A következő pár nap gyorsan eltelt. Kimi egész hétvégén dominált. Megnyerte a szabadedzéseket, az időmérőt, a futamot és ő futotta a verseny leggyorsabb körét. Valamint tovább növelte előnyét a világbajnoki pontversenyben. Velem sem volt gond. Mindennap levette tőlem az ápolónő a vért. Az egész hétvégét a pályán töltöttem, hogy szokjam a közeget és a munkát. Chris, Kimi távozó versenymérnöke megmutatott mindent. Készséges volt a csapat minden tagja. A csatmegbeszéléseken is részt vettem. Kaptam egy csomó utasítást, mit hogyan csináljak. Fárasztó volt ez a hétvége, de annál tartalmasabb és élvezetesebb. Persze egymásról sem feledkeztünk meg. Amikor csak tudtunk egymás közelében voltunk. Kiélveztünk minden percet, amit együtt tölthetünk és a lopott csókok egyre édesebbek lettek. A verseny után volt még egy megbeszélés, amin Stefano az egész csapatnak nagyon jó pihenést kívánt, hisz most három hétig szünet van a Forma-1-ben. Mindenki erre várt! A megbeszélés után csaptunk egy ˝kis” bulit! Tizenegy óra magasságában mentünk vissza a szállodába. Letusoltunk, majd úgy aludtunk, mint akiket fejbe vágtak. Másnap kilenc körül keltünk, mert a gép tizenegy órakor indult Helsinkibe. Elköszöntünk Marktól, majd a reptéren a nővértől is, aki a lelkemre kötötte, hogy három napon belül jelenjek meg Budapesten az orvosnál. Délután három körül már Helsinkiben voltunk.

Eközben apa még mindig nem tudott megnyugodni, hogy hogyan mertem így viselkedni és beszélni vele ennyi ember előtt. Még anyának sem sikerült megnyugtatnia.

-         Tudd meg ez volt az utolsó, hogy a lányod így beszélt velem! Nem tűröm tovább! Kész! Ezen túl azt csinál, amit akar! Tovább nem védem meg semmitől és senkitől!! – fakadt ki a miniszterelnök.

-         Drágám, ne izgasd fel magad! Már felnőtt a lányunk és már önálló életet él, már régóta, csak te ezt nem látod be!! Kérlek, ne beszélj így róla!!- kérlelte Kornélia.

-         Felnőtt???? Ezt, te most komolyan mondod?? Hol voltál mikor úgy beszélt velem a kórházban? És amikor a pályán is kiosztott a rengeteg újságíró előtt?! – fakadt ki ismételten Máté.

-         Máté, én ezt már nem bírom! Miért nem tudsz megbékélni a lányoddal?! Folyton csak a veszekedés! De, kész ennyi volt! Én ezt nem hallgatom tovább! Régóta forr már bennem, de nem hagyom, hogy tönkremenjek…- Kornélia nem tudta befejezni mondandóját, mert Bence, Máté asszisztense ekkor lépett be a szobába.

-         Elnézést a zavarásért, de öt perc múlva kezdődik a gyűlés, valamint a sajtó már szétszedi a Parlament bejáratát az elmúlt napok történései miatt. Uram, mi legyen?

-         Semmi, majd az ülés után tartok egy rögtönzött sajtótájékoztatót. Menjünk!- mondta, majd búcsúzás nélkül hagyta ott feleségét. A nő nem bírta tovább és kifakadt. Megfogta a táskáját, beült autójába és a külvárosba hajtatott.

Barbi és Kimi nagyon jól érezték magukat Finnországban. A mai napot lustálkodással töltötték. Barbi felhívta Charliet és Katát, elmesélte nekik mi is történt mióta nem találkoztak.

-         Kicsim, nincs kedved sétálni? –kérdezte Kimi a lánytól, mikor az végzett a telefonhívással.

-         Igen, de előtte még írok egy e-mailt az öcsémnek.

-         Rendben, addig megnézem Ajaxot mit csinál. Szólj, ha végeztél és mehetünk is. – mondta, majd nyomott a lány arcára egy puszit és kiment a kertbe kutyájához. Barbi gyorsan leírta Ádámnak mi történt vele, és hogy jól van, két nap múlva, pedig már Pesten lesz ismét. A lány végzett, lecsukta laptopját, felvette pulcsiját és már kint is volt a kertben.

-         Kész vagyok, mehetünk! – mondta a lány. Kimi mosolyogva indult el felé, ölbe kapta és megforgatta többször is a levegőben. – Kérlek, tegyél le.. ááá…Kimi…kérlek- kérte a lány sikítva.

-         Rendben. Akkor mehetünk? –kérdezte Kimi miután letette a lányt. Barbi megszédült egy kicsit. –Jól vagy? – kérdezte aggódva.

-         Igen, csak ez most nem esett jól. – mondta a lány egy mosoly kíséretében. Majd bementek a házba, Kimi felvett egy pulóvert és már indultak is. Nagyon sokat sétáltak. Kimi megmutatta Barbarának az egész várost szinte. Már kezdett sötétedni.

-         Kicsim jól vagy? Nem vagy fáradt, éhes, szomjas? –kérdezte Kimi.

-         Egy kicsit fáradt és éhes. – mondta. Kimi leintett egy taxit, majd hazahajtatott. Barbi az út alatt elaludt. Hazaérve Kimi miután kifizette a taxist ölbe vette a lányt és a házba vitte egészen a hálószobáig. Lefektette az ágyra, levette róla a pulóverjét és cipőjét, majd betakarta. Ő maga is így tett. Egy darabig nézte, ahogy a lány alszik, majd maga is elaludt. Másnap Barbi korán kelt, hogy reggelit csináljon. Lement a konyhába. Kinyitotta a hűtőt. Csodálkozva vette észre, hogy szinte totál üres, csak egy- két palack ásványvíz és egy fél saláta volt benne. Eszébe jutott, hogy a háztól nem messze van egy hipermarket. Felöltőzött, írt egy cetlit Kiminek, hogy hol van, majd leemelt egy kulcsot a nappali falán logó akasztóról. Lement a garázsba, megnyomta a riasztót, hogy kiderüljön melyik álomautót is nyitja. Egy fekete Enzo volt a kulcs gazdája. Beült és a hipermarket felé hajtott.

-         Isteni! –mondta félhalkan, mikor kiszállt a kocsiból. Vett egy bevásárlókocsit, majd vett egy-két dolgot, amit gondolt.

Kimi arra ébredt, hogy az ágy üres mellette. Felkelt, lement a konyhába, ahol a pulton talált egy cetlit. „ Kicsim! Elment boltba, mivel nem volt itthon semmi! Elvittem az egyik autót. Siettek! Szeretlek! Barbi” Kimi miután elolvasta a cetlit kiengedte Ajaxot. Nem telt bele sok időbe és Barbi gurult be a kocsi feljárón. Kimi halva az ismerős kocsi hangját már ment is a garázs felé.