8. rész - Ez már sok(k) egy napra!
2008.11.23. 10:38
A kis közjátékunk után öcsi jött oda hozzám vigyorogva.
- Nagy vagy! Mióta vagy ilyen jóba Kimi Räikkönennel?
- Tegnap óta. – nem hiszi el, felvont szemöldökkel nézett rám. – Tegnap délután bejött hozzám egy jing-jang sárkány terveivel, és közben jót dumáltunk. Ennyi. Kérdezd meg a srácokat!
- Nem igaz! Rá is akart mászni! – meghalsz Robbie, én kinyírlak!
- Hagyd már! Most üldözte volna el? Miért baj az, ha jó kapcsolatot ápol a vendégekkel? – kösz Tyler, éreztem, hogy bízhatok benned.
- Na, de enny…
- Fogd be Robbie! – piszkosul ki tud akasztani, ha valaki a pasijaimmal próbál szívatni. Várjunk, de hát Kimi nem is a pasim! Mindegy, hagyjuk, jött Jasmine. Jasmine? Mit keres ez itt? – Szia Jasmine! Nem holnapra beszéltük meg?
- Helló! De igen, csak közbejött valami, és a holnap reggeli géppel hazautazok. Szóval meg lehetne csinálni ma? – ó, hogy az a…! Nyugi Kat, nagy levegő, kifúj! Huh.
- Meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok. De itt a vázlat, nézd meg! – muszáj volt alakítani a képen. Eredetileg a nagyszülei egymás mellett voltak, de ha így maradna a tetkón is, nem férne ki a lapockájára, így a mamáját feljebb rajzoltam le. A kikopott részeket pedig kihullott puzzle-darabkákkal helyettesítettem. Remélem, tetszik majd neki.
- Aha, ez nagyon szép. – hát, nem repes az örömtől. Úgyis ez marad! Ha nem, akkor meg ő marad itt, mert, hogy ez nem lesz kész ma, ha átrajzoltatja, az biztos.
- Mi nem tetszik rajta? – látom, hogy más elképzelései vannak. De könyörgöm, más egy tetkóért átutazza a fél világot, lemondva a legfontosabb találkozóit is, ő meg itt vacillál, hogy mi a rossz rajta! Felrobbanok!
- Semmi. Vagyis minden. Tök jó! – ez már meggyőzőbb volt. Na, jó, akkor menjünk!
Az első stencilt leejtettem, a második nem ragad fel a bőrére, mert elfelejtettem ráfújni a dezodort. Sík ideg vagyok! Mindennap van vevőm, és szinte mindig akad köztük olyan, aki ki tud akasztani. Vagy ha az nem egy vevő, akkor éppenséggel valamelyik kamerás srác. Az utóbbi hetekben alig alszok valamit éjjel, kb. 3-4 órahosszakat, így még jobban fel tudnak idegesíteni a hülye vicceik. Most legalább itt van Michael, ő valamennyire meg tud nyugtatni. Remélem, marad szombatig, akkor megkérném, hogy kísérjen el arra a bulira.
Tényleg a buli! Holnap után van szombat, tehát van másfél napom készülődni. Meg kell csináltatnom a hajamat, venni kéne egy szandált, és szerintem más nem is kell. Annyira kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz, totál be vagyok zsongva! A ruháért meg odáig vagyok! Alapból sötét-bordó színű, a szoknya alján és a fűzős rész tetején pedig fekete csipke van. És igen, fűzős! És annyira jól néz ki!
Amíg így álmodoztam a szombat esti buliról, és a ruháról, kész lettem Jasmine-nal.
- Wáú, nem is gondoltam volna, hogy ilyen jól sikerül! Köszike! – hah, kösz, ez hízelgő! Még ennyit se néz ki belőlem a kis cukorfalat.
- Szívesen! Szia!
- Szióka!
- Ó, istenem! Miért kell ilyen kliensekkel megáldanod engem?! Elegem van! – én már ma nem fogok kivarrni senkit! Kifáradtam, le is zuhantam az egyik fotelba. Ma még csak 8 órája dolgozok az üzletbe és már kidöglöttem, máskor meg 10-12 óra után is tudok hülyéskedni. Hát az most nem fog menni.
- Kat! – odafordultam. Nuňez szólt. – Menjetek haza! Nem tudom, mi van veled mostanában, ki vagy nagyon. Haza mész, kipihened magad, és holnap találkozunk, oké? - kösz Chris, imádlak! Mivel most kedves voltál velem, eltekintek a megkínzásodtól, pedig már úgy fel voltam rá készülve…
- Oké. De csak sok a stressz, amúgy minden rendben. – majdnem.
- Épp ezért fogsz most aludni! Na, menjetek, sziasztok!
- Hellóztok srácok! – még visszaintettem nekik, majd bevágódtunk a kocsiba.
- Figyi öcsi! Meddig maradsz itt? – már a házban voltunk, mikor megkérdeztem.
- Máris el akarsz küldeni? – vicces vagy nagyon!
- Dehogy akarlak! Tudod, hogy mennyire imádlak, na! – és kapott egy jó nagy puszit.
- Igen, tudom, ilyen ellenállhatatlan vagyok! Na, hát szerintem hétfőig még boldogítalak, aztán lépek haza apuékhoz.
- Ez tök jó! Szóval lenne szombaton egy buli egy bazi nagy szállodában, és meg vagyok rá hívva. Csak nincs kísérőm.
- Akkor ilyen ereszd-el-a-hajamat kiöltözős buli lesz? – csak bólogattam.
- De nyugi! Ha nem lesz nagy szám, akkor eljövünk.
|