2. trtnet 26. rsz
2008.12.31. 20:49
Ok, elismerem a veresget. – emeltem fel a kezemet.
- Na menjnk, mr fj a lbam.
- Oh, csak nem izomlzad van?
- Soha. De…
- Szval igen.
- Nem
- De
- Brom, hogy ilyen kompromisszumsz vagy.
- Kszi.
- Lukas biztos… jl szrakozik. – nevetett.
- Na ja… - nyitottam ki az ajtt. – Tobias! Itt vagyunk! Valsznleg nincs itt. – mondtam.
- Szerintem se – vlaszolt Bastian. – Idita! –kiltott be. Nem jtt vlasz. – Igen, biztos, hogy nincs itt. – vigyorodott el. Elnevettem magamat s levettem a sapkjt.
- Nha gonosz vagy a btyddal, ugye tudod? – simogattam meg a jghideg arct.
- Neked legyen elg, ha veled nem vagyok gonosz.
- Mi? Nem, igen… hogy? Nem… mirt?... igen… nem valszn… szia! – tettem le a telefonomat. – Linnet volt.
- Hallottam, milyen hatrozott voltl. – vigyorgott Bastian. – Mg egy plya? – krdezte a hgomat. A kanapn ltek s videojtkoztak. Valamelyik nap meglepdtem, mikor lttam, milyen profi a videojtkokban a vlegnyem. Aztn rjttem, hogy mikor Sarah (hromszoros hurr) volt a bartnje, s ssz-vissz kthetente tallkoztak, Lukassal gy tttk el az idt.
- Vge, megint nyolc- huszonegyre nyertem. – hallottam Bastian diadalmas hangjt.
- Jaj, Bastian, fogadjunk te jobban lvezed, mint a hgom.
- az lehet. – mosolyodott el s vgre letette a kezbl – jssz meccsre?
- Nem tudok. El kell mennem a ruhmrt meg Vik ruhjrt.
- Vik, jssz meccsre? – fordult a hgomhoz.
- Nem tudom, nem sokat rtek a focihoz. A szablyokat se nagyon ismerem.
- Nem problma. A te korosztlyod gyis a focistkat nzi. – vigyorodott el. A hgom fejbe vgta egy prnval
- Ok, megyek.
Holnap lesz az eskvm, Bastian meccset nz a hgommal. Csengettek. Kinyitottam az ajtt majd majdhogynem visszacsaptam.
- Meglepets! – kiltotta Aulia. Na ne. Ezt ne. Brmit, csak… bejtt krlnzett majd ledobta magt a kanapra.
- Aulia, figyelj. Nekem el kellene mennem a ruhmrt meg egy csom mindent el kellene intznem.
- Ok. Megyek veled.
- Nem. n… el akartam menni a bartnimhez.
- Biztos tnemnyes lnyok. Jl elbeszlgetek majd velk.
- Nem. n…
- Na indulunk? – ppen nagy levegt vettem, amikor May berontott. Bgtt. s nem kicsit.
- Pi-hi-lar… k-h-p-ze-held…
- Nyugi, May. Mi van?
- Je-he-n-son
- Mi van Jensonnel? – dbbentem meg.
- H-t… sza-ha-ki-hi-to-ttunk…
- . Ht sajnlom. – mondtam. jra rkezdett. Kopogtattak. Kinyitottam az ajtt. Elza s Tatja lltak ott.
- May azt mondta, idejn. Nagyon rosszul van? – jttek be.
- n igazbl… - fordultam utnuk. – Ilyen nincs…
|