-          Eln�z�st, n�v�r! Nem tudja, merre van Toni Vilander k�rterme?

-          Hatos k�rterem, fent az emeleten. – ezzel elindultak a lift fel�.

 Hamarosan megtal�lt�k a k�rtermet, de senki sem volt bent. �rtetlen�l �lltak az eset el�tt. „De Kimi azt mondta, hogy Toni kificam�totta a bok�j�t. De akkor hol lehet? V�rjunk csak… ha kificamodott a bok�ja, akkor egy k�rh�zban kellene fek�dnie, nem egy rehabilit�ci�s k�zpontban… �, te szem�t! Ezt m�g visszakapod!” – ingatta vigyorogva a fej�t Atte. Jule csak felvont szem�ld�kkel n�zett r�.

-          Csak egy nagyon im�dni val� bar�tom �tvert. Azt mondta, hogy Toni, egy m�sik haverom, itt fekszik a k�rh�zban, mert kificamodott a bok�ja egy balesetben. De nekem csak most esett le, hogy egy bokaficammal a k�rh�zban k�ne lennie. Nagyon h�lye vagyok ugye? – mosolygott �desen Julera, aki egy kicsit elgondolkozott valamin.

-          Dehogy vagy h�lye! De milyen Tonir�l besz�lsz?

-          Ha engem felismert�l gondolom �t is ismered. – �s m�g mindig mosolygott. Hihetetlen ez a pasi, mindig mindenhol tud j�pof�t v�gni a dolgokhoz. De Jule nem volt ilyen boldog. „Jaj, csak nem??” – v�gott savany� k�pet. – Toni Vilander. Valami baj van? – k�rdezte egy id� ut�n.

-          Nem semmi. De ki volt az a „bar�tod”, aki �gy �tvert? – k�rdezte Jule, de m�r tudta a v�laszt.

-          Kimi. Kimi…

-          Raikk�nen. Gondolhattam volna. Mindig ilyen vicces t�pus volt, legal�bb is addig, m�g… mindegy. – lett m�g komorabb, mint eddig.

Esz�be jutottak a „r�gi sz�p eml�kek”. A megismerked�s�k, a hajnalig tart� besz�lget�s, az els� cs�k, �s az a felejthetetlen �jszaka. De ut�na minden elromlott… Gondolataib�l Atte hangja t�r�tette vissza.

-          Te ismered Kimit? – n�zett a l�nyra elkerekedett szemekkel.

-          Igen. Tudod mi… sz�val tudod. Csak egy kicsit megv�ltoztam. – Atte �sszesz�k�lt szemekkel figyelte a l�nyt, majd esz�be jutott.

-          Ja, hogy te vagy az a Jule? �, bocs, ha nem ismertelek fel, csak h�t… - mutatott a tol�kocsira. – De m�gis hogy ker�lt�l ebbe az iz�be?

-          H�t az �gy volt, hogy… - �s elmes�lte Att�nek az �sszevesz�s�ket, �s amire m�g eml�kezett a balesetb�l mik�zben visszamentek a k�rterembe.

Atte t�tott sz�jjal hallatta a l�nyt. Nem hitte volna, hogy Kimi ezt teszi avval a l�nnyal, akit, �ll�t�sa szerin, mindenn�l jobban szeretett. Kb. m�g egy �r�ig besz�lgettek, majd Atte elment. Jule m�r f�radt volt, �gy lepihent, s azonnal el is aludt.

Mivel Jule csak az � v�lem�ny�t osztotta meg �jdons�lt bar�tj�val, Atte Kimihez ment, hogy �t is meghallgassa az esetr�l. �s nem utols� sorban megtudja, hogy mi�rt verte �t.

-          Szia, haver! Hogy van Toni? – k�rdezte Kimi az ajt�ban �ll� kiss� ideges Att�t.

-          Kiny�rlak te szem�t! Mi�rt mondtad, hogy Toni az int�zetben van? El�g h�ly�n j�tt ki a helyzet… b�r nem annyira. – mosolyodott el halv�nyan.

-          Csak ugrattalak egy kicsit. De hogy-hogy nem j�tt ki h�ly�n, vagy mi van? – tettetett �rtetlen arcot sz�ke vil�gbajnokunk.

