�jra Sv�jcban voltunk. Nem maradt sok id�m a semmittev�sre. Volt m�g egy rak�s elint�zni val�m �s nem akartam kifutni az id�b�l. Most gondoltam bele igaz�n, hogy m�r csak hetek k�rd�se �s v�gre a kezemben tarthatom a kisfiamat.

Furcsa volt erre gondolni, hisz h�napokkal ezel�tt m�g azt hittem, hogy �jra �lhetem a h�sz�ves fiatalok �let�t, ameddig nekem j�l esik. Most meg… anya leszek. Aki azt se tudja, ki a gyereke apja. Sz�nalmasnak �reztem magam… Pr�b�ltam nem gondolni erre, de neh�z volt.

Sebastian amikor csak tehette velem tartott. Sajnos a h�tv�g�n neki ott volt a spanyol nagyd�j. Lassan v�nszorgott az id�, �n pedig nem mertem t�v�t kapcsolni, nehogy v�letlen�l is l�ssam a versenyt. �gy ink�bb zen�t hallgattam. Az megnyugtatott egy kicsit. A kicsi is �lvezhette, mert sokat mozgott, �s n�ha m�r nagyon er�seket r�gott. „Focista lesz.”- futott �t az agyamon. Tudtam, hogy nem tilthatom majd meg neki, de rem�nykedtem benne, hogy nem a forma 1-et v�lasztja.

Sz�val pihen�ssel �s vizsg�latokkal teltek a napok. M�r nem volt ultrahang, csak CTG. Ez a baba �s a kismama sz�vm�k�d�s�t vizsg�lta. El�g unalmas �s k�nyelmetlen is volt, 10 percig fek�dni szinte mozdulatlanul �s k�zben a gombot nyomkodni, ha �rzem a kicsi mozg�s�t. Szerencs�re minden rendben volt.

Sebastian m�r �sszepakolt, �s indulni k�sz�lt, a k�vetkez� versenyre Monacoba. �n elmerengve �ltem a „szob�mban”. Kopogott, majd v�laszt nem kapv�n benyitott a szob�ba. K�nnyes szemekkel n�ztem r�. Le�lt mell�m �s megfogta a kezem.

-          R� gondolsz?

-          Igen.

-          Mindig is �t szeretted, ugye?

-          Igen.- v�laszoltam, mik�zben tal�lkozott a tekintet�nk.

Csak n�m�n n�zt�k egym�st. Let�r�lte a k�nnyeimet.

-          Nem akarlak ilyen �llapotban itt hagyni.- mondta agg�dva Seb.

-          Rendben leszek, csak…. tudod n�ha annyira f�j, hogy csal�d�st okoztam neki.

-          Tudom, de ne add fel a rem�nyt!- k�rte.

-          Pr�b�lom megtartani, de n�ha �gy �rzem, hogy annyira neh�z, �s nem b�rom m�r…

-          De b�rnod kell, �s fogod is b�rni. Er�s l�ny vagy…

-          Persze, aki meg akart halni… - mondtam cinikusan.

-          Ahhoz is er� kellett, �s a visszat�r�shez is. Sz�val ne keress kifog�st!

Pr�b�ltam elhinni, �s elhitetni magammal Sebastian szavait, azt hogy er�s vagyok.

Ragaszkod�n �lelt �t, majd kik�s�rtem a kocsiig. Csak akkor eredtek el a k�nnyeim, mikor elt�nt a kocsija a messzes�gben. V�gtelen�l egyed�l �reztem magam. Egy emberre lett volna sz�ks�gem, � pedig hallani se akart r�lam. Visszamentem a „szob�mba” �s led�ltem az �gyra.

Sebastian napj�ban t�bbsz�r is h�vott, hogy mindig tudja, mi van velem. Azt�n anya is egyre s�r�bben telefon�lt, majd Gerda is. Furcs�lltam ezt, de j�t tett, mert nem volt id�m gondolataimba m�lyedni.

Ezen a h�tv�g�n minden olyan furcsa volt. Azt�n Vas�rnap reggel furcsa �rz�ssel �bredtem. Mintha enyhe g�rcs�t �reztem volna a hasamban. Azt�n elhessegettem a r�mk�peket �s nekil�ttam a szok�sos napi teend�imnek. Mikor Sebastian h�vott, nem mertem neki megeml�teni a g�rcs�l�st, �s azt se, hogy m�r egyre er�sebben �rzem. Igaz�b�l nem is tudtam mennyire kell f�jnia. D�lut�n m�r  kb. 5 percenk�t �reztem a f�j�sokat, ezek m�r biztosan azok voltak.

