Mikor fel�bredtem er�sen gondolkodnom kellett mi is t�rt�nt az elm�lt �r�kban. Lassan, de ann�l f�jdalmasabban „j�ttek el�” az esem�nyek. Egy �gyon fek�dtem, a h�tamon �s pr�b�ltam �sszeszedni magam ahhoz, hogy fel�ljek. Magam el� b�multam a szoba csukott ajtaj�t n�ztem.

K�nnyek sz�ktek a szemembe. T�n most fogtam fel a t�rt�nteket igaz�n. F�jdalmat �s k�ts�gbees�st �reztem. Nem tudtam, mi lesz most. Nem tudtam mi lesz a k�vetkez� percben �s a k�vetkez� h�napban sem.

Egyre jobban mag�val ragadott a s�r�s �s nem tudtam abbahagyni, visszafek�dtem, �s a p�rn�ba temettem az arcom.

Kopog�sra riadtam. M�r nem s�rtam, de kimer�ltnek �reztem magam.

-          Gyere.- mondtam halkan.

Sebastian l�pett be f�l�nken az ajt�n. El�g ijedt k�pet v�gott, mikor egym�sra n�zt�nk.

-          J�l vagy?- k�rdezte agg�dva.

-          Nem.- volt a r�vid �s �szinte v�laszom.

-          Tudom, h�lye k�rd�s volt.- menteget�z�tt.- K�rsz enni vagy inni valamit? – tette fel a k�rd�st, mik�zben k�zelebb j�tt.

-          Tal�n… vizet.- mondtam elm�l�zva.

-          Hozom, addig el ne mozdulj!- k�rte.

Azzal elt�nt az ajt� m�g�tt. Nagyot s�hajtottam. Arra gondoltam mi lehet most Kimivel. Hol van, �s kivel lehet. Azt�n arra, hogy Sebastiannak is el kell mondanom, mi van. Nem tudtam tov�bb gondolni a dolgokat, mert Sebastian meg�rkezett a v�zzel.

�tny�jtotta �s mell�m �lt az �gyra.

-          K�szi.... tegnap nem volt m�dom elmondani m�rt szak�tottunk…- kezdtem bele.

-          Ha nem akarod, most se kell.- v�gott k�zbe Seb.

-          De akarom…. �s musz�j.- v�laszoltam.

-          J�l van, mes�lj!- k�rte.

-          Sz�val, hogy a l�nyeggel kezdjem, bab�t v�rok.

Lopva a sr�cra n�ztem, aki elk�pedve n�zett r�m.

-          Hogy mi? Mi�ta? �s Kimit�l?- tette fel a k�rd�seket csod�lkozva.

-          H�t… n�gy �s f�l h�napja fogant… �s ez kavart be… sz�val, ez alapj�n lehet Nico �s lehet Kimi is a baba apja.- mes�ltem akadozva.

-          Akkor �n ki vagyok z�rva?- k�rdezte Seb rem�nykedve.

Persze meg�rtettem a reakci�j�t, hisz „megbesz�lt�k”, hogy fiatal � m�g ehhez.

-          Id�ig nem mer�lt fel, hogy k�s�bb foganhatott a kicsi.

-          �rtem. – mondta Seb komolyan.- �s akkor most mi lesz? M�rmint Kimivel �s veled, �s Nico tud r�la?

-          Kimi tegnap szembes�lt a terhess�gemmel, �s mikor k�rd�re vont, hogy m�rt nem mondtam el neki, el kellett mondanom, hogy nem biztos, hogy az �v�… �s ekkor Nico is jelen volt.- mondtam szomor�an.

-          Szeg�nyk�m.- mondta, �s v�delmez�n �lelt �t.

�r�ltem, hogy legal�bb � mellettem van, b�r tudtam nem sok�ig haszn�lhatom ki ezt. Szorosan mell� b�jtam �s becsuktam a szemem. De nem volt j�, mert eml�kk�pek villantak be, �s megint s�rni kezdtem. Nem b�rtam elviselni a jelenl�t�t �s berohantam a f�rd�szob�ba. Magamra z�rtam az ajt�t.

-          V�nusz, nyisd ki!- k�rte k�ts�gbe esve Sebastian.

-          Ne csin�ld ezt! Gondolj a bab�ra!- k�rlelt.

-          V�gig arra gondolok.- kiab�ltam ki neki.

-          Akkor nem teheted vele!

-          M�rt � megk�rdezte, hogy teheti e velem? Ez a gyerek okozta a boldogs�gom elveszt�s�t…- mondtam s�rva.

Sebastian megr�m�lhetett a kijelent�semt�l, mert m�g jobban r�ngatni kezdtem a kilincset. Azt�n hallottam, hogy valakivel besz�l.

-          V�nusz, Apple vagyok, k�rlek, engedj be!- k�rte a „nem” bar�tn�.

-          Minek?- k�rdeztem s�rva.

-          Hogy besz�lhess�nk.

-          Nem akarok…

-          A bab�r�l se?

-          R�la v�gk�pp nem!

-          Pedig � nem tehet semmir�l.

-          Tudod is te!- kaptam fel a vizet.

-          � csak egy magzat! M�g meg se sz�letett.- magyar�zta Apple.

-          De rossz helyen van, �s rosszkor.- pr�b�lkoztam.

-          �s mikor megmozdult, akkor is erre gondolt�l?- k�rdezte bizakodva Apple.

Nem v�laszoltam, csak p�r m�sodperc gondolkod�s ut�n kinyitottam az ajt�t. Apple j�tt be, �s le�lt mell�m a fal t�v�be. Sok�ig nem besz�lt�nk, csak �lt�nk n�m�n. Azt�n �n t�rtem meg a csendet.

-          Sose tudn�k �rtani a kicsinek.

-          Tudom.- v�laszolta meg�rt�n Apple.

-          Az el�bb csak k�ts�gbe estem.- magyar�ztam.

-          Nincs semmi gond. … V�nusz, csak egyet �g�rj meg!- k�rte r�m n�zve a l�ny.

-          Mit?- k�rdeztem csod�lkozva.

-          Hogy mindig a baba �rdekeit n�zve fogsz cselekedni.- k�rte.

-          Persze… meg�g�rem.- mondtam halkan.

-          Akkor kij�ssz?

�n csak b�lintottam. Kint Sebastian agg�d� tekintet�vel „tal�lkoztam”.

-          Hogy tudn�k seg�teni?- k�rdezte gondterhelten.

Elgondolkoztam.

-          Csak egy nyugodt helyet szeretn�k… t�vol a k�lvil�gt�l.- v�laszoltam elmerengve.

-          Ebben tudok seg�teni.- mondta hat�rozottan. �n pedig h�l�san n�ztem r�.