�l van, �rtem.

-           Megyek, felh�vom Gerd�t.- v�ltottam gyorsan t�m�t.

Nagyon meg�r�lt�nk egym�snak, �s eb�d ut�nra besz�lt�nk meg tal�lkoz�t n�luk. �g�rte addig a l�nyokat is �sszeszedi.

A d�lel�tt lust�lkod�ssal telt, kimozdulni nem volt kedv�nk, �gy vagy zen�t hallgattunk, vagy rajzfilmet n�zt�nk. Az eb�dn�l sem okoztunk csal�d�st any�nak, mert mindent elt�ntett�nk.