-         Hello, emberek! – k�sz�ntem be. Jared a kerekeket pakolgatta.

-         Szia. – mondta. – maradj itt egy pillanatra, ide kell h�vjam Nathant, m�t v�rt.

-         Ok�. – mondtam. Feln�ztem a hatalmas ker�k-gurig�ra. Jared indult volna, de lel�k�tt egy kereket, ami r�esett a l�bamra.

-         J�l vagy? – k�rdezte ijedten. Egy reccsen�st �reztem, mikor megmozd�tottam a l�bamat… �s f�jdalmat.

-         �, a francba. Gyere, seg�tek. – mondta �s bel�m karolt.

- Pilar, nem b�rn�l eg�szs�ges lenni? – k�rdezte a csapatf�n�k�m – csak egy kicsit…

- nem olyan nagy a baj, csak elrepedt a csontja. Kapsz f�jdalom-csillap�t�t. – felelte a doki, majd el�h�zott egy injekci�s t�t.

- Nem lehetne tabletta? – k�rdeztem egy kicsit idegesen.

- Feln�tt n� vagy, csak nem a t�t�l f�lsz.

- H�t nem, de…

- Kapsz tablett�t is. Ez gyorsabban hat, az tov�bb b�rja. Csak akkor tudsz elindulni, ha telet�mlek f�jdalom-csillap�t�kkal. Bocs. – mondta, majd a jobb karomba d�fte a t�t. – na, ugye, hogy nem f�jt? – k�rdezte.

- Nem f�jt. – morogtam. B�r a fejemet kicsit elnehez�tette ez a rengeteg gy�gyszer.

A rajtr�cson vagyok. M�r nem a fejem, de a l�bam kicsit sajog. Be lett k�tve. Fredet r�g l�ttam. Ronald int egy utols�t, majd f�lre�ll. A kezemmel megt�r�ltem a sisakrost�lyt, b�lintottam, majd nekiindultam a felvezet� k�r�mnek. Sebastian nagyon j�l megy, de �t lesz�m�tva Ferrari f�l�ny van. Szerintem k�nny� az aut�ja. Rajt. Kicsit elaludtam, Timoval kem�ny harcot v�vtunk az els� kanyarban, de h�t… �n j�ttem ki gy�ztesen. Bocs, Timo. �gy is csak k�t tizedre volt t�lem, b�r sokkal gyorsabb voltam. Az�rt nem t�k�letes repedt csonttal versenyezni, ezt csak, mint szem�lyes tapasztalat jegyzem meg. Kicsit cs�szk�ltam. De nem volt nagyon nagy v�ltoz�s. Els� Seb, m�sodik �n, harmadik Timo, negyedik Fred, ut�na Hamilton (j�, m�g �l? �jdons�g) Szerintem ennyi gy�gyszerrel ez is csoda. Miut�n megveregettem Seb h�t�t felment�nk a dobog�ra. A k�z�ns�g nem volt felh�tlen�l boldog, ami k�sz�nhet� annak, hogy Sebastian lett az els�, nem Frederic, akit az�rt �gy is meg�ljenezt�k. Robert kiesett. Teh�t a hatalmas, �letnagys�g� fot�n, amit kitettek a Home-ban, ez volt olvashat�:

1. Frederic Gourday – 39p

2. Pilar Vanderfsott – 34p

3. Lewis Hamilton – 32p

4. Robert Kubica – 28p

Rosszabbra sz�m�tottam. �ppen Petra veregette meg a v�llamat, mikor valaki a v�llamra tette a kez�t. A „b�ty�m”!

-         Kimi! Azt mondtad, nem j�ssz,

-         Ennyi? – k�rdezte megj�tszott s�rt�d�tts�ggel – semmi „jaj, de j� hogy l�tlak” vagy ilyesmi?

-         Nem bizony. – mentem bele a j�t�kba, dacosan k�rbefontam a kezemet, majd elnevettem magamat �s a nyak�ba ugrottam.

-         Jaj, de j� hogy l�tlak! Na boldog vagy?

