Egy h�nap telt el mi�ta Nico megl�togatott. Az�ta persze t�bbsz�r is besz�lt�nk telefonon. Sebastian nagyon kitart� volt, �s nem hagyta, hogy �sszeomoljak, pedig ha csak meghallottam Kimi nev�t, m�r remegni kezdtem. Az�ta volt k�t tesztvezet�s�k, ahol term�szetesen Gill-lel jelent meg. Ez�rt is tartottam kiz�rtnak, hogy a k�vetkez� jerezi tesztre Sebastiannal tartsak.

-          Nem megyek!- jelentettem ki hat�rozottan.

-          Ugyan m�r, ne gyerekeskedj!- k�rte.

-          M�gha �n mondan�m neked…- kezdtem ellenkezni.

-          Pedig, most te viselkedsz gyerekesebben, hi�ba vagy te az id�sebb.- magyar�zta.

Elgondolkodva �ltem le a nappaliban. Nem tudtam, mi lenne a j�. Persze �r�kre nem b�jhattam el a vil�g el�l… azt�n arra gondoltam, hogy tal�n ha Kimi megl�t �gy, bel�le is �rz�seket csalhat ki, ahogy Nicob�l. Nagy sok�ra sz�laltam meg �jra, addig Seb t�relmesen v�rakozott.

-          J�l van, legyen.

-          �r�l�k a d�nt�sednek. �s ne f�lj, melletted leszek, nem lesz semmi baj.- �g�rte meg.

-          Rem�lem is. B�r �gy is f�lek, hogy megint szembe kell n�znem Kimivel.

-          Ugyan, te egy boldog kismama vagy, aki pasi n�lk�l is tud gondoskodni a gyerek�r�l, �s ha Kimi is ezt l�tja, hogy nem s�v�rogsz ut�na, t�n csak elkezd benne motoszk�lni valami rossz �rz�s…

-          Neked legyen igazad!

Az indul�s el�tti este m�g felh�vtam a sz�leimet. T�n k�tszer besz�ltem vel�k ebben az �vben, de szerencs�re nem nehezteltek r�m. Viszont nagyon hi�nyoltak. �s a l�nyok is. Akik mikor megtudt�k, mi a helyzet egy halom aj�nd�kot k�ldtek a bab�nak.

 Sz�val a sz�leim is Sebastian v�lem�ny�n voltak. Ez m�g t�bb er�t adott nekem, a „viszont” l�t�shoz.

Azt�n elindultunk. Sebastiannal, m�r szinte olyanok voltunk, mint a testv�rek, b�r �n azon agg�dtam folyton, hogy t�ls�gosan lek�t�m, �s nem marad ideje a saj�t dolgaira.

� pedig „j� testv�r” l�v�n mindig meggy�z�tt az ellenkez�j�r�l.

Az �n k�r�semre nem ugyanabba a sz�llod�ba mentem, mint Sebastian. � ezt is rossz n�ven vette t�lem, de nem engedtem az elhat�roz�somb�l.

P�r �ra pihen�t enged�lyezett, azt�n megjelent �s vacsor�zni h�vott. Nem akartam elrontani a j�kedv�t �gy beleegyeztem. Mellesleg meg mindig fel tudott vid�tani, �gy r�m is f�rt a t�rsas�ga. Egy kis spanyol �tterembe ment�nk.

-          Olyan romantikus hely.- �radoztam. Mostan�ban valahogy k�nnyebben magukkal tudtak ragadni a dolgok, �s �reztem, hogy sokkal �rzelmesebb vagyok, mint �ltal�ban.

-          Ugye, mondtam, hogy j� �tlet volt ide j�nni.

-          Az biztos.- �rtettem egyet.

Egy ideig csendben voltunk, majd �n sz�laltam meg ism�t.

- K�r, hogy csak bar�tk�nt lehet�nk m�r itt.- mondtam elm�l�zva.

Sebastiant meglepte ez a kijelent�sem, mert mint aki k�s�rtetet l�tott volna, �gy n�zett r�m. M�g j�, hogy nem ett�nk, mert t�n az �telt is f�lre nyelte volna.

