Kimi kiszállt, a kormányt visszarakta, majd felállt a kocsi orrának tetejére és onnan kiabálta, hogy ő a legjobb.

-         Kis egoista! – mondtam. A szerelők csak nevettek rajtam. Majd miután Kimi kiszúrt a tömegben és pacsizott a csapat tagjaival átemelt a korláton, megfogta a derekamat, majd lágyan magához húzott és megcsókolt. A testemet elöntötte a melegség, ezt az érzést nagyon rég óta nem éreztem. Majd miután befejeztük a csókot csak mélyen a szemébe néztem, amik gyönyörűek voltak, égszínkékek. Majd jött Stefano.

-         Fiatalok, ezt tartogassátok későbbre!- mondta, majd megölelte Kimit. Kimi elment mérlegelni, én meg követtem Stefanot, aki felvitt a pódiumhoz. Kimi átvette a díjat, majd jöttek a himnuszok. Büszke voltam magamra, hogy ott állhattam magyarként a Ferrari alkalmazottjaként a Magyar GP díjátadásán. Valamint láttam anya szemében is a büszkeséget. Elbambultam, és már csak arra lettem figyelmes, hogy valaki átkarol és megcsókol. Kimi egészen a pódium széléig vitt és lekiabálta:

-         Neki köszönhetem a győzelmemet!!!- diadalittasan üvöltözött. Én csak mosolyogtam mellette és nem tudtam hova rakni az érzést. Majd jött a közös fotó. Levonultunk a dobogóról. Kimi a magasba emelt.

-         Köszönöm!- mondta majd ismét megcsókolt.

-         Nincs mit köszönnöd, hisz ezt te magad nyerted meg, én itt sem voltam! De azt tudod ugye, hogy nekünk beszélnünk kell!- mondtam kissé komolyabban.

-         Tudom, de kérlek, ezt a pillanatot most ne rontsuk el!- mondta, majd megcsókolt, de úgy, hogy ott helyben el tudtam volna ájulni. Majd mennie kellett az interjúkra. Mi pedig Stefanoval és Markkal pedig vissza a bokszba, ahol a csapat már javában ünnepelt. A pezsgőből én is kaptam. Kis idő múlva Kimi is visszatért. Nagyon boldog volt hisz növelte előnyét az összetettben legnagyobb riválisa ellen. Így Lewis és közte húsz pontra nőtt a különbség. Majd a csapat átvonult a motorhomeba, ahová a kamerák már nem jöhetnek és a buli itt folytatódott tovább. Én kerestem magamnak egy asztalt, találtam is a home jobb oldalán, leültem és onnan figyeltem az eseményeket. Anya időközben hazament. Kicsit belefeledkeztem a külvilágba, elmélyedtem a gondolataimban. A telefonom rezgése hozott vissza a jelenbe. Sms-t kaptam Charlietól, hogy hol vagyok, jól vagyok-e, meg ilyen kérdésekkel bombázott. Válaszban megírtam neki, hogy jöjjenek a Ferrari motorhomejaba. Elindultam ki a home elé, majd perceken belül meg is jelentek mind a négyen. Bementünk és visszaültünk az asztalhoz.

-         Na, mesélj csak, hogy mi is történt veled? Nagyon aggódtunk érted, de apád ötven méteres körzetben nem engedett senkit a közeledbe. – mondták a fiúk. Időközben Kata is megjött.

-         Te, nő, csak fél napra tűnsz el és már bajod történik- mondta Kata nagy mosollyal a száján.

-         Na, de… - mire válaszolni tudtam volna egy kisebb pasi sereg lepte el az asztal környékét.

-         Fiúk szeretném bemutatni nektek a barátaimat. Ő itt a legjobb barátnőm, Katalin Hugyecz, de szerintem őt már ismeritek. Valamint Patrik Horváthot és Dávid Kovácsot a két szerelőmet és a legjobb barátomat Carlos Perezt, ő az ország egyik leghíresebb és legtehetségesebb kézilabdázója.

-         Akkor én is bemutatnám a munkatársaimat, akik egyben a legjobb haverjaim is. Ő Mark Arnall a személyi edzőm és a legjobb barátom. Ő pedig Gino Rosato munkaszerezési és biztonsági feladatai vannak. Majd kezet rázott mindenki mindenkivel. – Barbi, nekünk beszélnünk kellene! –mondta, majd elköszöntünk mindenkitől és a parkoló felé vettük az irányt.

-         Hova is megyünk? – kérdeztem.

-         Hát azt nem tudom. - mondta tanácstalanul Kimi.

-         Rendben, akkor menjünk hozzám. – mondtam, majd beszálltunk az autóba. Hamar meg is érkeztünk. Nem szóltunk egymáshoz az autóba. Legközelebb már csak akkor szólaltunk meg mikor a ház elé értünk.

-         Csukd be a szádat, mert belemennek a bogarak! –mondtam nevetve.

-         De… ez nagyon szép… nem is láttam még ilyen szépet!!! –mondta megdermedve.

-         Mi szép ezen? Ez egy századfordulós épület.

-         Pont az!

-         Na, csak nem egy művészlélek veszet el benned??!!- kérdeztem kicsit gúnyosan.

-         Vicces! De nem vezetsz körben bent? –tette fel a kérdést kis huncut mosollyal a szája szélén

-         Dehogy is nem. Gyere, menjünk be!- mutattam az ajtóra. Na, ez itt az én birodalmam. A nappaliba érkezik, az ember mikor belépünk, a közepén egy fekete olasz bőrkanapé és egy hatalmas LCD tv, csúcs HD technológiával. A nappaliból jobbra nyílik az egyik fürdő, majd innen a konyha, ami hatalmas, nem mintha olyan príma szakács lennék, de azért tudok, ha akarok.

-         Na, akkor ezt most meg is akarom tapasztalni- mondta Kimi nagy mosollyal a száján

-         Hagyod, hogy körbevezesselek?? – mondtam, de mire ezt kimondhattam volna már a karjai közt találtam magam és vészesen közeledett a szája az enyémhez.