Megfogtam a rajzot, betettem a másolóba, fél perc és kész is a stencil. Óvatosan leraktam az asztalra, mert ha valamire ráragad, akkor kezdhetem újból a másolást, meg hát elég csúnya foltot tud hagyni maga után. Kiszedtem a fiókból a legvékonyabb tűt, mivel nagyon részletesen kell kidolgozni a pikkelyeket, és az arc környéki részeket. Majd becsúsztattam a gépbe, összecsavaroztam és meg is volnánk.

-        Oké, jöhetsz. – hívtam oda Kimit, de úgy tűnik, a haverját nagyon érdekli a dolog, csak valamiért nem mer idejönni. – Gyere ide te is, ha akarsz. Legalább fogod a kezét, ha nagyon fájdalmas lesz.

-        Ó, nem kell pesztrálni, nem fáj az annyira! – ohohohó, ez aztán a magabiztosság, majd meglátjuk, ki nevet a végén.

Szegény, tuti nem sejti, hogy egy ilyen részletes tetkót kb. 3-4 óra alatt lehet megcsinálni. Pláne, ha színezni is kell. Nem baj, kezdjünk neki. Elő a borotvával! Gyorsan le is kaptam a lábát, mikor eszembe jutott valami, de most inkább essünk neki a körvonalaknak.

-        Ugye fekete-szürke tetoválást akarsz? – már majdnem kész voltam a körvonalak felével, mikor ránéztem és feltettem a kérdést. Hehe, már könnybe van a szeme a fájdalomtól, amin egy kicsit el is mosolyodtam.

-        Igen, valahogy a színes tetoválások nem az én stílusom.

-        Ez az első tetkód? – mi itt jó eldumálunk, de a haverja meg sem szólalt eddig. Hát, ha nem akar beszélni, én nem fogom erőltetni.

-        Nem. Ez a harmadik. – felmutatta a két kezét. A jobb csuklóján egy nonfiguratív törzsi motívum volt, a bal kezén meg egy „Iceman” felirat Old English-el kivarrva. Tök jól néznek ki, csak olyan furcsa, hogy két ilyen kaliberű tetkó után a lábszárára egy japán sárkányt csináltat. Végülis, ő tudja.

-        És milyen alkalomból szeretnéd a sárkányt? Mit szimbolizál?

-        Már 3 éve volt, hogy megnyertem az első vb címet, de az utóbbi két évben eléggé mélyponton voltam. Most sikerült nagy nehezen felküzdeni magamat dobogóig, és újra az enyém lett a trófea. Ez a tetkó jelentené nekem a versenyszellemet, a küzdeni akarást, hogy soha ne adjam fel, és, hogy milyen rögös út vezetett idáig. – ilyen hülye nem lehetek! A neve, az arca, a tetkói is rémlenek, de nem jut eszembe, hogy kicsoda. Tuti, hogy láttam már valahol. Nem szenvedek, inkább majd rákérdezek.

-        És miben lettél világbajnok? – meglátszik, hogy oly sokat nézek tv-t.

-        Nem szoktad nézni a Forma-1-et? – basszus, tényleg! Akkor ő lenne Kimi Räikkönen? De jó, életem első hírességét tetoválom!

-        Ha van szabadidőm, és épp elcsípek egy futamot, akkor nem hagyom ki. Csak mostanában nagyon sok az új ügyfél. Amúgy gratulálok a vb címhez!

-        Kösz!

Ezután még jól elbeszélgettünk, és később Heikki, a haverja is csatlakozott. Nem is hittem volna, hogy ezek ilyen jó fejek.

A kontúr, és a kiemelések hamar megvoltak, kb. fél óra kellett neki. Aztán jött a kidolgozás, és az árnyékolás. Itt már nem csak ő szenvedett, hanem én is. 14 éve tetoválok, és hiába van ultramodern kardió székünk, vagy micsoda, akkor is fáj a hátam. De nem sok van már hátra, ezt igazán kibírjuk mindketten. Szerencsére jól tűrte a fájdalmat, nem volt szüksége Heikki védelmező kezeire. Pedig bírtam volna, ha ezek ketten egymás kezét szorongatják, hihi.

Már kész volt az árnyékolás is. Az arcnál kellett sokat bíbelődnöm, a pikkelyek hamar megvoltak, amin meg is lepődtem egy kicsit.

-        Oké, kész vagy. Ott a tükör, nézd meg! – végre végeztem! Szerintem egész jó lett, ahhoz képpest, hogy ez a harmadik sárkánytetkóm.

-        Ez elképesztő! Nagyon tetszik! Köszönöm! – odamentem hozzá. Hm, ez tényleg jó lett, de ha nem lenne Chris…

-        Szívesen! De még nem végeztünk. – juj, az a fej! Az előbb még mosolyogva csodálta a művemet, most meg tök értetlen arccal néz rám. Hát nem is bírtuk sokáig. Heikki és én éktelen nagy röhögésben törtünk ki. – Nyugi, csak bekötözöm. Na, gyere! – mondtam neki még mindig nevetve. Rég éreztem magam ilyen jól egy vendéggel. Még áttöröltem egyszer a bőrét, majd leragasztottam.  – Ha legközelebb is Miamiban jártok, és tetoválás kell, mi várunk titeket. És sok sikert a következő futamokhoz!

-        Kösz! Nektek pedig sok sikert a szalonhoz!

-        Köszi! – először Heikki kapott tőlem egy ölelést, majd Kimi is. Eddig nem is figyeltem meg, hogy milyen szép szeme van, és milyen jó illata. – Sziasztok! – és a hátsó fertálya sem utolsó. Hm, ez a parfüm… Ferrari Racing, mi más?

Én itt stírölöm Kimi Räikkönen seggét, miközben minden percet vesz a kamera, és látja a fél világ. De jó! Na, jól van Kat, hagyd ezt abba! Már jön is a következő vendég. Remélem nem engem fog boldogítani, nem bírom a cicababákat, az Nuňez szakterülete.