Eközben Sebastian egyre csüggedtebben állt az épület előtt. Már rég elmúlt 8 óra, de a lány nem jött. Átverte volna? Nagyon úgy tűnt neki. Bár nem értette mért. Neki elég volt Nelson egy egy éjszakás kapcsolatra, akkor vele mi a gond?

Ahogy ezen gondolkodott egy kéz érintette a vállát. Sebastian összerezzent, de nem nézett hátra.

-          Hagyj békén!- szólt ingerülten.

-          Tán nem jött el a táncosnőd?- kérdezte gúnyosan Ash.

-          Hagyd őt, semmi közöd hozzá és hozzám se!- szólt rá Seb.

-          Dehogyisnem, hisz vele voltál, míg együtt voltunk.- válaszolta a lány.

-          Semmi közöd hozzá!

-          Na gyere, be kell látnod, hogy átvert téged!- mondta sajnálkozva Ash.

-          Megkeresem.- jelentette ki.

-          Nem mész sehova!- szólt rá a lány.

-          Ezt majd én eldöntöm.

-          Bolond vagy, ha utánamész.- mondta Ash. Azzal otthagyta az összezavarodott srácot.

Először jó ötletnek találta, hogy megkeresi, de félt a csalódástól így inkább elhitette magával, hogy a lány úgyse akart tőle semmit.

Szomorúan sétált vissza a terembe. Épp valami díjakat adtak át. Sebastian csak a névre lett figyelmes: Florrie Scarlett O’Hara.

Na, ez a boszorka is kaphat díjat?- tette fel magának a kérdést, majd pillantása a színpadra esett, ahol épp Flo vette át a megérdemelt elismerést.  Valami nem stimmelt a csajjal. Ruhában, méghozzá rövid és szűk ruhában volt. Ez a stílus emlékeztette valakire, méghozzá Angie-re.

De ez nem lehetséges. Közelebb ment a színpadhoz. Sötét haja volt, ami nem Angie-re vall, mert ő szőke volt… de befesthette. Miket gondolok itt!- szólt rá magára. Már a színpadra vezető lépcső mellett állt.

Flo ekkor indult el lefelé a színpadról… ez a mosoly! Sebastian dermedten állt, és nem tudta mire vélni a dolgot. A lány végig mosolygott miközben a lépcsőn lefelé tartott, ekkor egy pillanatra találkozott a tekintetük és Sebastian ekkor már biztos volt, hogy nem csal a szeme, és tényleg őt látja, csak a hogyant nem értette.

Sietősen indult a távolodó lány felé.

Már csak néhány méterre volt a lány előtte és látszólag ő is sietett, de járása hírtelen lelassult.

-          Angie? – hallotta a kérdést a háta mögött. Hideg futott végig rajta. Ösztönösen fordult hátra.

Nem tudtak megszólalni. Sebastianban ezernyi kérdés gyűlt össze, Flo pedig legszívesebben köddé vált volna. Percekig álltak és nem mertek egymásra nézni. Aztán Flo, nem bírta és meg akart futamodni, de valahonnan a semmiből előtoppant Ash. Ez új megvilágításba helyezte a dolgokat.

-          Sebastian! Örülök, hogy jól döntöttél, és nem mentél a cafka után!- lelkesedett Ash, de mikor meglátta Flo-t és az új külsejét, lefagyott a vigyor az arcáról.

-          Te????- kérdezte egy adag utálattal a hangjában.

-          Mért, mire számítottál?- kérdezte összeszedve magát Flo.

-          Ne gondold, hogy ezzel a külsővel leveszed Sebastiant a lábáról!

-          Már levettem.- válaszolta fölényes mosoly kíséretében Flo.

-          Ribanc!

-          Gazdag a szókincsed, cafka, ribanc…. Látom, értelmesebbet nem tudsz kinyögni. Akkor már csak arra lennék kíváncsi, hogy mit tudsz mondani arra, hogy akit a kedves barátod tegnap meghívott a futamra, az én voltam, mert Angie nem létezik. Tudod a miniruhás csaj…- mesélte gúnyos vigyorral Flo.

