Ok�, teh�t mit kell tennem? - k�rdezte Jennit egy b�rkab�tos, kopasz pasas, nevezetesen Freddy.

-          Elrontod a kocsij�t.

-          Kicsit t�g fogalom.

-          Mindj�rt meg�rted. - h�zott ki a t�sk�j�b�l egy nagy k�teg p�nzt.

-          Ahh, ja, t�nyleg, eszembe jutott. - tette el vigyorogva a t�bb ezer eur�t a pasas, majd nekil�tott elmagyar�zni Jenninek a dolgokat.

-          ... teh�t le�ll a h�t�s, �s le�ll az aut�. - fejezte be Freddy.

-          �s? - k�rdezte Jenni. A fick� megtorpant.

-          Mi �s?

-          Nem �rted?!!! Csapja neki mag�t a falnak vagy tudom is �n! Fizikai f�jdalom kell, ha �gy �rthet�bb!

-          Ok�, vil�gos.

 Freddy Jule aut�j�n�l �llt, az ajt�n�l Jenni t�masztotta a falat, nehogy valaki �szrevegye �ket. Freddy bem�szott a kocsi al�, lepattintotta a fen�klemez egyik darabj�t, �gy m�r hozz�f�rt a motorhoz. Elvigyorodott a gondolatra, hogy fogja mag�t a falnak v�gni ez a csaj... Miut�n "cseppet" megrong�lta az aut�t, el�gedetten sz�llt ki al�la.

-          Nos, h�lgyem, k�sz vagyok. - jelentette be.

-          Ok�, nesze, itt a p�nzed, menj�l! - hajtotta el kiss� bar�ts�gtalanul Jenni, majd k�zelebb ment az aut�hoz. Ebben a pillanatban l�pett be volt f�rje.

-          Mit csin�lsz itt? - l�pett el�re Kimi.

-          Te mit csin�lsz itt? Csak nem meg akarod rong�lni az aut�t? - k�rdezte mosolyogva. Kimi elh�lt "Az nem lehet. Jenni egy motort sem tud megk�l�nb�ztetni egy kipufog�t�l. Csak etet..." - gondolta, de mivel r�n�z�sre semmi baja nem volt a kocsinak, �gy otthagyta.

-          Vigy�zz! - ord�totta az egyik m�rn�k Julenak. De m�r k�s� volt. Jule apr� darabk�kra t�rte a vadonat�j aut�t. A p�lya�r�k eszeveszetten rohantak oda hozz�.

-          Jule, Jule! J�l vagy?

-          Igen. Azt hiszem. – de ekkor elvesztette az eml�kezet�t.

 A p�lyab�r�k kiszedt�k a roncsb�l az eszm�letlen l�nyt, s a p�lya melletti k�rh�zba vitt�k kivizsg�l�sra. Csak egy kis agyr�zk�d�sa lett, semmi komoly baja. A kivizsg�l�s ut�n kb. negyed �r�val �bredt fel. Iszonyatosan f�jt a feje, s ezt a doki is �szrevette.

-          Kisasszony, j�l van? – sz�l�totta Mr. Dickinson a fej�t vicsor�tva fog� Julet.

-          Azt hiszem igen. – �lt volna fel a l�nyt, de a l�bai nem mozdultak. A harmadik pr�b�lkoz�sn�l m�r kezdett k�ts�gbeesni. – Doki, az norm�lis, hogy nem tudom megmozd�tani a l�baimat? – n�zett ijedten a feh�rk�penyes pasasra.

-          H�t… ez akkor lehets�ges, ha a l�b�t nagyon meg�t�tte. Nem �rez f�jdalmat? – tapogatta meg a l�ny l�b�t. Jule k�nnyes szemmel nemet b�logatott. – V�rjon, csin�lunk egy reflexvizsg�latot. – azzal el�vett egy kis kalap�cs szer�s�get, �s �t�gette vele Jule t�rdeit. Norm�lis esetben az ember egy kis �t�sre is felh�zn� a l�b�t, de Jul� meg sem mozdult.