-         Aha…

Ott �lltam a gardr�b el�tt, a ruh�k pedig �z�nl�ttek, mikor r�snyire kinyitottam az ajt�t. Azt hiszem, ha lesz id�m, kitakar�tok. (huh, rem�lem sok�ra lesz r� id�m) Bementem. T�rdig �lltam a k�l�nb�z� farmerokban, p�l�kban, sapk�kban, harisny�kban, elv�tve szokny�kban.

-         Mi van itt? – k�rdezte Bastian. Kin�ztem. Az �gy mellett l�v� halomb�l felemelt egy pul�vert, hogy demonstr�lja a k�rd�s�t.

-         Ja, sz�val megpr�b�lok fel�lt�zni.

-         L�tom. – vigyorgott.

-         Ha-ha-ha… ink�bb te is �lt�zhetn�l.

-         Ja, ok�. – �lt le az �gyra.

-         Most meg mire v�rsz? – k�rdeztem mosolyogva.

-         Hogy megmutasd, mit vegyek fel…

- Sziasztok, m�r r�gen r�tok v�rok. – mondta neg�des mosollyal Sarah, �s helyet mutatott az asztaln�l. R�gen v�r r�nk? Na persze, fogadok f�l perce j�tt ide.

- Szia. – �lt le Bastian. Majd jelent�s�gteljesen r�m n�zett. Mi van? Ja, persze…

- Szia. – er�ltettem magamra egy mosolyt.

- M�r k�rtem egy k�v�t magamnak, ha nem gond. – mutatott maga el� Sarah. T�nyleg? Pedig rem�ltem, hogy patk�nym�reg…

- Mindj�rt j�v�k. – mondta a v�leg�nyem. Amint kil�pett a l�t�t�rb�l, Sarah keze meglend�lt, �s hamarosan a ruh�mon v�gigfolyt a k�v�ja.

- �, milyen �gyetlen vagyok. – mondta el�gedetten.

- Semmi gond, a leend� f�rjem biztos seg�t majd. – feleltem mosolyogva.

- H�t persze. – mondta Sarah, amolyan gyilkos mosollyal.

- De meg am�gy is. – vettem le a csillog� boler�t. – tiszta m�zli, hogy nem a ruh�m lett olyan, igaz? – k�rdeztem jelent�s�gteljesen.

- H�t persze. – ny�rsalt fel a tekintet�vel.

Id�k�zben a v�leg�nyem visszat�rt, egy pillant�ssal felm�rte a helyzetet, de nem sz�lt semmit. Az�rt mag�ban tuti elsz�molt t�zig…

-         Sarah, a pap�rok… - kezdte.

-         Hagyjuk ezt most. – k�rte Sarahcska. – Tudod, m�r nem is mosolyogtam, mi�ta, tudod…

-         Biztos a sok m�anyag teszi. – feleltem ep�sen. T�zszer is mosolyogt�l keservesen r�m, te idi�ta! Bastian volt az egyetlen, aki tal�n kicsit �lvezte a helyzetet.

- A pap�rok. – kezdte �jra a v�leg�nyem, mikor Sarah m�r tizennyolc �ves kor�ban j�rt az „olyan boldogok voltunk” t�mak�r�n bel�l.

- Hagyjuk…

- Nem hagyjuk. – mondtam. – nek�nk kellenek.

- Ne l�gy buta. – mondta Sarah Bastiannak, velem mit sem t�r�dve. – tudom, hogy ez a csaj megzsarolt, ne agg�dj, kital�lunk valamit…

- Sarah, ne csin�ld… nem zsarolt meg semmivel. Egyszer�en szeretn�m feles�g�l venni… amihez sz�ks�gem van r�d… - elmosolyodtam, Sarah agy�nak azonban l�that�lag t�l sok volt egyszerre h�rom mondat:

- Sz�ks�ged van r�m? Hah, tudtam! – n�zett r�m diadalmasan. A kezembe temettem az arcomat, �s m�r vigyorogtam. Hogy lehet ilyen marha?

- Sarah, hagyd abba! Csak �rd al� a pap�rokat! – utas�totta leend� f�rjem d�h�sen.

- Ezt akarod?! – k�rdezte m�rgesen, majd szipogva az�rt ord�tozott p�r sort: - Tudom, hogy direkt csin�ltad, nem tudom, hogy mi volt velem a bajod, hogy… de… Tess�k! – szedett el� a t�sk�j�b�l egy k�teg pap�rt, majd lend�letesen al��rta, �s a kezembe nyomta – Boldog vagy? – s�rta, majd felkapta a t�sk�j�t, �s kirohant. Szuper.

