Kimi tétován állt és csak nézett maga elé. Aztán lassan elindult a kijárat felé, majd a szálloda felé vette az irányt, hogy összeszedje a cuccait. Remélte, hogy Kiddel nem fog összefutni.

Teljesen össze volt zavarodva. Nem tudta mitévő legyen. A szívére vagy az eszére hallgasson. Egyszer már hallgatott a szívére, és mi lett az eredmény? Most válni akar. Időre volt szüksége és persze egyedüllétre ahhoz, hogy átgondolja a dolgokat. Sok minden történ nagyon rövid idő alatt. És neki nem volt ideje jobban belegondolni a helyzetbe. Talán, most hogy túl vannak a futamon, jobban meg tudja érteni a lányt. Valahol a szíve mélyén bízott a lányban és hűségében.

Mikor a közös szobájukba ért meglepetten tapasztalta, hogy Kid cuccai már nincsenek ott. Első gondolata az volt, hogy biztos Sebastianhoz ment, de aztán ezt a lehetőséget gyorsan el is vetette, visszagondolva Seb viselkedésére.

Akkor pedig tanácstalan volt, hogy hol lehet. Nagyon remélte, hogy nem valami másik pilótánál vigasztalódik. Igazából nem is volt már kedve csomagolnia. Végül úgy döntött, hogy majd reggel összepakol, és az előre eltervezett járattal megy a szüleihez… igen ez lett volna a meglepetése a lány számára. „De most már mindegy.”- gondolta csalódottan.

Fáradtan dőlt le az ágyra és szinte azonnal elnyomta az álom.

Eközben Sebastian álmatlanul forgolódott az ágyában. Mikor otthagyta a lány, elhatározta, hogy túllép rajta és elfelejti a történteket. De nem nagyon ment neki. Mindig a lány alakja tűnt fel neki, mikor becsukta a szemét. Így inkább nyitott szemmel bámulta a plafont, de a gondolatai akkor is a lány körül jártak. „Nem lesz ez így jó!”- mérgelődött magában. Tudta, hogy Kidnek teljesen mást jelentett az a tánc, mint neki, de nem tehetett róla, hogy nem tudta elrejteni az érzéseit, amik már egy ideje a hatalmába kerítették, mikor a lány közelében volt. Idáig küzdött ellene, de a lány közelsége teljesen elvarázsolta és abban a pillanatban megfeledkezett róla, hogy Kidnek van barátja.

Végül felkelt az ágyból és inkább főzött egy kávét, majd pakolászni kezdett, hisz pár óra múlva már úgyis indulnia kell a reptérre. Kint már hajnalodott.

Kid rossz álomból riadt fel. Amennyire emlékezett rá Kimivel és Jennivel álmodott, és valahogy belekerült a történetbe Sebastian is. A hálóruhája és a haja is tiszta víz volt. Gyorsan felkelt az ágyból és levette a ruháit, majd a fürdőbe ment. Nem igazán volt kedve a mai naphoz, de már döntött és semmi nem változtathatja meg az elhatározását.

Még csak reggel 7 óra volt, de Kid mielőbb túl akart lenni rajta, így fel is hívta a csapatfőnököt. Csak annyit mondott neki, hogy sürgősen beszélniük kell. Stefano készséges volt, és a Ferrari gyáránál beszéltek meg találkozót.

Kid a megbeszélt időre éppen oda is ért. Stefano sietett elébe, majd a tárgyalóba vezette. Kicsit értetlenül nézett a látszólag zavart lányra. Kid nem kertelt, miután megköszönte a türelmét, közölte is a döntését:

-          Felmondok.- mondta alig halhatóan.

Stefano hírtelen nem is tudott mit mondani rá, csak értetlenül nézett a lányra.

-          De mért? Azt hittem, hogy jól megvagytok Kimivel.

-          Hát, idáig így is volt… de most már nem.- mondta röviden Kid.

-          És elárulnál valami konkrétabbat?- érdeklődött Stefano.

-          Nem szeretnék, ha nem muszáj… és úgy tudom, hogy csak az a felmondásom feltétele, hogy találjak magam helyett mást.- válaszolt a lány.

-            Hát így igaz.- mondta nagyot sóhajtva Stefano.- Szóval?

-          Ahol edzek, van egy kiszemeltem, aki versenyszerűen úszott, de abba kellett hagynia…jelenleg egy vállalkozással próbálkozik, táplálék kiegészítőket terjeszt.

-          Hát ezt gyorsan eldöntötted.- állapította meg a csapatfőnök.- De én azért még várnék egy kicsit a döntésed elfogadásával…mondjuk egy hétre felmentelek a munkavégzés alól egészségügyi okok miatt, aztán újra visszatérünk a dolgokra, és ha akkor is így látod, elfogadom a felmondásod…bár én nem nagyon szeretnék már mást, Mark visszaérkezéséig.- vallotta be Stefano.

