Chester még mindig ott látta Kimi szemében azt a szerelmet, mint amit az első találkozásukkor látott.  Tudta hogy Cristina tényleg megtalálta az igazit, csak újra el ne tolják valami miatt. Ő volt aki először odalépett Kimhez és üdvözölte.

- Örülök hogy újra látlak, bíztam benne hogy még találkozunk.

- Hát én is örülök neked, és mindent köszönök. – mondta Kimi és kezet rázott Chesterrel. – de nem rajtam múlott, és itt látszik hogy mennyire kicsi a világ, sosem gondoltam volna hogy Lucy esküvőjén látlak újra. – mondta Kimi, kicsit zavarban volt, azt hitte nehezebb lesz majd Chestert elfogadnia, de tudta hogy élete végéig hálásnak kell lennie Chesternek, mert megmentette Cristina életét.

- Emberek esetleg akkor elkezdhetnénk a készülődést, mert éjfél után az én drága egyetlen felejthetetlen Lucym kimondja a boldogító igent.

- És mit veszel fel? – kérdezte Vicky.

- Tudod, nem a ruha számít, hanem hogy boldog legyek, van egy fehér kötött pulcsim. – válaszolta egy vállrándítással.

- Hát van egy meglepetésem, de csak ha itt az ideje akkor láthatjátok. Azt mégsem hagyhatom hogy az egyetlen húgocskám egy pulcsiban menjen férjhez.

- Kimi ugye nem azt akarod mondani? – kérdezte csillogó szemekkel Lucy

- De pontosan azt akarom mondani, látnod kellet volna az eladó szemét, mikor felfogta hogy mit akarok. – válaszolt Kimi cinkos mosollyal az arcán. Mindenki tett vett a házban, csak Lucynak és Peternek nem engedtek megmozdítani semmit. Chris néhány órára eltűnt, senkinek sem mondta meg hogy hova megy. De csak arra tudott gondolni, hogy a lány akit szívből szeret hozzámegy a testvéréhez. És innen már nem lesz visszaút, viszont Peter szavai visszhangoztak a fejében, és tudta, hogy megérdemli a boldogságot. Aztán meg csak arra az idege szőke férfire gondolt, aki az esküvői ruhát hozta. Így hát kocsiba ült és meg sem állt a legközelebbi nagy hotelig bízott abban hogy ott tud majd csokrot csináltatni.

- Jó napot, csokrot szeretnék csináltatni.

- És milyen alkalomra?

- Menyasszonyi csokrot, ha lehetne megvárásra.

- És van valamilyen konkrét elképzelése?

- Nincs, önre bízom, de a lány egy másik férfihoz megy feleségül és nem ahhoz akit szeret.   

- Értem, akkor egy 20 perc múlva ha visszajön már kész leszek. – mondta a lány Chris pedig addig leült az egyik kávézóban, ahol volt internet is. Biztos hogy jó ötlet? Kérdezte egy hang a bejében, most rendeltél egy csokrot, és még mit akarsz. De hisz a bátyám és szerelmes, miért ne lehetne boldog. Azzal kért egy netkártyát, és elkezdett kutakodni a hálózaton. Majd megtalálta a megfelelő nászajándékot, két teljes hét a Cseh Köztársaság egyik legszebb városában, Karlové Varyban. Már most lefoglalt mindent, mindent elintézett. Mire fizetett eltelt a 20 perc és a csokor is kész volt. Belépett az üzletben és tudta hogy tökéletes lesz, fehér rózsák és fekete kálák. Olyan mint a lelked, szomorú mégis boldog, mondta a hang a fejében. Kifizette a csokrot, majd visszaindult Tim házához. Nem vitte be a házba, mert nem akarta hogy lássák, de tudta hogy a kocsiban sem maradhat sokáig mert megfagy. Már esteledett, a gyerekek az új játékaikkal játszottak, Kendra is jól érezte magát Chris és Chester gyerekeivel. Lucy és Peter a kanapén összebújva ültek.

- Na jó lenne ha most már felmennénk öltözködni. – mondta Vicky, aki rendesen be volt sózva, talán azon aggódott hogy Lucy vagy Peter meggondolja magát. Így hát Lucy csókot nyomott a férfi arcára majd felállt és felment a lányok kíséretében a szobájába. Kimi meg vitte utánuk a ruhát.

- Na akkor majd odalent találkozunk. – mondta Cristina és becsukta a srác orra előtt az ajtót.

- Héj látni akarom. – mondta Kimi az ajtónak, de nem jött válasz, így hát lement a fiúkhoz és a gyerekekhez.

- Toljuk arrébb a kanapát, hogy elférjünk minden a kandalló előtt. – mondta Chester és Kimi rögtön segített neki. Chris akkor lépett be az ajtón.