-          Basszus!!- m�rgel�dtem.- Ezt hangosan mondtam. Ne haragudj, �n…- kezdtem menteget�zni.

-          Nem kell magyar�zni… csak meglep�dtem.

-          Ezt hogy �rtsem?- k�rdeztem �rtetlen�l.

-          Legy�nk �szint�k! Ugye te se gondolod, hogy egyszer se fordult meg a fejemben, hogy j� lenne, ha minden olyan lenne, mint „r�gen” k�zt�nk?- szegezte nekem a k�rd�st.

 Furcsa volt Sebastiant�l ezt hallani, pedig tudtam, �s tal�n csak nem akartam �sszel felfogni, hogy � akart mellettem lenni a k�rh�zban, mikor fel�bredek.

-          Nem tudom… csak azt, hogy voltak �s vannak pillanatok, mikor eml�keztetnem kell magam arra, hogy csak bar�tok vagyunk.- vallottam be.

-          M�rt van az, hogy m�r csak akkor j�v�nk r� mennyire fontos sz�munkra a m�sik, mikor „elvesztett�k”?- k�rdezte � is elm�l�zva.

-          �n ezt „v�gigcsin�ltam” Kimivel, de l�tod hova vezetett… hi�ba voltunk a legjobb bar�tok, ez se mentette meg a kapcsolatunk, pedig �jra �s �jra es�lyt kaptunk r�.

-          Ezzel mit akarsz mondani?- k�rdezte �rtetlen k�pet v�gva.

-          Csak azt, hogy ami nem megy, nem kell er�ltetni.

-          Tudom �n rontottam el, de megb�ntam �s soha t�bbet nem tettem volna meg ugyanazt.

-          Valami akkor is k�z�nk �llt volna…- er�sk�dtem.- Mint most is.- mutattam a pocakomra.

-          Sz�val itt most elismert�k, hogy nem vagyunk k�z�mb�sek egym�snak, �s nem tehet�nk semmit, hogy m�k�dj�n a kapcsolatunk?- k�rdezte hitetlenkedve Seb.

-          Valahogy �gy… de itt most fizikai akad�lya is van…

-          De nem csak arr�l van sz�…

-          H�t �n nem �gy vettem �szre, m�g egy�tt voltunk…- mondtam elgondolkodva.

-          Akkor sajn�lom, pedig nem csak a k�ls�s�gek vonzottak benned, b�r tudom el�sz�r ez nem der�lt ki.

Kezdtem �gy �rezni, hogy nagyon belem�lyedt�nk a kapcsolatunk boncolgat�s�ba. Rem�ltem, hogy v�gre a j�zan eszemre tudok hallgatni. Szerettem Kimit, ehhez k�ts�g nem f�rt, de nem tudtam, hogy mellettem akarom-e m�g tudni. Erre, most el�sz�r gondoltam, �s ez megr�m�tett. Lehet, hogy csak a h�rtelen v�ltoz�sa miatt voltam bizonytalan benne. �s lehet, hogy amit vonz�d�snak �rzek Sebastian ir�nt, az menek�l�s a jelenlegi rossz el�l.

Ez a besz�lget�s kell�en �sszezavart, �s m�r nem tartottam j� �tletnek, hogy Sebastiannal tartottam… �s holnap m�g Kimivel is tal�lkozni fogok, mert nem ker�lhetem el.

-          Rosszat mondtam?- Sebastian hangj�ra riadtam.

K�rd�n n�ztem r�.

-          Elbambult�l.- mondta �s megfogta a kezem.

Puha �s �rz�ki �rint�s volt, �s �reztem, hogy kezdek elgyeng�lni a k�zel�ben, pedig ezt nem volt szabad. Arr�bb h�ztam a kezem. � �rtetlen�l n�zett.

-          Vigy�l vissza, k�rlek!- k�rtem k�ts�gbe esve.

� sz� n�lk�l �llt fel, majd a karj�t ny�jtotta. V�gre a kocsiban voltunk �s a sz�lloda fel� tartottunk. Nem besz�lt�nk. Mindketten a gondolatainkba m�lyedt�nk. Mikor kisz�lltam a kocsib�l csak t�tov�n �lltam �s n�ztem �t.

