25. rész
2008.10.12. 20:38
Erre ő kiviharzott a szobából. Telt az idő, Kimi anyukájával nagyon sokat beszélgettünk, azt reméltem nem tűnik fel neki, ami Raminak feltűnt. Aztán elérkezett a délután 5 óra, mire Kimi készülődni kezdett, vagyis a sürgés.forgásából erre következtettem. Pakoltam be magamnak egy pizsit, meg egy váltóruhát és én is elkészültem. Kimi ekkor belépett a szobába. Kölcsönösen egymásra néztünk. Nagyon jól nézett ki! Egy világos koptatott farmer volt rajta és egy fekete ing.
Hű, de jól néz ki ez a lány, gyönyörű. Na de hogy néz rám? Látom a gyűlöletet a szemében.
-Kész vagy?-kérdezte és indult is kifelé a szobából.
-Igen mehetünk.-elköszöntünk a családtól mivel szóltunk nekik h együtt elmegyünk, és csak másnap este jövünk. Paula és Matti boldgan integettek távolodó kocsink után.
-Haver ezt látnod kell.-dobott le Fernando elé a barátja egy újságot. ÚJABB KIALAKULÓ ROMÁNC??? EGYIKUK SEM FACÉR!!!:állt a címlapon. Fernando beleolvasott a cikkbe és rossz érzés fogta el. Kimi és Ramóna kibontakozó kapcsolatáról írtak és mellé még egy kép is volt bizonyságul.
-Ugyanmár Juan, csak kihozta a pályára, ennyi.-de legbelül maga is rosszat sejtett.
-Hát haver te tudod, csak gondoltam előre szólok, még mielőtt baj lenne.
-Szeretem, szeret! Bízom benne!
-Jól van, mégegyszer mondom, te tudod!!!
Ezalatt mi már odaértünk a bulira. A házban már őrült zene tombolt. Már épp akartam kiszállni, mikor Kimi visszarántott.
-Aúú! Észnél vagy?
-Igen! De én azt akarom, hogy te légy észnél. Megértetted?
-Nem! Tulajdonképp mit is akarsz?
-Ott nem vagy a barátnőm-mutatott a ház felé- nem is ismerjük egymást.
-Szóval a felügyelőd vagyok mi?
-Nem! Egy unokatestvérem, akit anya akasztott a nyakamba. Érted?
-Rendben! Csak tudnám mért kell elviselnem a fikcióidat.
-Csend, és odabent jobb ha távol tartod magad tőlem.-azal kiszállt és elindult a ház felé, ami egy elhagyatott erdő közepén álló fa ház volt, két emelettel.
-Legalább várj meg! Kértem tőle.-bent aztán mindenkinek az unokatesójaként mutatott be.
-Hát jó kis darab az unokhúgod, nem csodálom, h eddig még nem mutattad be. Toni vagyok, Kimi legjobb barátja.-már dőlt belőle az alkohol.
-Okkal nem mutattam be Toni-majd lepacsiztak-nem szeretném meglátni, h egy újjal is hozzáérsz.-hmmm ez a kijelentése meglepett.Aztán Kimi elvonult vmi csajokkal. Egy óra múlva már tök részegen állt elém.
-Mi van cica hogy tetszik a buli?-majdnem rámdőlt, miközben kinyögte ezt a mondatot.
-Hát kössz! Eddig a percig egész jól mulattam.Ja és nem vagyok cica, llentétben azokkal a nyomulós csajokal akikkel eddig voltál
-Fél tékeny vagy mi???-szánakozva ránéztem-Ja.....hogy zavvvvvvarokkkk, hát sajnálom, akkor én már itt se vagyok.- láttam hogy visszament a két nőhöz, akikkel eddig is bájolgott. Én elvonultam a legfelső emeletre, mert az volt kialakítva alvó résznek, úgyse tudok már felőle gondoskodni, a munkámnak a mai napra vége. A folyosó legeldugottabb szobáját választottam, h senki ne találjon rám, nem is sejtve, h később ezt még mennyire bánni fogom. Végre csend volt, így fel akartam hívni Fernit, de hiába próbálkoztam, nem volt térerő.Csodálkozom? Itt az erdő mélyén, mindentől elszigetelve?! Na mind1, majd holnap beszélünk, most nagyon fáradt vagyok, inkább lefekszem aludni. Lezuhanyoztam, felvettem a pizsimet és ágyba bújtam, rögtön elnyomott az álom. Reggel mikor felébredtem, hirtelen azt se tudtam hol vagyok és miért. Aztán lassan előjöttek az emlékek. Hirtelen viszont arra lettem figyelmes, h nem vagyok gyedül az ágyamban. Kimi feküdt a másik felemen, meztelen felsőtesttel. Tehát mégse ment el a két csajjal. Vmilyen szinten ez megnyugtatott, tehát mégse olyan, h ismeretség nélkül bárkit csak úgy lefektet. De ácsi! Hogy krül ő az én ágyamba??? És hány óra van? Megnéztem a mobilomat, ami délután fél kettőt mutatott. Kikászálódtam az ágyból és elmentem zuhanyozni. Fura volt, h az emeleten nem tartózkodott senki, de hisz itt csak az alvó rész volt, biztos már lent vannak. Lementem az elsőre, ott se senki. Mivel a földszintről se szűrődött fel semmi zaj, így baljós sejtelmemmel elindultam lefelé. Sejtésem beigazolódni látszott, ugyanis lent sem volt senki. Az egész lakás már ki volt takarítva, az ajtó be volt zárva és Kimi kocsija sem állt már a ház előtt. Ekkor eluralkodott rajtam a pánik. Gyorsan felrohantam és ébresztgetni kezdtem Kimit.
|