-         Pilar Vanderfsott? Menjen a n�gyes lifthez. – mutat a liftre. – hetedik emeleten van Clara Weinas.

-         Ok�, k�sz�n�m. – sz�lltam be a liftbe. A hetedik emelet. Kint ki van �ll�tva j� n�h�ny �ltala tervezett ruha. Amint fel�rtem egy alacsony, fekete haj� n� vezetett be a k�vetkez� terembe, ahol m�r v�rt r�m a sz�ke, aki v�gre valah�ra bevezetett Weinashoz.

-         Szervusz, �desem. – puszilt meg. (hm, ha ezt most Bastian hallan�)

-         Szia – �ltem le a fekete b�rkanap�ra. – Na hadd l�ssam. – mosolyodtam el.

-         Rendben. – adott a kezembe egy rajzot. �s v�rta a hat�st. Pislogtam. Egyet, kett�t, h�rmat �s n�gyet.

-         Ennyire rossz lett? – k�rdezte megillet�dve.

-         Ez… - alig tudtam kiny�gni a szavakat. – ez…

-         Ok�, �rtem, nem baj, akkor tervezek egy m�sikat.

-         Ne… ez… nagyon… gy�ny�r�… - ny�gtem ki a szavakat. Ha ilyen j�l n�z ki lerajzolva, milyen lehet �l�ben?

-         �h, vagy �gy. Azt hittem m�r nem tetszik. Olyan lesz a felseje, ami �j technika, apr� gy�ngy�kkel sz�v�m tele, nagyon picikkel, szabad szemmel alig l�that�ak, nagyon sz�pen fognak mutatni. – �jra r�n�ztem a rajzra. Mell alatt szabott, sz�k, f�z�s… ja, igen �s feh�r… sohasem l�ttam m�g ilyen sz�p ruh�t.

-         Akkor k�red? – fordult meg a sz�k�ben Clara Weinas.

-         Hogyne!

�s most itt �llok a folyos�n. Portug�lia kontra N�metorsz�g.

-         Hogy vagy? – tette valaki r�m a kez�t. Roni.

-         Megvagyok. – vettem le a kez�t a v�llamr�l.

-         Elj�tt�l megn�zni, hogy verj�k sz�jjel a f�rjecsk�d�ket?

-         Amennyiben az olyan lesz, mint a legut�bbi EB-n, akkor igen. Bocs, eml�keztesselek az akkori k�t g�lj�ra, egy g�lpassz�ra? �s arra a tizenegyesre, amit a hetvenegyedik percben kihagyt�l? – n�ztem a szem�be.

-         Hihetetlen. – tette az arcomra a kez�t. – nemcsak gy�ny�r�, m�g okos is.

-         Vedd le r�la a kezedet. – h�trafordultam. Bastian. M�ghozz� d�h�s. Ha ezek itt egym�snak esnek…

-         Ha… - kezdte Cristiano.

-         Bastian, j�ssz egy picit? – fogtam meg a kez�t. – ne verd be megint az orr�t, ok�? – k�rdeztem.

-         Egy okot mondj, ami�rt ne tegyem. – morogta. Hab�r tiszt�ban voltam vele, hogy nem po�nb�l mondja, m�gis nevethetn�kem t�madt, olyan ut�lattal n�zett a folyos� arra a r�sz�re, ahol Ronaldo tart�zkodott.

-         A kedvem�rt…

-         Meggy�zt�l. – vont v�llat m�g mindig kedvetlen�l.

-         Ne legy�l m�r ilyen durc�s.

-         K�nny� azt mondani.

-         Elhiszem, de k�pzeld el, hogy nekem majd’ minden h�tv�g�n Hami ellen kell mennem. – elh�zta a sz�j�t, majd elmosolyodott. Megfogta a nyakamat �s megcs�kolt.

-         Ha befejezt�tek, ak�r mehetn�nk, nem? – hallotuk meg magunk m�g�tt Lukast. Bastian megvonta a v�ll�t. M�gegyszer megcs�kolt. Megnyalta a sz�ja sz�l�t, intett �s leugrott a l�pcs�r�l.

N�met tizenegyes a huszonhatodik percben. Labda m�g�tt az �letem (ez kicsit l�rai…) Michael, Miroslav. �s Ballack l�vi. Bemegy. A n�met szurkol�k egy emberk�nt ugranak fel a hely�kr�l. A mellettem �l� kiss� s�rhas� fick� �gy ord�t, ahogy a tork�n kif�r. Bastian Michaelhez rohan, aki a sz�znyolcvan centis majdnem f�rjemt�l m�g �gy is j�val magasabb.

  Negyvenedik perc. N�met helyzet a l�that�ron… cs�r�g a mobilom, mellettem ordib�l a s�rhas� pasas.

-         Nem �rek r�! – ord�tom.

-         Akkor majd h�vj vissza. – ind�tv�nyozza a h�gom. Na, �gy maradtam le a v�leg�nyem g�lj�r�l. Kedvem lett volna darabokra t�rni a telefont. Kett� – nulla az els� f�lid�ben. Na, mi a baj, Ronaldo?

�tvenedik perc. Durva meccs. Eddig kiosztottak n�gy s�rg�t, k�zt�k egyet Lehmannak. Az eszem meg�ll. M�v�szet a kapusnak s�rg�t kapni �s neki m�gis siker�l! V�g�l csak r�gnak egy g�lt. M�rmint a portug�lok. Nowotny passzol Metzeldernek, azt�n Bastiannak, akit most l�k el Ronaldo. (rajtam k�v�l legal�bb sz�z�tvenen �lltak fel megbotr�nkozva) Tizenegyes. Bastian r�gja vagy Miroslav? Bastian. �s bent van! H�rom – egy…

  Kilencvenkettedik perc. Kiz�rt, hogy x-re hozz�k a portug�lok. Bastiann�l a labda, Ronaldo elveszi, nem, Bastiann�l, nem, m�gsem, most… m�r tal�n �k sem tudj�k, hol a labda. A n�met drukkerek nem tudj�k, mikor f�ty�ljenek. Mindketten elesnek, de hanyatt fekve is �lik egym�st… pedig a labda m�r a p�lya m�sik fel�ben van. Bastian, ne csin�ld…nem is csin�lja. Hirtelen leteszi a kez�t, csak v�di mag�t, nem �t. Mi a francot csin�l? Ronaldo kimer�l�sig �kl�zne az arc�ba, ha le nem szedn�k. A b�r� int Bastiannak, aki lemegy a p�ly�r�l, hogy letiszt�ts�k az arc�t, ami most t�nyleg tiszta v�r. Tiszta? Nem, cseppet sem. A b�r� most felemeli a kez�t. Bastiannak egy s�rga, Ronaldonak egy piros. Egy perc m�lva Bastian visszamegy a p�ly�ra, a drukkerek tapsolnak. Lef�jja a b�r�. Na…? Bastian hirtelen leveszi a mez�t. Elvigyorodok. A lel�t�hoz j�n, ami kor�ntsem egyszer�, tekintve, hogy a f�l csapat r�ugrik. Siker�l neki kim�szni, lemegyek.

-         Mi�rt nem csapt�l vissza? – k�rdezem f�jdalmasan, mik�zben a m�g mindig v�rz� orr�t n�zem.

-         Megk�rt�l, nem? – k�rdezte mosolyogva – piros lappal nem olyan �lvezhet� ez a k�t g�l.