Hétfő volt. Vége volt a nagydíjnak, már csak le kellett adnia a jelentését a főnökének és pár napig nyugta lehetett. Nem tervezett semmit. De az jutott az eszébe, hogy hamarabb elutazik Bahreinbe. Kellett a magány neki, és remélte, ott fog a legkésőbb összetalálkozni a kollégákkal. Még Gabet és Jeremyt se akarta látni. Tudta, hogy nem érdemlik meg, de nem volt jó társaság főleg az elmúlt éjszaka után.

A Jo Bauerrel történt találkozása se volt túl kellemes, akinek a fülébe jutott valakitől (vajon kitől) az eset. Ő is rendesen kiosztotta, de nem személyeskedett és nem volt kíváncsi az okokra. Arra szólította fel, hogy a következőkben fogja vissza magát, mert a csapat hírnevével is játszik.

Flo csak bólogatott némán.

A szállodában Gabe-bel futott össze. Nem volt ereje megjátszani magát. Gyorsan betessékelte a szobába, hogy ne lássák, hogy beszélgetnek.

- Végre Flo.- kezdte Gabe.

Nem válaszolt, csak egy kávéscsészét nyomott a kezébe. Gabe hálásan nézett rá. Leültek a konyhaasztalhoz. Flo a fejét a könyökén pihentette.

-          Jól hallottam, hogy tegnap itt volt Sebastian?- kérdezte kíváncsian.

Flo csak bólintott.

-          Akkor nagy a baj.- állapította meg a srác.

-          Nem érdekel, se ő, se Ash…- mondta szomorúan a lány. 

-           Sajnálom.- Gabe csak ennyit tudott mondani.

-          Én kerestem a bajt magamnak.- mondta merengve a lány.

-          Akkor sincs ez jól így...- elmélkedett Gabe.

-          Amit tettem megbocsáthatatlan.

-          Magad, vagy mások számára?- kérdezte Gabe.

-           Mindkettő, nem kell szépíteni a dolgot.

-          Szóval lemondtál róla?

-          Nem hallottad hogy beszélt velem…

-          Sajnálom. mivel segíthetnék?- kérdezte aggódva a srác.

-          Csak hagyj magamra!-kérte a lány.

-          Biztos?

-          Biztos.- válaszolta határozottan a lány.

-          És most hova mész, mármint a pihenő alatt?

-          Haza.- vágta rá, de esze ágába se volt hazamenni a problémáival.

-          - Flo! Még csak annyit, hogy egyszer ki kell derülnie az igazságnak.- mondta bíztatóan a srác.

-          Egyszer.- hagyta rá Flo.

-          Akkor ennyi?- kérdezte komolyan a srác.

-          Nincs kedvem társalogni, és nincs is mit mondanom, a lényeget tudod…

-          És az érzéseid?

-          Nincsennek.

-          Flo, te csak eltemeted őket! De nem ez a megoldás.

A lány egyik pillanatról a másikra változott meg, már kiabált a sráccal:

- Hagyj békén te is, nincs szükségem rád!

- Flo?- kérdezte értetlenül a srác.

- Nem tudod, mi történik velem, és sose fogod megérteni! Én sose voltam „menő” csaj, nem rajongtak értem a fiúk…. ez a csaj pedig elvette az egyetlen „esélyem”!- mondta indulatosan a lány.

 - Flo, semmi nem tart örökké.- próbálkozott még Gabe.

- Hagyjál!- kiáltott rá a lány.

- Akkor vigyázz magadra!- kérte a srác, és bíztatón ölelte át a lányt.

Flo-nak jólesett az ölelés és nem bánta.

Szomorúan ült le, mikor a srác távozott.

Megint sírt.

˜

Kedd este érkezett Bahreinbe. Kellemes meleg levegő csapta meg az arcát, mikor leszállt a gépről. Szabadnak érezte magát. „Végre pihenő!”-gondolta magában. A reptérről a szállodába vitette magát. Közben a város fényeiben gyönyörködött. Mikor kipakolt és szemügyre vette az egyszerű, de elegáns szobáját nem volt kedve aludni, így lement a bárba inni valamit.

A pultnál ült le és martinit rendelt. Belekortyolt, és jó érzéssel töltötte el az ismerős íz. Nem gondolkodott, csak figyelte az embereket. Aztán váratlanul egy papírcetli került elé a pultra, a pultos csak annyit mondott, hogy egy fiatalember küldte. Flo értetlenül bámulta a papírt, majd elkezdte olvasni a rajta lévő üzenetet.: „Szia, Kimi vagyok. A sarokban lévő asztalnál ülök, és ha van kedved beszélgetni, csatlakozz hozzám. Ha nincs kedved, megértem. Sok mindenen mentél keresztül, de néha jólesik valakivel csak úgy múlatni az időt. Kérlek, válaszolj!”

Flo nem mert az említett irányba nézni, értetlenül nézett még mindig és nem tudta hogy került ide ez a srác. Bár azt díjazta, hogy „csak” üzenetet küldött neki. Úgy gondolta válaszol neki: „Kösz, de nem akarok semmit magam körül, ami a forma 1-re emlékeztet. Bocsi, Flo.”

A pincérrel el is küldte az üzenetet. Ekkor már kíváncsi volt a reakciójára, így megfordult. Kimi ekkor nézett fel az üzenet olvasásából. Egy mosolyt küldött felé. Flo is visszamosolygott rá. Valahogy megnyugtató volt, hogy Kimi is itt van. Kiürítette a poharát és visszament a szobájába.  Fürdés után bebújt az ágyba és percek múlva már aludt is.