-          H�t megismerkedtem egy l�nnyal. Julelal. Nem is mondtad, hogy mi lett vele! De mi�rt csaltad meg?

-          Szuper. M�r neked is ezt mondta. Nos, akkor tiszt�zom a helyzetet. Nem csaltam meg! Csak ott �lltam a ker�t�sn�l, v�rtam, hogy kisz�lljon a kocsib�l, mikor ujjongva mell�m �llt egy csaj. Annyira meglep�dtem, hogy nem vettem �szre, hogy megcs�kolt. Jule pedig megl�tta, �s innent�l te is ismered a sztorit. – Kimi szomor�an a padl�t f�rk�szte. Neki is felr�mlettek a boldog eml�kek, de hamar elhessegette �ket, hisz’ ha Atte �s Jule k�zt minden j�l alakul, akkor musz�j lesz kivernie a fej�b�l a l�nyt.

-          �rtem. – mondta egy kicsit elgondolkodva Atte, majd kis id� m�lva megsz�lalt. – M�r csak azt nem �rtem, hogy mi�rt nem akad�lyoztad meg, hogy lesm�roljon az a csaj? – �s felvont szem�ld�kkel n�zett Kimire.

-          Az el�bb mondtam, hogy annyira meglep�dtem az ugr�ndoz�s�n, hogy k�s�n vettem �szre. Sajnos t�lk�s�n. – de az utols� mondatot m�r halkabban mondta. - De ez m�r nem l�nyeg. Neked bej�n? – k�rdezte mosolyogva a f�rfi.

-          Ki?

-          H�t Jule.

-          Mi�rt k�rdezed? – Att�nek nem nagyon akart leesni a dolog.

-          Bej�n vagy nem? – tette fel ism�telten a k�rd�st.

-          Bej�n, de ez most j�n ide? – Kimi arc�r�l azonnal lefagyott a mosoly, b�r legbel�l tudta, hogy ez lesz a v�lasza, de m�gis b�ntotta, hogy az egyik legjobb bar�tj�nak tetszik a szerelme.

-          Sehogy, csak k�rdezetem. J�ssz edzeni? – terelte a t�m�t.

-          Mehet�nk, csak adsz valami edz� cuccot, ebbe m�g sem mehetek futni! – mutatott a farmerj�re �s a fekete ingj�re.

-          Gyere, fent van ruh�m.

-          Ja, �s Kimi! – az eml�tett megfordult �s figyelm�t a sr�cnak szentelte. – Nagy gond lenne, ha n�lad maradn�k? Nincs semmi kedvem sz�llod�ban unatkozni. – tette fel f�lve a k�rd�st.

-          Persze. Majd holnap elhozod a cuccodat, most menj�nk futni!

10 km fut�s ut�n kimer�lten �s f�radtan rogytak le a fotelba. Kimi megmutatta Att�nek a szob�j�t, majd � is elment aludni. R�gebben, mikor m�g egy�tt voltak Julelal, vett egy h�zat, itt Pest k�lv�ros�ban, hogy ha Julenak honv�gya lenne, ne kelljen mindig a sz�leire t�maszkodnia. De sajnos Jule m�r nem l�thatta ezt a h�zat. Kimi el�g fur�n �rezte mag�t. �r�lt is neki, hogy Atte �s Jule „j� viszonyba” ker�ltek egym�ssal, de egyr�szt nyomasztotta is a tudat, hogy mi lesz, ha �sszej�nnek? Atte elhozza ide, neki pedig j�pof�t kell v�gnia az eg�szhez? Na, azt m�r nem! �gy sem sok kellett hozz�, hogy r�juk v�gja a k�rteremajt�t, de v�g�l t�rt�ztette mag�t. Ilyen gondolatokkal egyszer�en nem b�rt elaludni, �gy fogta mag�t, �s megint elment futni. Csak most egyed�l. M�r lefutott 5 km-t, de semmi nem v�ltozott, ugyanolyan rosszul �rzi mag�t. �gy r�tett m�g egy lap�ttal.

M�g K�nozta mag�t egy kicsit, majd olyan f�l 3 k�r�l hullaf�radtan hazaesett, �s v�gre siker�lt azonnal elaludnia.