Kid ezen nagyon meglepődött. Aztán hosszas gondolkodás után végül beleegyezett az ajánlatba. Megköszönték egymásnak az együttműködést, és abban maradtak, hogy a következő hétvégén újra beszélnek.

Kid egy nagyon kicsit csalódott volt, bár Stefanot is megértette, elég volt Kiminek egy változás, most nem nagyon hiányozott volna neki még több, mert így is elég nehezen viselte az ő jövetelét.

 Kid végül döntött. Haza megy spanyolba, mármint a barátnőjével közös házba haza. Visszafelé úton a szállodába jegyet rendelt a következő járatra. Nem sok dolga maradt az indulásig, így próbált lazítani addig is.

Kimi fáradtan ébredt a telefonja ébresztésére, gyorsan kikapcsolta és félre dobta, de az pár perc múlva újra megszólalt. Ekkor már kénytelen volt felkelni az ágyból, hogy ki tudja kapcsolni. Úgy érezte, hogy csak perceket aludt. Lassan vánszorgott a fürdőig és a hideg víz se nagyon ébresztette fel. Aztán magára kapta a legelőször kezébe akadó ruhákat és már indulhatott is a reptérre. Az anyja persze már hívta, mert nagyon rég látta már a fiát és kíváncsi volt a lányra. Kimi sajnos letörte a jókedvét, mikor közölte, hogy változott a program és csak egyedül megy.

Sebastian se aludt jól, és láthatóan megviselt volt. Ő könnyebben kelt fel, de nem akart igazán emberek közé menni. Aggasztotta, hogy nem tudja, mi lehet a lánnyal, és nem tudta, hogy felhívhatja e. Azért tett egy próbát, de a lány nem vette fel a telefont. Igaz, mit is várt? Biztos időre van szüksége neki is, ahogy a srácnak is. Így szomorúan indult el a repülőtérre.

Kidnek még volt egy kis ideje a beszállásig, így az ajándékboltban keresett valamit barátnőjének. Végül egy plüssállatot választott, az biztos bejön neki alapon. Mikor végzett elindult a jegyét érvényesíteni és leadni a csomagjait. Eszébe jutott Jenni próbálkozása a hatóságokkal. És ezzel az emlékkel együtt minden más is eszébe jutott, ami Kimivel volt kapcsolatos. Nehezen bírta visszatartani a könnyeit.

Kimi a csomagjait pakolta a futószalagra, mikor a telefonja csörgött. Stefano volt az. Kimi csodálkozva nézte a nevet a telefon kijelzőjén. Azt pedig még nagyobb csodálkozással hallgatta, hogy Kid fel akart ma reggel mondani. Stefano persze tudni akarta, hogy van e ennek valami köze Kiminek, de ő tette az ártatlant. Végül Stefano nem nyaggatta tovább, de kérte, hogy mielőbb beszéljen a lánnyal erről. Kimi megígérte, bár nem tudta mit is mondhatna neki.

Sebastian a váróban üldögélt lehangoltan, mikor megpillantotta a lányt. Háttal állt neki, így Kid nem láthatta a srácot. Seb próbált a lány után futni, de a tömegben, ami a terminál felé haladt szem elől tévesztette. Tanácstalanul állt a forgatagban és hiába kereste a tekintetével, nem pillantotta meg újra.

Kid valami furcsa érzéstől vezérelve visszafordult mielőtt a folyosón tovább indult volna, szemügyre vette a mellette elhaladó embereket és a váróteremben állókat is, persze csak azokat, akik nem voltak túl messze tőle. Ekkor a hangosbemondó a finnországi járat utasait szólították fel a beszállásra. Egy szőke alak tűnt fel és Kid lába földbe gyökerezett. Nem akart hinni a szemének, hogy Kimit látja „És mért siet erre a járatra? Hisz úgy volt, hogy Svájcba mennek.”- gondolkodott el a lány. Megpróbálta összeszedni magát és tovább menni. Kimi pedig már csak akkor vette észre a lányt, mikor az épp megfordult, így Kid nem láthatta, hogy a srác is észrevette őt.

Kimi is megtorpant egy pillanatra, de mivel nagyon zavaros volt minden, örült annak, hogy a lány nem vette észre. Legalább is ő ezt gondolta. Annak viszont örült, hogy már tudta hol kell keresnie a lányt.

Sebastian is csak egy dolgot tehetett, megjegyezte a terminál számát és megnézte a kijelzőn, hogy hová indul onnan a legközelebbi járat. Már nyugodtabban indult el, mert tudta, hogy hol keresse a lányt.