- Ne haragudj!- sz�lalt meg.

- Nem haragszom.- mondtam.

- Akkor holnap j�v�k �rted, bar�tk�nt.- �g�rte meg.

- Tudom.

Megv�rtam, m�g elt�nik a kocsija a messzes�gben, majd felmentem a szob�mba.

Nehezen j�tt �lom a szememre. A gondolatom Sebastianon �s Kimin j�rt. Szinte ugyanabba a helyzetbe ker�lt�nk, mint el�sz�r. A Kimivel val� kapcsolatom megrend�lt, mikor is �pp Sebastian felbukkant �s �n hozz� menek�ltem. Persze most csak bar�tk�nt menek�ltem hozz�, �s hi�ba voltak �rzelmi fell�ngol�saim nem akartam t�le semmit. Rem�ltem ezt � is elfogadja, mert ha �t is „elvesztem”, v�gk�pp nem tudok kil�balni a rosszb�l.

Kor�n �bredtem, ugyanis a kicsi �bresztett. Nagyon mozg�kony volt ma reggel. Megsimogattam a hasam, ett�l m�g er�teljesebben „rugdosott”. Elmosolyodtam, majd kedvesen k�rtem, hogy egy kicsit �vatosabban mozogjon. Igen, n�ha m�r besz�ltem is hozz�. F�leg mi�ta nagy val�sz�n�s�ggel kider�lt, hogy kisfi�.

Azt�n rendbe szedtem magam �s ettem is.

A mediterr�n �ghajlatnak k�sz�nhet�en tavaszias, naps�t�ses id� volt, �gy csak egy kant�ros farmert �s kardig�nt viseltem. Nagyot s�hajtottam �s elindultam a kij�rat fel�. Ekkor �rkezett meg �pp Sebastian. Mosolygott, mint szinte mindig.

- J�l n�zel ki.- mondta mikor kisz�llt a kocsib�l.

- Szia, �s k�szi, de ugye csak bar�ti a dics�ret?- k�rdeztem r�.

- Persze. A tegnap est��rt pedig ne haragudj!- k�rte.

- Te se haragudj!

- Ok�, akkor senki nem haragszik, �s ez �gy j�… csak m�g annyit, hogy biztos volt annak az �tteremnek valami misztikus hat�sa r�nk…- mondta gyanakv�n Seb.

- H�t…. Biztos.- hagytam r�.

Besz�lltunk a kocsiba. �tk�zben m�g Sebastian kifaggatott a k�z�rzetemr�l �s a bab�r�l is. Meg kell hagyni nem voltam a legnyugodtabb, �s att�l f�ltem, hogy nem tudom majd feltal�lni magam, m�g egyed�l leszek. Ugye Sebastian m�r a Red bull- n�l volt az �v elej�t�l, a csapatt�rsa Mark volt, a tesztpil�ta pedig Sebastien Buemi, aki m�g Sebastiant�l is fiatalabb �s sv�jci sz�rmaz�s� volt.

Meg�rkezt�nk. T�tov�n �lltam a kocsi mellett. Sebastian, hogy seg�tsen, megfogta a kezem, de �n r�gt�n el is elh�ztam a kezem. K�rd�n n�zett r�m.

-          Nem hi�nyzik, hogy �sszehozzanak, ami m�g �gy sincs kiz�rva.- magyar�ztam.

-          Ok�, �rtem. Akkor menj�nk!

Remeg� l�bakkal indultam Sebastian ut�n. Egyre k�zeledt�nk a boxutca fel�, �s egyre idegesebb lettem. Sebastian pr�b�lt mindenf�l�r�l besz�lni, hogy elterelje a figyelmemet. De akkor se tudtam nem �szre venni, hogy mindenki a m�r szemmel is l�that� hasamat b�mulja.

-          Ilyen nincs!- mondtam elkeseredve.

-          Nyugi, szerintem csak te k�pzeled be, hogy t�ged n�znek.- v�lekedett.

-          H�t, j� lenne, ha �gy lenne.