Na ez már Ash-nek tényleg sok volt. Csak kapkodta a levegőt és habogott, de értelmes dolgot nem tudott mondani.

Ekkor bukkant elő szinte a semmiből Kimi is.

-          Na végre Flo, már azt hittem nem is gratulálhatok…- kezdte a mondandóját Kimi, de mikor meglátta a társaságot, elakadt a szava.

-          Átvertél.- mondta halkan és megsemmisülve Sebastian.

-          Ez kellett ahhoz, hogy végre Ash is átérezze, mit éreztem…- itt nem tudta Flo folytatni, mert könnyek szöktek a szemébe.

Hírtelen megfordult és rohant, ahogy tudott.

˜

Ezen az éjszakán mindenki csalódott.  Kimi azért, mert Flo „feláldozta” szerelmét a bosszúért, Ash azért, mert beteljesült, attól, amitől tartott, hogy Sebastian belezúgott Angie-be, Sebastian mert csak egy eszköz volt Flo-nak a bosszúhoz, és Flo azért mert beteljesült a sorsa, hogy sose lehet boldog.

 Kimi a lány után futott. Már az utcán volt, amikor utol sikerült érnie.

-          Várj!- kérte Kimi.

-          Egyedül akarok lenni.- mondta a lány szomorúan.

-          Tudom.

-          De én…

-          Ne mondj semmit! Gyere, sétáljunk!- kérte Kimi, azzal megfogta a lány kezét.

-          Megérted mért tettem?- kérdezte egy hosszú hallgatás után Flo.

-          Nézd, Flo, nem nekem kell megértenem, hanem neked kell magaddal megbékélned.

-          Nem lesz könnyű…Idáig azt hittem nagyobb fájdalmam nem lehet annál, hogy Ash elvette a reményem…és most, hogy elégtételt vettem, akaratomon kívül bántottam meg azt, aki tán szerette Angiet.

-          Látod, ez itt a lényeg, hogy Angie-t szerette, nem Flo-t.

-          De esélyt se kapott, hogy Flo-t szeresse…

-          Én nem így látom, ahogy én kaptam esélyt tőled…

-          Az más, vagyis te vagy más, mert te mindig mellettem voltál, mikor más nem.

-          És ez is kevés volt, ahhoz, hogy szeress…

-          De ez más történet Kimi.- tán először mondta ki így a srác nevét, mikor kettesben voltak. Flo beleborzongott. Nagy csatát vívott a lelke. Itt van mellette az egyetlen ember, aki megérti, és ő még mindig nem képes elfogadni, pedig befészkelte magát a szívébe… de az első, és örök szerelem (van olyan, hogy örök szerelem?) nem engedi, hogy elfogadja a srác közeledését…

-          Mi a baj Flo?- kérdezte, mintha csak megérezné a bizonytalanságot a lányban. Észvesztő volt ezzel szembesülnie, azt hitte, ilyen nem létezik.

-          Szeretnék őszinte lenni hozzád, anélkül, hogy megbántanálak…- kezdte a lány elcsukló hangon.

-          Örülnék, ha az lennél! Jobb tudni az igazat, mint hamis ábrándokat követni…- mondta Kimi miközben megállt, és maga felé fordította a lányt.

Flo zavartan nézett rá. Kimi pedig kérlelőn.

-          Kimi… nem akarlak megbántani, de szeretném, ha tudnád, te vagy számomra a legkedvesebb ember ezen a világon és ezzel nem túlzok…

-          De?

-          Igen, sajnos van de, ez pedig az, hogy nem tudok ellene tenni, Sebastian bármit is tesz, akkor is a szívemben marad…

-          Elfogadom a döntésed, látom, nem tehetek ellene….- válaszolta lehangoltan Kimi.

-          Így van.

-          Akkor szeretnék segíteni neked, hogy boldog lehess.- mondta hírtelen Kimi.

Flo értetlenül nézett rá. Azt hitte, ha elmondja az igazat és elutasítja, el fog fordulni tőle, amit meg is értett volna…

-          De mért segítesz?

-          Mert szeretlek.

-          De akkor neked ez fáj…

-          Azzal ne törődj!- kérte Kimi.

-          Önzetlen vagy… olyan ritka ez.