�pp a Home-ban �ltem, mikor valaki mell�m l�pett. Ha azt hiszi, hogy nem tal�lom ki, hogy � az akkor… m�rpedig azt hiszi.

-         Szia, Kimi. – fordultam h�tra.

-         H�t ezt meg honnan…? – k�rdezte elk�pedten.

-         Vannak meg�rz�seim… - magyar�ztam, majd elnevettem magamat. – ha nem vetted volna �szre, �pp el�ttem van a buk�m, amiben l�tszik a t�k�rk�ped.

-         �, m�r �rtem… - �lt le – egy h�nap m�lva lesz az a… mi is a neve? Tudod, egy�tt a gyerekek�rt… valami ilyesmi…

-         Aha. Hal�los unalom, mint mindig.

-         Egyet�rtek.

-         Mi�rt ne �rten�l velem egyet? – k�rdeztem vigyorogva. � is elmosolyodott. Majd mer�ben m�s t�m�ba kezdett:

-         Lotta kimondta az els� szav�t!

-         �s mi volt az? Aut�? Apa? Anya,

-         Nem, csillagcsavarh�z�… - mondta a fej�t cs�v�lva – az volt, hogy t�t�…

-         Aha. De az nem sz�.

-         Dehogynem, �gy utal a kocsira.

-         Na persze…

-         De t�nyleg… - bizonygatta – de mondta azt is, hogy „g�”…

-         Kimi! Az sem sz�…

-         De hasonl�t valamihez… - mondta vid�man.

-         Ok�. – hagytam r�…

�pp belemer�ltem a cip�mbe, mikor kis h�j�n elestem, de valaki megfogta a karomat.

-         Bocs, j�l vagy? – k�rdezte Jenson. – csak nagyon m�lyen n�zegettem az �js�gokat. – mosolyogott. – Te vagy c�mlapon. – ford�totta fel�m az �js�got. „Pilar Vanderfsott megzsarolta a v�leg�ny�t? Sarah Brander csak lapunknak adott r�la r�szletes besz�mol�t”

-         Jaj, ne… - ny�gtem fel – h�t ez hihetetlen. Hogy lehet ekkora…?

-         Egyet�rtek. – s�t�lt tov�bb. Megvettem azt a szennylapot.

Pilar Vanderfsott �s Bastian Schweinsteiger csak l�tsz�lag boldogok egy�tt? Sarah Brander nyilatkozik!

   A n�met l�nyok �ltal hatalmas rajong�t�borra frissen szert tev� Bastian Schweinsteiger volt bar�tn�je szerint az �jdons�lt menyasszonyt – aki mellesleg az eddigi legfiatalabb vil�gbajnok (�s els� n�) – kiz�r�lag az�rt veszi el a Bayern M�nchen szt�rfocist�ja, mert a l�ny megzsarolta �t. Persze felmer�l a k�rd�s, hogy mivel tudja zsarolni imm�ron v�leg�ny�t, hiszen a k�pek az ellenkez�j�r�l tan�skodnak, de Sarahnak erre is megvan a maga te�ri�ja: „Tal�n olyan dokumentum ker�lt a kez�be a nagyfejes bar�tainak k�sz�nhet�en, ami nem haszn�lna Bastian karrierj�nek” Az esk�v� id�pontja ugyeb�r nagyon k�zel van, Sarah szerint Bastian nem fogja elvenni a magyarok rem�nys�g�t. Megk�rdezt�k Vanderfsott teniszmeccs�n j�tsz� h�g�t is a sz�netben, aki szerint a fent eml�tett te�ria az �vsz�zad vicce: „Ugyan, hisz maguk sem mondan�nak ilyesmiket, ha l�tn�k �ket, ez marhas�g.” – t�m�r �s vel�s, ak�r Vanderfsott. Nyilv�n ragadt r� a n�v�re temperamentum�b�l, b�r � szel�debbnek, visszah�z�d�bbnak l�tszik… (Sarah Brandennel k�sz�lt interj�nkat olvashatja a k�vetkez� oldalon)

Lecsaptam az �js�got az asztalra. M�g egy ekkora… egy tizen�t k�r�li sr�c dugta az orrom al� a pap�r fecnij�t. M�rgesen al��rtam. 

