Cristina emlékei az ezt követő időszakról homályosak voltak. Csak foszlányok maradtak meg. Néhány emléke viszont igen élesen belevésődött az agyába. A megmentője. Chester Bennington. Amikor meglátta a férfit és az rákérdezett, hogy mióta anyagozik, Cristina először automatikusan ellenállt és tagadni próbált. De nem volt értelme. Chester is drogos volt régen, így pontosan tudta, hogy a lány mit él át. És éppen ezért segíteni akart. Cristina pedig hagyta. A férfi elvitte egy rehabilitációs központba, ahol ő is leállt az anyagról. Az orvosok és ápolók nagyon segítőkészek voltak a lánnyal. A mentora pedig Chester lett. A férfi minden nap órákat töltött a lánnyal. Nem hagyta egyedül, amikor Cristina üvöltött a fájdalomtól, ami a testét gyötörte. Nem hagyta egyedül akkor sem, amikor a lány térden csúszva adta ki magából a nehezen magába erőltetett ételt. Vagy amikor sírva könyörgött valami anyagért. Az elvonási tünetek iszonyatosak voltak: nyugtalanság, a kábítószer követelésszerű kívánása, izzadás, rettegésszerű félelem, kóros levertség, ingerlékenység, lehangoltság, láz, borzongás, erős öklendezés és hányás, heves hasmenés, zihálás, görcsök, álmatlanság és éles fájdalmak. Az orvosok Metadont adtak neki, hogy fokozatosan leállítsák az anyagról. A Metadon mesterségesen előállított ópiát, hatása nagyon hasonlít az igaziéra, de mégsem ugyanaz. Cristina sokszor érezte azt, hogy feladja. Elég. Kiabált, sírt, üvöltött, hogy hagyják meghalni, mert nem bírja. Chazy azonban ebben is segített neki. A férfi rengeteg időt töltött Cristinával, amit a lány csak napok múlva fogott fel. Az első napokat, amikor bekerült a központba, derengésszerű homály fedte. Alig volt valami, amire a lány emlékezett. Arról például fogalma sem volt, hogy sokszor megalázó helyzetekbe keverte magát, amikor drogért könyörgött. Az ápolók alig tudták lefogni, amikor már annyira összeszedte magát testileg, hogy mozogni tudott, és meg akart szökni. Ezek a napok szerencsére elmúltak és a lány kezdett kitisztulni, bár ezek után is voltak szörnyű órái. A fizikai tünetek enyhültek, de a lelki kínok nem. Amikor sokat volt egyedül, mert Chester nem tudott bejönni, akkor Cristina visszaesett és majdnem elölről kellett kezdeni mindent. A lány rájött, hogy függő maradt, de most nem a herointól. Rájött, hogy akkor érzi magát jobban és tisztábban, amikor a férfi vele van.

A férfi is úgy érezte, hogy függő lett. És ezt nem gondolta volna. Ahogy a lány kezdett tisztulni szervezetileg, agyilag és lelkileg is, úgy bukkant fel az igazi énje. Rengeteget beszélgettek. Amikor már lehetett, akkor elmentek sétálni, kirándulni, moziba. Vagy egyszerűen lementek a partra és csak ültek a homokban és hallgatták a hullámok zúgását. És egymásba szerettek. Mélyen, őszintén. Cristina onnan tudta, hogy kezd rendbejönni, amikor ránézett Chesterre és érzett. Valamit. Ami megindította. És ez nem csak a hála volt. Érezte, hogy testileg is szüksége van Chesterre. Szerelmes volt a férfiba, és nem csak azért, mert kihozta a pokolból. És bár tudta, hogy a férfi nős, nem tudott parancsolni az érzelmeinek.

Cristina Kínában a teraszon ülve mélyet sóhajtott, amikor felidézte magában az első együtt töltött éjszakájukat Chesterrel. Istenem – gondolta a lány -, mindenre emlékszem. Minden egyes mozdulatra, minden csókra, suttogásra. És a boldogságra, amit akkor érzett, amikor együtt lehettek Chesterrel. És a gyötrődésre, amit az okozott, hogy Chester nős volt. És a rémületre, amit akkor érzett, amikor Chaz közölte vele: elhagyja Samanthát, a feleségét. Cristina miatt. A lány pedig azt tette, amit akkor a legjobbnak vélt: elszökött, nagyon- nagyon messzire a szerelmétől. Mark Arnallhoz menekült Svájcba. Végigsírta az utat és a szökés utáni heteket. Gyötörte a lelkiismeretfurdalás, egyrészt azért, hogy nős férfival kezdett, de még inkább azért, hogy elhagyta Chestert. Hiába tudta, hogy nem volt helyes, hogy együtt voltak, de szerette Chestert és úgy gondolta, ezzel a tettével meg tudja őt védeni magától. Bár szó nélkül lelépett, Cristina végig követte a férfi zenei pályafutását. Amikor pedig meghallotta a Meteora című albumuk számait, tudta, hogy milyen iszonyatos, mélységes fájdalmat okozott Chaznek.

Cristina eddig jutott az emlékezésben, amikor elaludt kint a fotelben a teraszon. És álmodott.