-          Te hoztad ki belőlem, mert te megérdemled.

-          Még akkor is, ha átvertem valakit?

-          Most ne gondolj erre! Ennek, most nincs jelentősége.

-          Akkor minek van?- kérdezte elmerengve Flo.

-          Annak, hogy boldog légy.

-          Vissza kéne mennem…- váltott témát Flo hírtelen.

-          Bocs, nem akartam…

-          Nincs baj, csak sok minden történt ma és meg kell emésztenem.- magyarázta a lány.

-          Oké, akkor egyedül akarsz maradni, ugye?

-          Igen.

-          Rendben, de elkísérlek a motelig.

-          Köszi.

-          Szívesen, neked bármikor.- mondta Kimi és hírtelen megölelte a lány. Belefúrta arcát a lány hajába és beszívta az illatát. Nagyot sóhajtott. Arra gondolt, hogy boldog lehet az, akit Flo választ, és milyen szerencsés Sebastian, csak még nem tudja.

Flo érezte a ragaszkodást Kimi ölelésében, és szomorúság töltötte el…. Ha nem lenne Sebastian, aki tán sose fogadja el őt… ha másképp alakultak volna a dolgok, de már nem lehetett meg nem történtté tenni ezeket.

˜

Sebastian összetörten állt még ugyanott, ahol utoljára látta Flo-t. Nehezen bírta felfogni ezt az egészet. Nem értette mért kellett Flo-nak ez a színjáték… de abban biztos volt, hogy ha Ash nem bánt volna vele el, és nem használja ki Flo sebezhetőségét, akkor nem tette volna ezt.

Ash se mozdult, csak figyelte Sebastian arcvonásait, hogy mikor szólalhat meg végre.

-          Végre kiderült, hogy nem is olyan ártatlan ez a csaj.- hálálkodott Ash.

Sebastian lemondón nézett a lányra.

-          Te tényleg nem érted mért tette?- kérdezte dühösen.

-          Mert nem akart engem veled látni, ez világos.- mondta egyszerűen Ash.

-          Csak a miértet nem fogta fel az agyad, ugye?-kérdezte szinte kiabálva Seb.

-          Mert gyűlöl….azért  tette.

-          Szóval még mindig nem vagy képes beismerni, hogy csak bosszantásból jöttél össze velem… - állapította meg Seb.

-          Hogyan?- kérdezte értetlenül Ash.

-          Nyugi, Kimi mindent elmondott és a kollégái is ezt mesélték… tudod undorító dolog, amit műveltél vele… mivel lett neked jobb? Hogy láttad, még jobban szenvedni? Szenvedni azért, mert a stílusa nem nőies, és nem futnak utána a pasik?- kérdezte kikelve magából Seb.

-          De Sebastian, ő is…

-          Ne mentegetőzz, amit ő tett nincs jogod bírálni!

-          Szóval még véded, azok után, hogy felpofozott?- kérdezte elkeseredetten Ash.

-          Igen,,, és jól tette.

Na ekkor Ash-nél „betelt a pohár”. Gyilkos tekintettel nézett a srácra és a düh vörösre festette az arcát.

-          Menj a fenébe a kis táncosnőddel együtt!- kiabálta és azzal elrohant.

Ekkor már szép számú közönség gyűlt köréjük. Sebastian nem foglalkozott ezzel, csak utat vágott magának és kiment a levegőre.

 Gondolataiba mélyedt. Vajon mért történt ez? Mért kellett neki Ash? Persze vonzotta a külseje, úgy, mint Angie-é is, de nem látott tovább, nem látta, hogy Ash csak be akarja hálózni, hogy visszavágjon Flo-nak. Nem tudta mit tegyen. Érezte, hogy Angie nem közömbös a számára, de nem tudta elfogadni, hogy Flo egy átveréssel került közelebb hozzá. Haragudott rá. Mért nem maradt Flo, olyan, mint régen? Hisz úgyis szakított Ash-sel. Persze…tudta, hogy akkor Ash nem érezte volna magát olyan nyomorultul, mint most….

 Nem tudta mit tegyen, így visszament a szobájába és nehezen, de sikerült elaludnia.