Im�dom a vezet�s �lm�ny�t. Az �les kanyarokat, mikor benne van a pakliban, hogy falnak csap�dsz, a hossz� egyeneseket, amin t�vig lehet nyomni a g�zt, el�rni a v�gsebess�get… hihetetlen… a vezet�s kor�ntsem olyan sz�rakoztat� szakasza, mikor �ppen nem tal�lod a megfelel� be�ll�t�st, k�zdesz, hogy a p�ly�n maradj, m�rpedig ez most ilyen helyzet. Legal�bb egy �r�ja aut�k�zok, m�gsem �rzem t�k�letesnek az aut�t. El�ttem Frederic, aki szint�n k�zd. Igen, �pp a bokszunkban vagyunk, egym�st licit�ljuk t�l az aut� szid�s�val. Nathan, Gerrard, Sen, Hy Chi karba tett k�zzel hallgatnak minket, �s gondolkodnak. (Mit kell ezen gondolkodni? Az aut�nak nem szimpi a p�lya. K�sz…) Az es� esik. Sz�val v�rja el valaki, hogy j� kedvem legyen! Viszont este k�telez� megjelenn�nk.

                                    ----------------------

Mivel ugye Bastian nem j�n ki minden versenyre – �s sajnos ez most az a verseny – egyed�l megyek.

Egyed�l toporogtam a hotel hallj�ban, mikor megpillantott Seb �s mosolyogva fel�m indult.

-         Ugye neked is menned kell? – k�rdezte. B�lintottam.

-         Szuper, akkor gyere, �gysincs kivel menjek. – tal�n az�rt tudok vele t�bbet besz�lgetni, mert korban � �ll a legk�zelebb hozz�m. P�r h�nap van k�zt�nk. Ez�rt lett � a vil�gon a legfiatalabb futamgy�ztese. Nem sokon m�lott, hogy �n legyek az, k�b� h�rom h�ttel voltam id�sebb, mint � Monz�ban. R�gebben, mikor m�g csak tesztpil�ta voltam, �s t�bb id�m volt, sokat h�ly�skedt�nk (p�ld�ul kinek jutna esz�be pap�rzsepi-darabokkal dob�lni egym�st? – persze hogy nek�nk!)

-         Kimi is j�n, tudtad? – k�rdezte, mik�zben be�lt mell�m  a limuzinba.

-         Nem. De gondolom megint el�j�n azzal a „m�g gyerek vagy” – t�m�val.

-         Az n�lam is �r�k. – vigyorodott el.

- Szia. – k�sz�nt Kimi – na, hiszel m�g a mikul�sban? – k�rdezte f�lig �r� sz�jjal.

- Dugulj el, Kimi. – l�ktem meg. De az�rt nevettem. Olyan h�lye, de annyira b�rom!

- �rtem, messze m�g a kar�csony. Igazad van. – nem b�r lesz�llni r�lam, ez hihetetlen… - egy�bk�nt l�ttad a f�rjed meccs�nek a v�g�t?

- Nem, mivel nekem az�rt kell t�z perc, hogy k�sz legyek, mert nem ilyen sz�nakazal s�r�m van. Mi�rt? Egyenl�tettek? – k�rdeztem. A meccs utols� h�t perc�r�l �gy lemaradtam.

- Elt�rt a keze a lovagodnak. 

- Hogy? – k�rdeztem. Tuti d�h�d lesz, hogy ki kell hagyjon p�r meccset.

- Nem az az els� k�rd�s, hogy mennyire f�jt neki? Na mindegy, sz�val rosszul esett. A csukl�ja t�rt el. De nem mintha nagyon sz�vta volna a fog�t.