- Szerinted jó ötlet a kandalló előtt összeházasodni? – kérdezte Peter.

- Szerintem szépek lesztek. – mondta Chris, majd kicsomagolta a csokrot. – Ezt majd add oda Lucynak, gondolom te vezeted majd  Peterhez. – mondta Chris és Kimi kezébe nyomta a csokrot.

- Hát azt hiszem igen. – mondta Kimi kicsit megszeppenve, és végig a sötét virágokat bámulta. Ez alatt Lucy odafent gyorsan lezuhanyozott, majd felvette a Kimitől kapott álomszép ruhát.

- Ez csodálatos. – ámuldoztak a lányok.

- Hát Kimi már csak ilyen, néha még engem is meg tud lepni. – mondta Lucy. – Nem akarok nagy felhajtást, szóval a hajam az így marad, és sminket is csak kicsit szeretnék, szóval csak óvatosan. – figyelmeztette a csajokat.

- Gyönyörű vagy. – mondta Cristina mikor már minden a helyén volt

- Csak egy szép csokor hiányzik. – mondta Talinda.

- Az legyen a legkevesebb ami az életemből hiányzik. – legyintett Lucy. – Most menjetek, kicsit magam akarok maradni. – mondta és mindenkit kitessékelt a szobából. Vett egy mély levegőt és arra gondolt, hogy ha törik ha szakad boldog lesz Peterrel bármeddig is tartson, és bármilyen akadály is gördüljön eléjük, boldog lesz vele. Majd kilépett az ajtón és elindult a lépcső felé odalent mindenki rá figyelt és mindenkinek elakadt a lélegzete mikor meglátták a lányt. Kimi fogta a csokrot és a lépcső aljához állt. Ott várta hogy Lucy leérjen.

- Tessék ez a tiéd. – mondta és a kezébe adta a csokrot.

- Ó köszi, még erre is gondoltál. – válaszolta a lány és közben puszit nyomott Kimi arcára.

- Nem én, hanem Chris hozta. – súgta neki Kimi. Á szóval Chris akkor ezek szerint ő is megbékélt a gondolattal, akkor már tényleg lesz egy új nagy boldog családja. Tim ott állt a kandalló előtt, mellette pedig Peter és csak mosolygott. Lucy és Kimi odaléptek Pete4r mellé és akkor Tim elkezdte a mondókáját.

- És akkor az Amerikai Egyesült Államok által rám ruházott hatalmamnál fogva mostantól házastársakká nyilvánítalak benneteket, míg a halál el nem választ.

- Míg a halál el nem választ. – ismételték mind a ketten. Majd Peter megcsókolta a feleségét, és csak csókolta és csókolta, csak arra lett figyelmes hogy mindenki tapsol és hogy kidurrant a pezsgő.

- Éljen az ifjú pár. – kiáltotta Chester és mindenkinek töltött e pezsgőből. Mikor koccintottak kinyílt az ajtó és két alak jelent meg.

- Mi ez a nagy ricsaj, csak nem lemaradtunk az éjfélről? – kérdezte egy női hang.

- Á az éjfélről nem maradtatok, le csak az esküvőről. – mondta Tim, mikor rájött, hogy kik jöttek. – Emberek had mutassam be Nicole Scherzingert, és a barátját Lewis Hamiltont. Mondjuk van itt pár ember akit szerintem ismertek.

- anyám Kimi te meg hogy kerülsz ide, és Cristina, de kicsi a világ. – mondta Lewis meglepetten.

- És milyen esküvőről maradtunk le? – kérdezte Nicole elcsodálkozva.

- Hát a házvezetőm hozzáment Peter Cornellhez. – válaszolta Tim – Lucy Eavens, upsz bocsi Lucy Cornell ők is a barátaim. – mondta Tim

- Nekem sem kell őket bemutatni mindkettőjüket ismerem. – válaszolta a lány és csak bámulta a meglepett párt.

- Hát te hogy a francba kerülsz ide?

- Ez egy hosszú történet és nem hiszem, hogy pont én tartozom neked magyarázattal. – válaszolta Lucy, kicsit ideges volt, de próbálta visszafojtani, nem akart jelenetet, pont ma nem akart. Pedig Lewist tiszta szívéből utálta, és ezt a nyafogós sztárocskát mellette meg még Vickynél is jobban.

- Képzeljétek Lewis megkérte a kezem míg Hawain voltunk.

- És azt a gyűrűt kaptad tőle amit Lucy visszaadott neki három és fél éve. – mondta Kimi, és tényleg volt képe azt a gyűrűt odaadni amit Lucy visszaadott neki.

- Legyetek együtt boldogok. – mondta Lucy és hátat fordított nekik, és hozzábújt  Peterhez.