A k�vetkez� napok esem�nyd�san teltek, a l�nyok mindig tal�ltak nek�nk programot. Alig maradt id�nk, hogy kettesben maradjunk.

Azt�n december elej�n Kimi felh�vta a figyelmem arra a t�nyre, hogy a FIA g�l�n is jelen�se van.

-          Basszus.- mondtam, ami �pp eszembe jutott.

Nem sok kedvem volt a nagy felhajt�shoz. Persze mindenk�pp Kimi mellett akartam lenni.

-          Akkor nem akarsz velem j�nni?- k�rdezte szomor�an Kimi.

-          Dehogynem!- mondtam b�ztat�an.- Csak ez az �letforma k�zelebb �ll hozz�m, de ne �rts f�lre, szeretem a l�tv�nyos dolgokat, csak most nincs hozz� hangulatom. Lehet, hogy a hideg miatt van…- pr�b�ltam megmagyar�zni Kiminek.

-          Na akkor nem hiszem, hogy Finnorsz�gban j�l fogod �rezni magad.- mondta m�r jobb kedvel.

-          De, bizony, majd megl�tod! Tudod m�rt? Mert ott nem kell nagyszab�s� partikra j�rnunk…Ugye?- k�rdeztem az�rt r�.

-          J�l mondod, �s megnyugodtam. Akkor velem tartasz?

-          Persze, mellettem a helyed, �s l�tni akarlak, mikor �tveszed a d�jat! Hagy legyek b�szke r�d!

-          �, te most h�zelegsz nekem?- k�rdezte mosolyogva.

-          Aha.- mondtam �n is mosolyogva.

Ekkor kopogtak a szoba ajtaj�n. Anya volt. Vacsoraid� volt.

-          Anya, apa mondanom kell valamit.- kezdtem.

K�rd�n n�ztek r�m.

-          Nyugi nincs gond, csak Kiminek �s nekem m�g jelen�s�nk van k�t nap m�lva a FIA g�l�n.

-          Akkor itt hagytok minket?- k�rdezte anya szomor�an.

-          De j�v�nk m�g!- vigasztaltam.

-          H�t vissza nem tarthatlak titeket.- �llap�totta meg anya.

-          Legal�bb jobban fogsz �r�lni, ha legk�zelebb j�nnek.- �llt mell�m apa is.

-          Tudod is te azt!- zs�rt�l�d�tt anya.

-          Anya!- sz�ltam r�.

Bev�gtuk a vacsit, majd elvonultunk aludni. Kellett az energia a k�vetkez� napra.

Na az �bred�s nem volt olyan j�, mint v�rtam. S�t, egy�ltal�n nem volt j�. Pr�b�ltam megsz�lalni, de nem j�tt ki hang a torkomon. Mintha egy hatalmas gomb�c telepedett volna a torkomba. �s az orrom is elkezdett folyni. Kimi l�tta, hogy nincs rendben valami velem.

-          J�l vagy?- k�rdezte agg�dva.

�n csak a torkomra mutattam �s ingattam a fejem.

-          Elment a hangod?- k�rdezte csod�lkozva.

�jra b�logattam.

-          Szeg�nyk�m!- b�jt oda hozz�m.

Sz�rny� volt, hogy nem tudtam megnyugtatni, hogy nem komoly.

-          Hozzak te�t? Van l�zad?- k�rdezte sorra.

K�zzel-, l�bbal elmutogattam neki a k�r�seimet. K�szs�gesen seg�tett mindenben, �s persze nem engedett felkelni az �gyb�l. WC-re is csak k�s�rettel mehettem.

K�s�bb anya is beseg�tett neki az �pol�somban. Hozott gy�gyszert, amit szedhetek az �llapotom mellett. A l�zam kitart� volt, �s nem cs�kkent 38 ^oC al�.

�gy t�nt Kiminek egyed�l kell mennie holnap.

Szomor� volt �s �n is.

-          Nem akarlak itt hagyni!- mondta mikor m�r bepakolta a cuccait.

-          Tudom.- mondtam rekedt hangon. Nehezemre esett a besz�d, de m�r nagyon untam a mutogat�st.

-           M�rt nem ny�ron van a g�la?- elm�lkedett Kimi.

Egy�tt�rz�n n�ztem r�. Kaptam egy puszit az arcomra. Pr�b�ltam mosolyogni.

-          H�vj, ha oda �rt�l!- k�rtem.

-          Felt�tlen�l. �s sietek vissza hozz�d.

-          V�rlak.

-          Na mennem kell, nagyon vigy�zz magadra k�rlek!

-          Te is!

Meg�lelt�k egym�st, majd lek�s�rtem az ajt�ig. Apa m�r v�rta a kocsiban. Besz�llt mell�, majd elt�ntek a messzes�gben.

Kettesben maradtunk any�val. Most t�rt el� az �sszes rossz �rz�s, �s f�jdalom. Zokogva borultam anya v�ll�ra. �tvezetett a nappaliba �s le�ltetett. Egy zsebkend�t nyomott a kezembe.

-          Nyugodj meg, k�rlek!- mondta szel�den.- B�rmi is t�rt�nik, mi melletted �s az unok�nk mellett vagyunk.- jelentette ki.

-          K�szi, ugye ap�nak nem mondtad el?- k�rdeztem.

-          Persze hogy nem.- nyugtatott meg.- Sz�val?

-          Mi sz�val?- n�ztem r� �rtetlen�l.

-          Mi�ta tudod? Mekkora a kicsi, �s megmozdult m�r?- tette fel a k�rd�seket anya lelkesen.

Mosolyt er�ltettem az arcomra.

-          Braz�li�ban kezd�dtek a rosszull�tek, majd orvoshoz mentem kivizsg�l�sra �s ott der�lt ki…- kezdtem.- Akkor volt kilenc hetes, �s most pedig 14 hetes. K�t hete voltam ultrahangon, akkor rendben volt minden. Most pedig v�rv�telre kellene mennem…

-          �s hogyhogy nem biztos, hogy ki az apa?- k�rdezett r� a l�nyegre anya.

Zavartan n�ztem r�, �s kerestem a szavakat, amivel k�r�l tudom �rni a t�rt�nteket.

-          Sz�val a baba m�ret�b�l kiindulva a fogantat�s ideje akkora esik, mikor Nicoval m�r nem voltunk egy�tt, Kimivel pedig m�g nem…

-          Akkor m�r csak azt k�ne tudni, hogy az �tlagn�l nagyobb, vagy kisebb a baba…- �llap�totta meg anya.

-          De ezt nem lehet ugye?- k�rdeztem lehangoltan.

-          Ez egy�nt�l f�gg�, �gy nincs r� m�d.

-          K�r, nagyon k�r.- �llap�tottam meg.

-          Az bizony…de fel a fejjel!

-          Nem tudok, mert minden, ami sz�p �s j� az �letemben egy pillanat alatt elt�nhet, mintha csak egy �lom lett volna.- magyar�ztam k�ts�gbe esve.

-          De a legfontosabb megmarad neked.

-          Tudom, hogy a kicsi majd mindig velem lesz… de �n m�g azt se tudom, hogy mit kell csin�lni egy any�nak…- mondtam aggodalmasan.

-          Majd beletanulsz, de ne r�g�dj most ezen!- k�rte.- Pihenj ink�bb �s gy�gyulj meg hamar!- k�rte, azzal elindultunk a szob�mba.