39. rész
2009.01.06. 14:01
Cristina félve nézett az ajtóban álló nőre, de az kedvesen megölelte.
- Szia, Cristina. Talinda vagyok, Chester felesége. Gyere be. Már vártunk. Főleg a fiúk.
Talinda belekarolt Cristinába és bevezette a házba, Chester pedig bevitte a lány bőröndjét. Alig értek be a nappaliba, amikor a kanapé mögül üvöltve előfutott három nagyfiú.
- Cristina! Cristina! Ugye te vagy az? Mennyivel szebb vagy, mint a gépben! Jössz velünk játszani? Playstation? Vagy xBox?
- Srácok, várjatok már egy kicsit – állította le őket Chester nevetve. - Cristina még csak most jött meg. És nemsokára megyünk is. Elviszem a Roxyba ma este.
- Szerintem egy Playstation- menet még belefér – mosolyodott el a lány boldogan, és egyesével megölelte a fiúkat.
- Szia, Jamie. Szia, Isiah. Szia, Draven. Ezt nektek hoztam – adta oda a Milánóban vásárolt ajándékokat Cristina a srácoknak, majd körülnézett.
- Tyler merre van?
- Alszik – felelte Talinda -, fent a szobájában. Szerintem mire lemegy a Playstation, addigra felébred. Gyere, megmutatom a szobádat, aztán menj játszani a fiúkkal, különben megesznek! – nevetett Talinda. Felmentek az emeletre és Cristina megrökönyödve nézte a szobáját. Alig hitt a szemének. Minden olyan volt, mint…Talinda megsimogatta a lány karját.
- Igen. Chester megtartott mindent abból az időből.
Cristina sápadtan nézett a nőre.
- Talinda…Én…Miért vagy velem ilyen kedves? Nem is ismersz. Rossz ember is lehetnék és bánthatnálak benneteket.
- Nekem az elég, hogy Chester szeret téged. Ami volt, elmúlt. Remélem, túlléptél rajta. De most irány a játszószoba! Aztán majd holnap beszélgetünk, jó?
- Rendben. És köszönöm.
Bementek a játszószobába, ahol a fiúk már előkészítették a játékot. Cristina leült melléjük a földre és elkezdődött a küzdelem. Chester és Talinda mosolyogva nézték őket. Egy fél óra múlva Chester kiszabadította Cristinát és elküldte átöltözni.
- Készen vagy már? – kiáltott a férfi, mire Cristina lerobogott a lépcsőn. Farmer volt rajta, egy ujjatlan szűk top, amiből kilátszódtak a tetoválásai, erre kapott fel egy fekete kabátot.
- Mehetünk. De pontosan hová is?
- West Hollywoodba megyünk, a Roxy Színházba. Ma ott lesz egy fellépésem Camp Freddyvel. És velem jössz.
- Igenis, uram – tisztelgett játékosan Cristina, majd megölelte Chestert. – Mindent nagyon köszönök. Olyan jó, hogy itt lehetek veletek.
- Én is örülök, hogy eljöttél.
Elköszöntek a család többi tagjától és irány West Hollywood. Ahogy megálltak a Roxy előtt és Chester kiszállt, a fényképészek egyből rászálltak. Pláne akkor, amikor a férfi kisegítette Cristinát a kocsiból és kézen fogva mentek be a színházba. A zenészek már gyakoroltak, hangoltak, így Chester odasietett hozzájuk, Cristina pedig elvegyült a közönség sorai között. Aztán elkezdődött a koncert. Cristina nagyon jól érezte magát, együtt tombolt a tömeggel. Tetszett neki, hogy Chester elemében volt, bár a férfi háta még mindig fájt, ezért nem vitte túlzásba az ugrálást. És hát amit a többi zenész művelt…Slash, Dave Navarro és a többiek…Óriási volt a buli, aminek a végén Chester leugrott a színpadról és Cristinához furakodott. Izzadtan, de feldobva kérdezte a lánytól:
- Na, hogy tetszett? Jók voltunk?
- Chazy, ez valami őrületes volt! – lelkendezett Cristina és Chester nyakába ugrott, a férfi pedig szorosan átölelte és megcsókolta az arcát.
- Boldog születésnapot, drága. Tudom, hogy tegnap volt, de…Boldog születésnapot. Nagyon hiányoztál. Jó, hogy itt vagy – suttogta a lány fülébe, Cristina pedig még szorosabban ölelte. A fényképészek természetesen innen sem maradhattak ki, így sikerült ezt a pillanatot is megörökíteniük. Másnap Chester, Talinda és Cristina mosolyogva olvasták a bulvárújságok találgatásait, hogy ki is lehet az az idegen lány, akit a nős Chester Bennington ölelgetett a koncertje után. A lány az ott töltött napok alatt rengeteget beszélgetett Talindával, már amikor a fiúk békén hagyták őket. Nagyon jól kijöttek egymással, Chester legnagyobb bánatára. Állandóan a férfi húzta a rövidebbet, amikor a két nőszemély összedugta a fejét és kitalált valami hülyeséget. Cristina a gyerekekkel is szépen bánt, így volt, hogy ő vigyázott rájuk, amikor Chesterék el szerettek volna valahová menni kettesben. A Linkin Parkos fiúk is szeretettel fogadták Cristinát, a lány közéjük is nagyon hamar visszailleszkedett, mintha az egész életét velük töltötte volna.
Teltek a napok és Cristina egyszer csak azt vette észre, hogy nemsokára karácsony. Amikor ez tudatosult benne, elkomorodott és legszívesebben sírva fakadt volna. Először került ilyen állapotba azóta, hogy eljött Milánóból. Talinda meglátta a lányon a változást és figyelmeztette Chestert. Cristina épp Tylerrel és Dravennel bújócskázott, amikor meghallotta a háta mögött Chester hangját:
- Kukucs!
|