Kimi másnap reggel magától ébredt. És egyedül volt az ágyban. Hirtelen eszébe jutott, ami tegnap történt Cristina és közte. Hol lehet a lány? És Kimi tudta, hogy valami elromlott, mert az volt az első gondolata, hogy a lány lelépett anyagért. Szerette volna megérteni, hogy Cristina miért drogozott, de úgy érezte, ez a mai nap nem megfelelő a beszélgetésre. Kimászott az ágyból és észrevette, hogy Cristina kint van a teraszon. Kimi a lány mellé lépett és látta, hogy alszik. Megsimogatta az arcát, mire Cristina elmosolyodott álmában és megszólalt:

-                     Szia, Chazy…Hiányoztál… - és aludt tovább.

Kimi döbbenten állt néhány másodpercig, aztán fogta magát, bevonult a szobába, felöltözött és elment. Kiment a pályára, elvonult az öltözőjébe és csak ült és gondolkozott. Ez egyre rosszabb. Nemcsak a drog, hanem ez a Chazy is…Ki a franc lehet? A dílere? A volt pasija? Vagy ki? Kimi féltékenysége az egekbe szökött. Nem tudta, kiről van szó, de így ismeretlenül is gyűlölte ezt a valakit. Szerencséjére nem volt több ideje gondolkozni, mert mennie kellett. Beült a Ferrariba, és hajtott. Amikor vége lett a futamnak, csak akkor jutott eszébe, hogy amióta együtt vannak Cristinával, most először nem hiányzott neki a lány jelenléte. És ez megdöbbentette. Nem értette magát. Másoknak mindig olyan okos tanácsokat tudott adni, de úgy látszik, a saját életével nem boldogul. Tényleg szerette volna megérteni az okot, amiért Cristina a droghoz menekült, de tudta, érezte, hogy már nem úgy gondol a lányra, mint azelőtt. Hogy elmúlt a teljes bizalom.

Cristina a szállodában arra ébredt, hogy fázik. Először nem értette, miért aludt kint a teraszon egy szál köntösben, de aztán eszébe jutott a tegnap este. Merre lehet Kimi? A lány bement a szobába és körbejárt mindent, de sehol senki. Szóval elment. És egy árva üzenetet sem hagyott. Most mit tegyek? – kérdezte magától a lány. Aztán bement a fürdőbe, megengedte a vizet és beállt a zuhany alá. Lenézett és meglátta a tetoválást a csípőjén. Könnybe lábadt a szeme. Volt értelme megcsináltatni? Most úgy érezte, nem. Pedig ez volt az első olyan tetoválása, amit nem azért csináltatott, hogy elleplezzen egy sebhelyet a testén. Illetve ez a második volt. Az elsőt még nagyon régen csináltatta, a jobb felkarjára. Első ránézésre gyönyörű színes rózsák voltak, de ha valaki jobban megnézte, észrevehette benne a két összefonódó C betűt. Cristina végigsimított a tetováláson. Beszélnem kell vele. Muszáj. Talán tud segíteni. Eddig mindig segített. De most az a kérdés, hogy mit csináljak Kimivel. Kimenjek a futamra vagy ne? Kellek még neki vagy nem? És…nekem kell-e vagy nem? Hisz nem is próbált megérteni. Egyből ítélt. Mint mindenki más. Kivéve Markot. És kivéve Chestert. Beszélnem kell Markkal – zárta el a csapot gyorsan a lány. Magára tekert egy törülközőt és besietett a hálószobába. Ahogy az üres ágyra pillantott, elfacsarodott a szíve. Előkotorta a táskájából a telefonját és kikereste Mark számát. Szüksége volt a férfi megnyugtató hangjára. Mark a második csörgésre felvette.

-                     Szia, Cristina. Mi a baj?

-                     Mark…Kimi megtudta a drogot. Tegnap este. Ne kérdezd, nem tudom, honnan. Nem mondta el, mert…összevesztünk. Csúnyán. És én nem tudom, mit csináljak. És itt hagyott egyedül és nem hagyott üzenetet és… - Cristinából ömlöttek a szavak és sírni kezdett.

-                     Hé, kislány! Nyugodj meg! És ne sírj. Nem vagy te ilyen gyenge! Mondd el pontosan, mi történt, jó?

Cristina pedig elmesélte a véletlenül kihallgatott telefonbeszélgetést, a Lucy nevű nőt, aztán a borítékot, a lerészegedést és a gyanúsítást, hogy még mindig drogozik. Amikor eljutott odáig, hogy Kimi szó nélkül elment reggel, már tudta, hogy valami végérvényesen megváltozott. Benne is és Kimiben is. És amikor Mark azt javasolta neki, hogy ne menjen ki a futamra, hanem hagyja Kimit egyedül, akkor tudta, hogy ezt Mark is így látja. Mark pedig a vonal másik végén aggódva gondolt erre a két emberre, hogy mit fognak tenni, ha végre kiderül minden. Mert még korántsem volt vége a titkoknak. A férfi tudott Cristina titkairól és tudott Kimi elhallgatott dolgairól is. És bízott benne, hogy elég erős a szerelmük ahhoz, hogy áthidalja azt a szakadékot, ami most keletkezett köztük és ami az idő múlásával egyre csak mélyülni fog.