- Szeg�nyk�m…

Mivel az este tov�bbi r�sz�t is Kimivel t�lt�ttem, nem f�radtam bele a napba (legfeljebb agyilag…)

Elegem van silverstoneb�l! Az aut� egyszer�en ut�lja ezt a p�ly�t, hihetetlen. �jra esik, a szabadedz�st le is intett�k, m�rt k�r�m sem volt, �gy huszadik lettem. Lewis meg vigyorog a k�pembe… h�, de ut�lom. Frederic sok�ig k�zd�tt, m�g v�g�l siker�lt el�rnie a nyolcadik helyet. Tiszta ideg vagyok.

-         Nathan, nem tudom, mi baja van. Ut�lja a p�ly�t. V�ge, ennyi.

-         Egyszer�en nem lehet igaz! Pedig mindent megn�ztem.

-         F�leg a h�rmas kanyarba… na, ott nagyon rossz a tapad�s.

-         Ok�, megn�zem. M�st nem tudok mondani.

-         Tiszt�ban vagyok vele, de… hihetetlen hogy nem megy. – �ltem le. Nathan mell�m �lt. R�n�ztem �s elmosolyodtam.

-         Megn�tt a hajad.

-         H�t, ja. – mosolyodott el � is. Majd az ujjaival kiseperte a szem�be l�g� tincseket. A haja nem volt hossz�, de az�rt �t-hatcentisre m�r megn�tt. Mikor tesztpil�ta voltam m�g t�sihaja volt. Hat�rozottan jobban n�zett ki most.

-         Az�rt te is v�ltozt�l, mi�ta el�sz�r l�ttalak.

-         T�nyleg? – csod�lkoztam el, majd magamra n�ztem, �s megr�ztam a fejemet. – p�ld�ul?

-         H�t… mikor el�sz�r l�ttalak, alacsonyabb volt�l, a hajad a v�lladig �rt, �s szerintem m�sabb volt�l… - t�rt ki.

-         M�sabb?

-         Ok�, l�tom, nem �szom meg. Sz�val az ut�bbi id�ben sokkal… hm… t�bbet h�ly�skedsz, vid�mabb vagy, �s rendesebb is… ne �rts f�lre, eddig is az volt�l, de… mintha j�t tett volna a f�rjed.

-         M�g nem a f�rjem

-         Akkor a majdnem-f�rjed. De m�g nem fejeztem be.

-         Hallgatlak.

-         H�t… - vigyorodott el – hogy �gy fogalmazzak… �hm… j�l n�zel ki. – vont v�llat. M�g csak el sem v�r�s�d�tt!

Naps�t�s �s hasonl�k. Tegnap hideg volt, erre ma…! J�, az�rt nem mondom, hogy szakad r�lam a v�z, de az�rt nem f�zok r�vidnadr�gban �s atl�t�ban.

  Lementem. Tetszik ez a hotel! M�r megint tornacip�be vagyok. Tal�n Stef �jra elmondja, milyen fontos a csapatruh�zat, de nem �rdekel. Am�gy is: ez a cip� annyira tetszik, hogy nem fogom a csapatf�n�k�m miatt levenni. Fekete, feh�r „Shoe” feliratokkal. A f�z�je… h�, de belementem valakibe. Biztos idi�t�nak fog n�zni. Egy �r�lt, aki belemegy h�tulr�l. Mi�rt is? Ja, mert m�g nem l�tta el�gszer a cip�j�t.

-         Eln�z�st, azt hiszem… - kezdtem. – Seb! Szia! – mondtam.

-         Szia. Mehet�nk?

-         Mehet�nk? Hova?

-         Ha nem t�nt volna fel, id�m�r�nk lesz…

-         Persze, ezt �rtem, de v�rt�l r�m?

-         Aha. – felelte – Mi�rt n�zel r�m �gy? Nem kapt�l SMS-t?

-         Hm? – k�rdeztem �s el�vettem a telefonomat. T�nyleg… sz�veges �zenet. Felad�: Sebastian… „megv�rlak lent. Mehet�nk egy�tt. Seb” – H�t, m�r l�tom. Bocs.

-         Nem probl�ma. – vont v�llat vid�man – de m�r mehetn�nk…

-         Ja, persze… ok�, mehet�nk.

- Mit v�r a h�tv�g�t�l? – rohamozott meg egy v�r�s haj� riporterk�l�k.

- Gy�zelmet. – vontam v�llat.

- Mit �rzett, mikor elhagyta Bastian Schweinsteigert?

- Tess�k?