Most �rt�nk a Ferrari box mell�, �nk�ntelen�l is arra n�ztem, de nem l�ttam �t. Nyugtalanul mentem tov�bb.

-          Nyugi, ne stresszelj, �gyse tudsz felk�sz�lni a pillanatra…- magyar�zta Seb.

-          Ezzel nem siker�lt megnyugtatnod.- n�ztem r� szemreh�ny�n.

-          Nem is ez volt a c�lom, csak az, hogy re�lis maradj.

-          Miben maradjak re�lis?

-          Abban, hogy ne k�pzelj el olyan dolgokat, amik �gyse fognak megt�rt�nni… vagyis Kimi nem fog itt a nyakadba ugrani, de nem is fog elk�ldeni a fen�be…

-          Ink�bb kifejez�stelen arccal fog b�mulni…- vettem �t a sz�t, mik�zben f�ldbe gy�kerezett a l�bam, mert m�r a t�nyeket l�ttam. Kb. 5 m�terre t�l�nk Heikki t�rsas�g�ban �llt, akire nem is figyelt, csak engem b�mult azzal a kifejez�stelen arccal. H�tborzongat�nak �reztem az eg�sz pasit.

-          V�nusz! J�l vagy?- hallottam Seb k�rd�s�t valahonnan a t�volb�l. Nem tudtam v�laszolni, csak a hasamhoz kaptam a kezem, mert f�jdalom nyilallt bele.

Seb ijedten n�zett r�m, �s a szemeivel k�rdezte mit�v� legyen. �n nem b�rtam v�laszolni a f�jdalomt�l. Azt�n gyorsan megfogott �s az �t sz�li elv�laszt� korl�thoz t�mogatott. Ekkor m�r Heikki is ott volt mellett�nk. �n csak pr�b�ltam mosolyogni, k�zben a g�rcs�k hol er�s�dtek, hol gyeng�ltek. Persze nem akartam megijeszteni �ket.

-          Nehogy ment�t h�vj!- sz�ltam r� Sebastianra.

-          Ugye csak viccelsz?- k�rdezte rem�nykedve.

-          M�r jobban vagyok.- magyar�ztam.

-          Persze, az�rt l�tszik a f�jdalom az arcodon…

-          Sebastiannak igaza van. – sz�lalt meg Heikki is.

�sszeszedtem magam, �s megpr�b�ltam felkelni, ez m�g siker�lt is, de elindulni nem siker�lt. Sebastian vizet hozott, ami j�l esett.

-          T�nyleg nem kell ment�?- k�rdezte Sebastian.

-          Nem kell, ha mondom.

-          J�, elhiszem, most bemegy�nk, le�lsz �s pihensz, �s a teszt ut�n orvoshoz megy�nk.- adta ki az utas�t�st Seb.

Beleegyez�en b�lintottam. Heikkinek megk�sz�ntem, hogy �rdekli, mi van velem, � pedig mondott p�r b�ztat� sz�t. Ekkor l�ttam, hogy Kimi m�g mindig ott �ll, �s csak n�z. M�g ideges�t�bb volt, mint Nico n�z�se annak idej�n. Nem �rtettem m�rt n�z, ha nem �rdekli mi van velem… ha meg �rdekli nem csak m�terekr�l k�ne figyelnie… mi lett volna ha egyed�l vagyok?

-          F�ld h�vja V�nuszt!- hallottam Sebastiant.

-          Menj�nk!- k�rtem csal�dottan.

Csak n�zt�k egym�st, �s kezdtem �rezni, hogy k�nny gy�lik a szemembe, lassan l�pdeltem Seb mellett, v�rtam, hogy valami t�rt�njen, m�r elhaladtunk mellette, � a tekintet�vel k�vetett, de semmi nem t�rt�nt. Elford�tottam a fejem �s let�r�ltem a kicsordul� k�nnyeimet. Azt hiszem Kimi m�r ezt nem l�thatta. Jobb is volt �gy.

Seb viszont b�tor�t�lag �tkarolt. Ekkor jutottam elhat�roz�sra, hogy haza megyek a sz�leimhez.