Sebastian a futam ut�n is felh�vott, ekkor m�r �r�val a kezemben j�rk�ltam idegesen. Mikor megsz�laltam Seb m�r sejtette, hogy valami nincs rendj�n. Gyorsan r�m is parancsolt, hogy h�vjak taxit �s menjek be a k�rh�zba.

-          Ne agg�dj, nem lesz semmi baj!- pr�b�lt nyugtatni.

-          K�szi, egyfolyt�ban pr�b�lok megnyugodni…

-          Ha akarod a vonalban maradok.- aj�nlotta.

-          �, neked is pihenned kell.- h�r�tottam el.

-          De, nem gond…

-          J�, �rtem �n, de akkor is.

-          �n biztos nem pihenek most. Ink�bb megyek jegyet foglalni a k�vetkez� j�ratra.- mondta lelkesen.- Ha van valami, sz�lj!- k�rte.- Milyen gyorsan sz�letnek meg a kisbab�k?- k�rdezett r�.

-          H�t ez v�ltoz�…- mondtam elgondolkodva.

-          J�, akkor nagyon sietek. Vigy�zz magatokra!- k�rte b�cs�z�ul.

-          Te is!

Meg�rkezett a taxi, bepakoltuk a cuccokat, majd elmondtam mi a helyzet, szeg�ny sof�r el�g riadt k�pet v�gott. Majd g�zt adott �s el�g nagy temp�val elindultunk.

Mire a k�rh�zhoz �rt�nk, m�r nagyon f�jdalmasak voltak a g�rcs�k. Lejelentkeztem, majd egy n�v�r felvette az adataimat, m�rtek �s k�rdezgettek, �n pedig szenved� arckifejez�ssel v�laszolgattam. A sz�l�szn� az�rt megnyugtatott, az j� ha f�j.

Nem lettem nyugodtabb t�le. Bek�s�rtek v�gre a sz�l� szob�ba…m�r az �gyon fek�dtem… a f�j�sok j�ttek- mentek, �s n�ha m�r nagyon elviselhetetlenek voltak… azt�n kaptam nitrog�n g�zt, f�jdalomcsillap�t�sra… ett�l eg�sz b�dult �llapotba ker�ltem, ami legal�bb tomp�totta az �rz�seimet. Nem tudom mennyi ideig voltam �gy, nekem hossz� �r�knak t�nt. Egyszer csak felgyorsultak az esem�nyek. A doki is el�ker�lt, majd �reztem, hogy szinte elviselhetetlen a f�jdalom… �s m�r csak arra eszm�ltem, hogy egy apr�, izg�-mozg�, s�r� kis �jsz�l�tt fekszik a hasamon... Olyan picurka volt...

N�ztem �s nem is akartam elhinni, hogy � m�r itt van velem. K�rdezt�k mi lesz a neve, �n pedig r�gt�n r�v�gtam: Sebastian.

K�s�bb �jra l�thattam a kicsik�met. Igaza volt mindenkinek, m�r csak � sz�m�tott. Egy ideig nagyon s�rt, ahogy a kezemben tartottam. Simogattam az arc�t, ett�l lassan megnyugodott �s el is aludt. Csak n�ztem, ahogy alszik, �s v�gtelen�l boldog voltam.

Eszembe jutott, hogy sz�lni k�ne a sz�leimnek �s Sebastiannak, meg a l�nyoknak…de nem akartam �t megzavarni olyan �desen aludt. Azt�n �jra elvitt�k a kicsit, �n pedig �tker�ltem a k�rterembe. Nagyon f�radt voltam, de m�g el�kerestem a telefonomat. L�ttam, hogy rengeteg nem fogadott h�v�s volt Sebastiant�l. H�vtam is �t els�nek.

-          V�nusz, rendben van minden?- k�rdezte agg�dva Seb.- Nem vetted fel…

-          Tudom, de csak az�rt, mert a kicsi �gy d�nt�tt, hogy elege volt a benti �letb�l…

-          H�t akkor te m�r… sz�val megsz�letett?- k�rdezte der�sen �s hitetlenkedve Sebastian.

-          Bizony.- mondtam b�szk�n.

-          �s j�l vagytok mindketten?

-          Persze, a kicsi eg�szs�ges �s sz�p, �n pedig f�radt… de ok� minden.- v�laszoltam.

-          Ennek �r�l�k, ja �s gratul�lok, �s sietek hozz�d, vagyis hozz�tok… p�r �ra �s ott leszek!- mondta lelkesen.

-          V�runk nagyon.

Miut�n lejelentkeztem mindenkin�l f�radtan d�ltem az �gyba �s pillanatok alatt el is aludtam.