35. rész
2008.11.14. 15:53
Elérkezett a péntek reggel. Fáradtan ébredtem, 9kor..mikor Ferni már épp idnulni készült.
-Jajjj szivem, nem akartalak felébreszteni!-adott egy puszit.
-Semmi baj, sőt, most , h nézem még jou is, h felébresztettél, mert az órám nem volt felhúzva és 10re nekem is be kell érnem.
-Oké! Akkor kimegyünk együtt a pályára?
-Persze mehetünk, csak lezuhanyzok, felöltözök és mehetünk is.
-Oké várok! De csipkedd magad, Ron leszedi a fejem.
-Ron tud várni.-mosolyogtam majd mecsokoltam.
-Na sipirc!-10 perc múlva már lent voltunk a kocsijánál. Eközben Kimi elég kómásan ébredezett a szállodában. Nem tudta kinek a szobája, de, h az övé nem az tuti. A feje iszonyúan hasogatott. Körülnézett, a szobában szanaszét heverő ruhákból ítélve nem egyedül van, ugyanis látott egy szoknyát, meg egy pár szandált. De vajon kié! Gondolkodni kezdett, míg végül tisztulni látszott a kép. Ez nem lehet Lisa, mert tegnap végleg végeztünk, hisz nagyon kiborult Rami miatt. De Lisa már amúgy is hidegen hagy, nem is tudom miért voltam vele tegnap. Gondolom csak feszültség levezető. Na! Azután mi is történt? Jah igen, elmentem egy bárba. És aztán a szokásos, egykét white russian, majd aztán már csak simán vodka, ja és most itt vagyok. Mint rendszerint mindig. De egy jóm legalább származott ebből, most már végre mindennek vége Lisával, semmi se köt többé hozzá. Na de ideje kimászni az ágyból.Éppen kezdett volna kikászálódni, mikor az ajtóban megjelent egy nő. Hosszú vörös haja volt és hát úgymond nem Kimi esete.
-Szia drágaság, elég jól bírsz aludni! Mondjuk a tegnap este után nem is csodálom. –bújt oda a férfihez. Aki csak ellökte magától.
-A tegnap estét kérlek felejtsük el! Mindkettőnknek jó volt, de ennyi volt!
-Ezt nem teheted, megigértél fűt-fát. Egyébként, szerintem te azt se tudod milyen volt. Szerintem még a nevemet se tudod.
-Hát látod ebben igazad van, de nem is nagyon érdekel.-Kimi gyorsan magára kapkodta a ruháit, majd távozni készült!
-Csak hogy tudd nagyfiú, ennek még következményei lesznek.Emily Rose nem felejt egy könnyen.
-Nem érdekelsz Emily, vagy akárhogyis hívnak.-becsapta maga után az ajtót és lement a kocsijához. Beszállt és az órájára pillantott.
-Basszus, ez nem lehet igaz, negyed 12 van! Ezt nem magyarázom ki sehogy. Fel kell hívnom a Szöszit, h vhogy mentsen ki.-Ezalatt én tűvé tettem az egész szálodát Kimit keresve, de sejtésem beigazolodott, nem nagyon sikerült megtalálnom.Ekkor újra megszólalt a telefonom.Jajj ne Stefano az
-Na meg van???-ordított bele a telefonba.
-Stefano sajnálom, de nyoma veszett.
-Jól van hát te tudod! Ez a te felelősséged volt! Ennek te fogod meginni a levét! 5 perced van hogy előkerítsd, aztán hívok, és ha nem, akkor sajnálom! Kimi kereshet magának egy új csapatot, te meg egy egészen új állást.
-Stefano én......-már csak a süket telefonnak mondtam el utolsó szavaimat.Ekkor könny szökött a szemembe. A lift melletti falnak dőltem és sírásban törtem ki. Észre se vettem, hogy mellettem vki kiszáll a liftből.
-Szöszi! Mi történt? Uramisten, te sírsz! Na gyere csak állj fel.-Kimi segétett felállni, ekkor jutott csak el, h ő áll velem szemben. Karon ragadtam és rohantam le az autóig, közben Stefanot tárcsáztam.
-Lájárt az 5 perc, szóval ha még mindig nincs meg, akkor bejöhetsz a cuccaidért.
-Nem épp ellenkezőleg, épp oda tartunk .
-Hát most az egyszer sikerrel jártál, de ne hidd hogy megúszod!
-Oké értettem!-bontottam a vonalat. Beszálltam a kocsiba, én vezettem, Kimihez nem szóltam egy szót se, sejtette, h nagyon mérges vagyok rá.
-Most eldöntötted, h egy szót se fogsz hozzám szólni?-nem válaszoltam.
-Látom igen! De kérlek bocsáss meg, többé ilyen nem fordulhat elő!-éppen időben érkeztünk, Stef a fejébe nyomta a bukósisakot és máris gördült ki a pályára.
-Kimi! Az edzés után számolunk!-mondta Stef a rádióba. Majd hozzám fordult. -Veled pedig most azonnal beszélnem kell.-Hátra vitt és ott elkezdte!
-Már két hete együtt dolgoztok, de még semmi változást nem látok Kimin, sőt, ahányszor eddig vhol meg kellett jelennetek, mindig elkéstetek! Ez helyetelen!
-Oké elismerem, h nem én vagyok a legj......
-Ne szakíts félbe! Szóval komolyan elgondolkoztam affelett, hogy neked itt nincs helyed nálunk, és ha én lennék a csapatfőnök, most már küldenélek, h csomagolj! De egy szerencséd, hogy Jean a csapatfőnök és ő még ad neked egy esélyt. De én nem hagyhatlak büntetlenül. Ma egész nap te fogsz mosogatni, mégpedig a motorhome éttermében. Ezt vedd úgy, h mindenki tudni fogja h elkövettél vmit. És Kimi se marad büntetlenün, ne félj! Kimi büntetése annyira terjedt ki, h még a nap folyamán, el kellett mennie néhány sajtótájékoztatóra és az este folyamán bejönni a szerelőkkel egyeztetni...nagy büntetés mondhatom, általában, ha nem büntetik meg, akkor is ezt csinálja. A második szabadedzés is letelt, a pénteki napot ezzel lezártnak tekintve. Kimit láttam meg befelé jönni a homeba. Egész nap arra készültem, h majd jól megmondom neki a magamét, de azzal a beszólásával amit tett végleg betelt nálam a pohár.
-Jól áll a kezedben a mosogatórongy. Ugye vmi hibát követtél el, Stef ilyen büntiket szokott kiosztani.
-Hibát kövttem el? Igen! Akkor amikor elvállaltam ezt az állást! Egyébknt meg itt a mosogatórongyod-azzal neki dobtam a rongyot-ezzel betelt a pohár, és tudod mit, jobb, ha új felügyelő után nézel, mert én felmondok.-majd fogtam magam és a könnyimmel küszködve elrohantam. Kimi még pár percig tétlenül nézett utánam, majd úgydöntött ezt nem hagyhatja annyiban, neki erre a a lányra szüksége van, utána kell hogy menjen. Nem is tétlenkedett tovább, utánam rohant.
|