34. rész
2008.11.12. 17:08
Aztán megkezdődött a boxutcalátogatás, a sok ember betömörült a boxutcába...hát nem lettem volna a helyükben. Sok hűhó semmiért, hisz a „nagy“ pilóták úgyse nagyon dugják ki az orrukat. Ekkor óriási kiáltozást hallottam.
-Feranandooo, Fernandooo.-miket beszélek, mégis csak megérte várniuk. Kint volt, még a Kovalainen, Nico, meg Fisichella is. Aztán a végefelé megjelent Lewi is, az újonc, aki állítólag letaszíthatja Fernit a trónról, de én ebben nem hiszek. Igenám, megjelentek mind szépen sorjában, de Kimi...na ő sehol, pedig Stefano és Jean kimondottan közölték vele, h itt Olaszországban ez szinte a kötelessége. Aztán már a hangosbemondó is megszólalt, h 5 perc múlva kérik, h hagyják el a boxutcát és lám, ki jelent meg a Ferrari boxa előtt, na ki? Igen Kimi, duzzogott, nem szólt senkihez, kiosztott pár autogrammot és el is húzta a csíkot, meg sem állt a szobájáig. Ezt már nem nézhettem tétlnül, utánna kellett, h menjek. Kopogtam, nem szólt, mégegyszer kopogtam, ismét semmi jelzés. Elkezdtem dörömbölni. Erre már ő se tétlenkedett. Hallottam nyitja az ajtót, elindultam befelé a szobájába, de ő csak kidugta a fejét.
-Mit akarsz, te vadállat?
-Tessék? Milyen szavakkal illetsz te engem?
-Jól van, jól van. Mi bajod?
-Ezt még te kérded? Neked mi bajod, mióta nem találkoztunk, mintha nagyonis megváltoztál volna, pedig az csak két nap volt.
-Nem beszélhetnénk meg ezt később?-mondta hátrafele tekingetve.-Most nem a legalkalmasabb!
-Mégis miért? Mi a franc bajod van, hogy nem érsz mo.......-be se tutam fejezni, mert az ajtóban Kimi háta mögött megjelent egy ismerős arc, elég lenge öltözetben.
-Drágám ki az, ki zavar még ilyenkor is-pillantott rám-Mit akar itt ez a csitri?
-Kérlek Lisa menj vissza egy perc és jövök.-tessékelte vissza Lisát a szobába.-Ugye megértesz?
-Hát persze. –mondtam csalódottan.-Én mit ne értenék meg ezen. Dehát te tudod!-azzal otthagytam, de úgy éreztem mintha leforráztak volna. Úgy éreztem, ennek nem így kellett volna történnie. Elsétáltam a McLaren boxához. Fernando már alig várta, hogy megölelhessen.
-Kicsim, úgy hiányoztál
-Te is nekem.-mondtam én is. De ő rögtön észre vette, h vmi nincs rendben.
-Mi történt? Jól vagy?-kérdezte aggodalmas pillantással.
-Nem, illetve igen. Vagyishogy nem történt semmi, de jól vagyok.-erőltettem egy mosolyt.
-Hát nekem nem úgy tűnik, de van egy meglepetésem.
-Meglepetés?
-Igen, csak kérlek menjünk már innen, elegem van ebből-azzal visszamentünk a szállodába.-Szóval a meglepetés, készülj el, lemegyünk vacsorázni.
-Jajjj inkább hozassuk fel a szobába, nincs most kedvem emberek közé menni.
-Ne félj ez tetszeni fog, kérlek, a kedvemért-azzal magához húzott és megcsókolt. Fél óra múlva készen is voltam, lezuhanyoztam, rendbeszedtem magam és lemenünk az étterembe. Fernando rendelt két üveg pezsgőt.
-Jön még vki, vagy le akarsz itatni?-azzal hirtelen vki a nyakamba ugrott hátulról.
-Meglepetéééééésssss!!!-ezt nem hiszem le.
-Khloé!!!-megöleltük egymást. Fernando és Nico kezet ráztak. A vacsorát végig beszélgettük. Ők összeköltöztek és nagyon szépen alakul életük. Aztán megegyeztünk, hogy a vacsi után én és Khloé felmegyünk pletyizni egyet, addig a fiúk meg lent maradnak a bárban.
-Van mit megbeszélni miii, csajok???-kérdezte Ferni majd megcsókolt.
-Nem ám szívem, h minden részletet kifecsegsz-vigyorgott Nico.
-Na de drágám, ne légy ekkora lökött, legalább előttük ne!- dorgálta őt Khloé, persze tettetett szigorral.
-Hisz ők ismernek, tudják milyen vagyok.
-Na jó! Hagyd abba! Mi megyünk srácok, aztán csak csínján az alkohollal.-felsiettünk a szobába.
-Hát nem semmi, ahogy ti Nicoval kiegészítitek egymást.
-Tényleg? Annyira szeretem! Mintha egymásnak lennénk teremtve. De azért te se beszélhetsz. Ti se vagytok semmik. Fernandoval megfogtad az Isten lábát.
-Azért nem minden úgy van ám ahogy hiszed-modntam a Kimit illető dolgokra gondolva.
-Oó! Itt baj van. Mesélj!-majd elmeséltem az elejétől a végig.
-Na lássuk jól értem e, akkor a munkád miatt majdnem minden időd vele kell töltened?
-Ahha úgy vhogy.
-Na de az a csók, és az az összebújás nekem nem nagyon tetszik! Fernandot sajnálom.
-Ne mondd ezt, össze vagyok zavarodva!
-Bejön neked?
-Nem!
-Na ezt nagyon hirtelen rávágtad, akkor szoktál így csinálni, mikor vmi felol nagyon meg akarsz győzni, hogy nem igaz!
-Komolyan nem jön be!
-De vonzónak találod?
-Azt hiszem!........Neeeeem!!!.......Vagyis nem tudom! De most már úgyis mindegy, újra felbukkant az a Lisa!
-Szerintem ezt a Kimit jobb ha elfelejted, és ideje lenne új munka után is nézned, ami pedig azt a lotyót illeti, hát....még ha egy kis esélyed is lett volna Kiminél, az is elszállt. Úgyhogy felejtsd el.
-Persze! De amúgy nincs is mit elfelejtenem, ez csak egy pillanatnyi elmezavar volt. Én Fernit szeretem. Kimi közömbös számomra.
-Úgy legyen.-ezzel ezt a témát lezártuk, még egy picit beszélgettünk, aztán megjöttek a fiúk. Ők is kicsit belekapcsolódtak a dumálásba, de aztán Nico a másnapi szabadedzésre hivatkova elráncigálta Khloét.
-Jó éjszakát. Rami, remélem még találkozunk!-kiabállt még vissza Khloé.
-Persze, egész hétvégén a tiéd vagyok.-azzal becsuktuk az ajtót.
-Egész hétvégén?-kapott fel Fernando-És én? Az enyém mikor leszel?
-Hát...sejtésed sincs?-azzal elkezdtem kigombolni az ingét.
-Na ezt már szeretem.- ő is blement a játékba. Így az éjszaka még hátralvő része nagyon gyorsan eltelt.
|