-          Doki, ugye nem azt akarja mondani, hogy… - nem b�rta fojtatni, eluralkodott rajta a f�lelem. Csak zokogott. – Neeee!!! Ez nem lehet igaz!! Az �letem a versenyz�s �s most abba kell, hogy hagyjam egy rohadt baleset miatt??? Doki, mondja, hogy csak �lmodom!!

-          Kisasszony, k�rem, nyugodjon meg! Val�sz�n�leg csak r�szlegesen b�nult le, sem az agya olyan f�lteke, sem a l�ba nem szenvedett k�rosod�st, hogy v�glegesen leb�nuljon. – nyugtatta volna a doki, de mintha meg sem hallotta volna �s csak zokogott tov�bb. – N�v�r, nyugtat�t! – adta parancsba Mr. Dickinson, s Jule f�l perc m�lva m�r m�lyen aludt.

M�snap kialvatlanul kelt fel. Azt hitte, hogy csak egy rossz �lom volt, pr�b�lt volna felkelni, mikor �szrevette, hogy m�g mindig az overallban fekszik a k�rh�zi �gyon. Visszav�gta mag�t az �gyra, de m�r tudott s�rni, minden ereje elsz�llt. Pr�b�lt visszaeml�kezni az �tk�z�sre. L�tta maga el�tt az eg�szet: el�sz�r nem fogott a f�k, majd l�tta, ahogyan kikapcsolt az elektronika. Nem tudta bevenni a kanyart, r�ment a r�z�k�re, ami el�g rendesen megdobta a kocsit, az ir�ny�thatatlann� v�lt, s belev�g�dott baloldallal a gumifalba… Ennyi. M�s m�r nem j�tt vissza, csak a k�rh�zi �bred�s.

Ezen a napon m�r haza is mehetett… egy tol�sz�kben. Mark j�tt �rte, �s azonnal a p�ly�ra mentek. L�tni akarta a futamot. A boxban mindenki megr�k�ny�dve n�zett r�, senki sem �rtette mit keres Jule egy tol�sz�kben. Stef rohant oda hozz� egy szerel� t�rsas�g�ban.

-          �risten! Jule mi lett veled?? – k�rdezte agg�dva Gianni, a szerel�.

-          Nem tudom. Valahogy meg�thettem annyira a l�bamat, hogy ebben az iz�ben fogok maradni egy ideig.

-          Sajn�lom. – mondta Gianni, majd Stef fel�, s s�gott neki valamit.

-          H�, legal�bb �gy, hogy �n is halljam! – t�relmetlenkedett a tehets�ges pil�ta.

-          H�t… Jule, nem fogsz �r�lni, ha ezt meghallod… - hezit�lt Stefano.

-          Mond m�r!! – lett egyre idegesebb.

-          Valaki ezt az aut�t... sz�val megrong�lta. �gy �rtem, direkt. - jelentette be a szerel�. Jule nem hitt a f�l�nek. Ekkor beugrott neki a hi�nyz� darab. Esz�be jutott, hogy miel�tt els�t�tedett a vil�g, l�tott egy alakot a falhoz t�maszkodva a t�volban. Kimihez tolta mag�t.

-          Te volt�l! Tudom! L�ttalak, te volt�l! - ord�totta, mik�zben k�nnyek csorogtak a szem�b�l. - Hogy lehetsz ilyen?!! Mi�rt nem b�rod elviselni a csal�d�st? Musz�j a te h�lyes�ged miatt az �n �letemet is t�nkre tenni?? – tolta ki mag�t a box el�, amikor hirtelen visszafordult. – Ja, �s Stefano. K�sz�n�m a lehet�s�get, �s ezt a fantasztikus eredm�nyt, de… felmondok. Sajn�lom, de nem tudok itt dolgozni �gy… – mutatott a tol�sz�kre. - … �s lelkileg sem b�rom m�r. Viszl�t.