�gy tettem, ahogy Seb utas�tott, nem volt er�m ellenkezni �s nem is akartam. Rendes volt mindenki velem, �s eg�sz gyorsan eltelt az a p�r �ra. �pp indul�ban voltunk, mikor egy bozontos arc jelent meg a box bej�rat�n�l. Kicsit felder�ltem �s elindultam fel�.

-          Szia!- k�sz�nt�tt.

-          Szia, Nick.- k�sz�ntem �n is.

-          Na, mutasd magad!- k�rte.

Kil�ptem a boxb�l a napf�nybe, �s lassan k�rbe fordultam.

-          Takaros.- jegyezte meg Nick.

-          Hogy mik jutnak eszedbe!

-          Csak az igazs�g.- v�laszolta.

Ekkor m�g egy ismer�s k�zeledett. Most m�r neki is meg�r�ltem, Nico volt.

- Na, sz�pen �sszegy�lt�nk.- mondtam, mik�zben v�gign�ztem a sr�cokon, k�zben Sebastian is meg�rkezett.

- Szia Nico.- k�sz�nt�ttem.

- Szia. Hogy vagy?- k�rdezte �rdekl�dve.

- V�ltoz�, gondolom, nem kell mondanom mi�rt.

- M�g mindig nincs v�ltoz�s?- k�rdezte elk�pedve.

- Nincs bizony…

- Sajn�lom, vagy nem k�ne?- k�rdezte Nico.

- Magam sem tudom, de ink�bb hagyjuk!

- Ok�. �s meddig maradsz?- k�rdezte Nico.

- M�ra ennyi, holnap is j�v�nk m�g,- mondtam mik�zben Sebastianra n�ztem, - ut�na pedig megyek haza a sz�leimhez.

Sebastian �rtetlen k�ppel n�zett vissza r�m.

-          Ezt mikor d�nt�tted el?- k�rdezte kiss� rosszall�an Seb.

-          Mikor az el�bb, rosszul lettem…

-           Miatta?- k�rdezte komolyan.

-          R�szben, a t�bbit tudod.

-          �s ez v�gleges elhat�roz�s?- k�rdezett az�rt r�.

-          Igen, �gy lesz a legjobb. �s majd s�r�n h�vlak, meg minden.- pr�b�ltam megnyugtatni.

-          Akkor mi megy�nk, legyetek j�k! J� volt l�tni t�ged.- mondta Nico.

-          Ti is, �s vigy�zzatok magatokra!- k�rtem �ket.

Elk�sz�ntek, majd kettesben maradtunk Sebastiannal.

-          M�rt most kellett bejelentened?

-          �gy alakult.

-          De mi lesz velem n�lk�led?- k�rdezte cs�ggedten.

-          Jaj, nagyfi� vagy m�r.- mondtam b�ztat�an.

-          Csak annyira megszoktalak m�r.

-          Ne agg�dj �n is t�ged, de tudod, hogy a tegnap este miatt is jobb lesz t�vol lenni egy kis id�t egym�st�l.- eml�keztettem.

-          Az�rt hi�nyozni fogsz… de menj�nk, mert a v�g�n m�g lemaradunk a dokir�l.- k�rte.

Sebastian visszavitt a sz�llod�ba. A vizsg�lat szerint rendben volt minden, csak k�m�lnem kellett magamat. Ekkor l�tta be Seb is, hogy jobb lesz, ha otthon leszek a sz�leimmel, mert �k jobban tudnak r�m vigy�zni. M�g besz�lgett�nk egy kicsit, majd Seb is visszament a sz�llod�ba.

M�r s�t�t volt odakint. Letusoltam, majd pizsam�ba �lt�ztem. Nem voltam �lmos, �gy az ablakhoz mentem. Egy cs�ndes �s s�t�t utc�ra n�zett a szoba ablaka. Feln�ztem az �gre. L�ttam a csillagokat, egyre t�bb bukkant el�, ahogy a szemem hozz�szokott a s�t�thez.

Ekkor jutott eszembe a kar�csonyeste, �s az aj�nd�kom… a csillag, ami mindig nekem ragyog…�s ott volt, a k�pzeletbeli csillag �s ragyogott… de m�r nem voltam biztos benne, hogy nekem.