- Sz�val nem nyilatkozik. Mi�rt hordja m�g mindig a gy�r�j�t?

- Mi? – k�rdeztem �rtetlen�l

- Mi�rt nem fogja meghosszabb�tani a szerz�d�s�t?

- Na l�ptem. – mentem be. Hihetetlen, milyen idi�ta emberek vannak a vil�gon. – C�mlapon vagyok? – l�ptem be a Home-ba.

- Nem, most �ppen Frederic van a c�mlapon. – v�laszolt Petra, majd elment mellettem, mik�zben a kezembe nyomott egy bulv�rlapot. R�n�ztem. „Gourday felbontotta az eljegyz�s�t” m�r harmadszor a h�ten… �n pillanatnyilag m�g csak kett�n�l tartok.

- Szia. – k�sz�nt Fred. – l�ttad m�r?

- Ezt? – lobogtattam meg a kezemben.

- Aha. Holnap tuti te leszel c�mlapon.

- Mib�l gondolod?

- Sebastiannal j�tt�l.

Egyenl�re az els� etapba sim�n bejutottam (tizenharmadikk�nt). A m�sodik etapn�l vannak az�rt probl�m�im. P�ld�ul, hogy pillanatnyilag megtettem minden t�lem telhet�t, �s �gy is csak kilencedik vagyok. Vagy, hogy k�zd�k a v�lt�val. Esetleg, hogy alig b�rom az aut�t p�ly�n tartani. Egy�bk�nt minden ok�. Hetedik vagyok. M�r csak �ten vannak kint olyanok, akik m�g�ttem vannak. Sebatian… �s � bej�n negyediknek… Fernando… hetedikk�nt j�n… Jarno… jesszusom, nyolcadik. Tizedik vagyok, �s nem mehetek t�bb k�rt, ha Timo vagy Mark el�m j�n be. Timo tizennegyedik… Mark pedig… tizedik. Hihetetlen! Ut�lom ezt a helyet! Hogy lehet egy id�m�r�t �gy elrontani? Tizenegyedik vagyok teh�t. (�s meglehet�sen m�rges) Lewis �t�dik (hi-hi-hi) Els� S�bastian (j�l ment…) m�sodik Fred…

Na vajon milyen cikk van az interneten? Kett�t lehet tal�lni:

               Pilar Vanderfsott �s Sebastian Vettel?!

   T�bbekben felmer�lt a k�rd�s a k�pek l�tt�n, vajon felbontotta-e eljegyz�s�t a Ferrari vil�gbajnoki-c�mv�d�je? Bastian Schweinsteiger ugyan m�g mindig viseli a gy�r�t, ahogy Vanderfsott is, de mintha t�l sokat besz�lgetne szabadidej�ben a Red Bull Renault szt�rpil�t�j�val, akivel szemtan�k szerint nagyon j�l j�nnek ki egym�ssal. Vettel szerint egyszer�en j� bar�tok: „Tal�n a k�v�l�ll�k l�tj�k m�sk�pp, de Pilar mindenkivel j�ban van. Teh�t velem is. Minden h�ttel m�ssal hozz�k sz�ba.” A magyar l�ny bizonytalanul nyilatkozott: arra a k�rd�sre, hogy milyen �rz�s volt szak�tani Schweinsteigerrel, csak a v�ll�t vonogatta, ami pszcihol�gusunk szerint egy�rtelm� jele annak, hogy ez �gy is t�rt�nt.

 �s ott a k�p r�lam meg Sebr�l, mikor le�lt�nk a l�pcs�re. Cs�rg�tt a mobilom. Felkaptam.

-         Igen? – sz�ltam bele.

-         Szia… - folytatni akarta, de bel�fojtottam a sz�t.

-         Alig v�rtam, hogy h�vj, egy csom�szor pr�b�ltalak, de nem vetted fel �s… f�j a kezed?

-         Tudom, �desem. �s bocs�nat. A kezem nem f�j, csak szar, hogy le vagyok s�r�lve.

-         Nem baj, csak m�r v�rtam a hangodra. Csod�lod?

-         H�t nem tudom… hi�nyzol.

-         Te is. Mit csin�lsz?

-         Telefon�lok veled.

-         Azon k�v�l?