15. rész
2008.11.24. 15:25
Most haragszol?-nézett szomorú szemekkel Rafael az éppen fékező szerelmére. Szerinted?-nézett rá Isa Igen-hajtotta le a fejét a férfi-sajnálom… Azt jól teszed, de most hagyjuk ezt, majd megbeszéljük…. Köszönöm, kivagyok borulva… Tudom, azért is hagyjuk, de szerintem hívd fel édesanyádat, hogy megyünk… Ez jó ötlet…-kapta elő a zsebéből a mobilját Szia anya! Kisfiam!-sírta el magát az anyukája Pár óra és ott vagyunk veled! Vagytok?Te és? Isa… Szó sem lehet róla, ő nem jöhet… Mi?!Anyu… Kisfiam, az a lány csak maradjon a színpadon, semmi keresni valója itt… Na de apu is szerette őt… Nem érdekel, ő már nem él… Anya, kérlek! Amit mondtam, megmondtam. Vagy gyere egyedül, vagy sehogy!-bontotta a vonalat az asszony Baj van?-nézett rá Isabelle Kicsim, azt hiszem az anyám beleőrült apám halálába…. Ezt honnan veszed? Azt mondta, hogy te nem jöhetsz velem… Csak ennyi?Tudod, hogy soha nem szeretett engem… Na de nekem szükségem van rád…. Tudom, de most az az első, hogy anyukád megnyugodjon…. De… Amikor úgy gondolod akkor felhívsz és már megyek is, de most jobb a békesség…. Szeretlek…. Én is, akkor kiraklak a reptéren…. Köszönöm!És tényleg ne haragudj az anyámra és rám se…. Rafa, nyugodj meg…. Én nem is tudom mit csinálnék nélküled… Nem féltenélek, viszont nem fog tetszeni, amit most mondok, de úgy döntöttem, hogy hétvégén elmegyek a Nagydíjra… Az F1-re?-ráncolta össze a homlokát a férfi Igen, addig sem leszek egyedül..mármint Nandoékkal leszek… Értem, hát nem örülök annak, hogy Kimi közelébe leszel, de megértelek…. Beszélnem kell vele is, igen-parkolt le a lány Tudom kicsim és én bízok benned-adott egy csókot Isának, majd kiszállt és bement jegyet venni, Isa pedig elindult haza…
Megfogadta péntek reggel, amit Rafaelnek mondott és elment Silverstone-ba. Szerencsére Fernando igényelt neki egy belépőkártyát, így viszonylag hamar sikerült bemenni. Talpig feketébe volt öltözve, haja félre volt tűzve, a szemét pedig egy méretes napszemüveggel takarta el a kiváncsiskodók elől. Mielőtt belépett volna a Ferrari home-jába egy hatalmasat sóhajtott. A lábai remegni kezdtek, félt a Kimivel való találkozástól. Amekkora pechje volt pont egy asztalnál ült az Alonso házaspárral, így rögtön találkoztak is. Sziasztok!-vette le a szemüvegét Isa!-állt fel Fernando és jó szorosan magához ölelte, csakúgy, mint Raquel is. Mindketten tisztába voltak vele, hogy most mennyire nehéz neki is, ugyanis oda volt Rafael apjáért. Megrendítette a halála őt is, de erősnek kellett maradnia, legalábbis az emberek előtt. A szemei azonban másról árulkodtak, teljesen kisírtak voltak. Kimi tétován nézte a lányt, nem tudta mit csinálhatna. Végül a fejével biccentett egyet, majd sietősen távozott. Miattam ment el… Dehogyis, vagyis valószínű, de ne törődj most ezzel. Inkább azt mondd meg, hogy vagy? Pocsékul, nem tudom felfogni és még csak a temetésen sem lehetek ott, Rafa anyja eltiltott-gördült le egy könnycsepp a lány hamvas arcán. Szegénykém-ölelte magához Raqu, soha nem látta még ennyire kiborulva a barátnőjét. Ne haragudjatok, hogy panaszkodok, Nando te itt dolgozol-fújta ki az orrát Ne viccelj már, a barátom vagy…. Aranyosak vagytok, annyira jól esik, de nem is érdemlem meg… Ezt meg se hallottuk… Csak nyugodtan, de mind tudjuk mire mondtam…. Kimire, tudjuk…. Igen, tegnapelőtt Rafe leütötte a parkolóban Micsoda?Ezt nem is mesélte….. Pedig de, épp ezért kell beszélnem vele, merre találom? Gyere, elkísérlek!-nyújtotta a kezét Fernando Isa, jó ötlet ez?-nézett rá Raquel Nem, de muszáj megtennem-indult el Nando után.
|