A karácsony Aspenben több meglepetést is tartogatott mindenki számára. Cristina megismerte Lucyt, aki Timbaland házvezetőnője volt és aki Chester gyerekeit tanította karatézni. És akit Cristina nagyon megszeretett, annak ellenére, hogy Lucy a neve. Azonnal egy hullámhosszon voltak, és Cristina hamar elfelejtette, hogy milyen ellenérzéssel tekintett első pillanatban a lányra. A három nő, Lucy, Talinda és Cristina nagyon jól érezte magát egymással és nem foglalkoztak Chris Cornell különcködő és idegesítő feleségével. A gyerekek is jól viselkedtek, így nem volt gond rájuk. A nagyfiúkkal annál inkább. Amíg a lányok és a gyerekek elkezdték feldíszíteni a fát, a pasik nekiálltak megbirkózni egy alkoholos üveggel, illetve többel. Sikerült jól kiütniük magukat, a lányok alig tudták felcipelni őket a helyükre aludni.

A következő meglepetés is ezen az estén történt. Beállított ugyanis Peter Cornell, Chris bátyja és azzal a lendülettel meg is kérte Lucy kezét. Mivel nem akartak lemaradni semmi jóról és nem akarták húzni az időt, Lucy és Peter úgy döntött, hogy újév napján ebben a házban össze is házasodnak. Tim magára vállalta az esküvő megszervezését, így Lucyék koncentrálhattak egymásra.

Milánóban Kiminek sikerült vevőt találnia a házra. Kiköltöznie még nem kellett, így a Szentestét ott töltötte, egyedül. Mivel semmihez nem volt kedve, lefeküdt, bár tudta, hogy aludni úgysem fog. Gondolatai folyamatosan Cristina és az elszúrt kapcsolatuk körül jártak. Marktól tudta, hogy a lány az ünnepekre sem jön vissza Milánóban, hanem Chesterékkel marad. Kimi amennyire gyűlölte Chestert, most már sokkal nyugodtabb volt, ha eszébe jutott a férfi. Egy kicsit utánaolvasott az interneten és megtudta, hogy Chester is drogozott fiatal korában, és hogy 18 éves kora óta tiszta. Hát ezért tudta Cristinát is leszoktatni a drogról – gondolta Kimi -, mert nagyon jól tudta, hogy miken megy keresztül a lány. Nekem is ilyen megértőnek kellett volna lennem – sóhajtott fel. A másik oldalára fordult az ágyban és épp elaludt volna, amikor megcsörrent a mobilja. A fiú szíve hevesen verni kezdett. Lehet, hogy… Nem.

-                     Halló. Kimi vagyok és álmos. Remélem, jó okod van, hogy hívsz – dünnyögte a telefonba.

-                      Kimi, férjhez megyek! – hallotta Lucy boldog hangját, mire egyből kiment az álom a szeméből.

-                     Huh. És mikor? És kihez? – kezdte el faggatni a lányt.

-                     Január 1- jén. Peterhez. Nemrég ismertem meg, de ez most nem számít! Szeretném, ha eljönnél Kendrával. Csak ti vagytok nekem a régi életemből és azt akarom, hogy te légy a tanúm – hadarta Lucy, és Kimi csak mosolygott a lány boldogságán, bár azért aggódva megkérdezte:

-                     Lucy…Biztos vagy benne?

-                     Még ennyire nem voltam biztos semmiben.

-                     Rendben – mondta Kimi megnyugodva -, akkor mondd meg, hová kell menni, és amint tudunk, indulunk.

Lucy lediktálta a címet, majd letette a telefont. Kimi kiugrott az ágyból és lefoglalt két repülőjegyet Amerikába, az év utolsó napjára. Igaz, hogy még nem rendezte el, hogy Kendra is mehessen, de a fiú tudta, hogy nem lesz akadálya annak, hogy együtt menjenek Lucy újévi esküvőjére. Mit vigyen a lánynak ajándékba? Hisz mégiscsak az esküvőjéről van szó. Ez nem egy olyan alkalom, amire az ember beállít egy üveg pezsgővel vagy egy kenyérpirítóval. Lucy nagyon fontos volt neki, ezért Kimi egész éjjel azon töprengett, hogy mi is legyen az ajándék. Aztán egy pillanatban beugrott neki. 27-én reggel gyorsan felöltözött és elindult a beszerzőkörútra. Nem tudta, hol fogja tudni megvenni a kigondolt ajándékot, ezért több helyen is járt. Szerencsére Milánó és környéke pontosan az a hely volt, ahol lehetett választani az óriási kínálatból. Kimi elvigyorodott, amikor arra gondolt, hogy ez az akciója hogy fog bekerülni az újságokba. Jobb lett a hangulata, igaz, csak egy kicsit. Mert bármennyire is nem szerette volna, amíg Lucy ajándékát kereste, állandóan Cristina járt a gondolataiban. Bárcsak neki vehetne hasonló ajándékot. Vagy együtt választanák ki. Vagy a lány venné meg, és Kiminek meglepetés lenne. Vagy…teljesen mindegy, csak együtt lehetnének. Vajon mit csinálhat most a lány Chesteréknél? Jól teltek neki az ünnepek? Boldog lehet?

Aspenben gyorsan teltek a napok. Lucy és Peter csak egymással foglalkozott, de azért társasági életet is éltek. Ez azt jelentette, hogy néha kimozdultak egymás öleléséből. Cristina örömmel, bár irigykedve nézte őket. Tiszta szívből azt kívánta, hogy legalább ők legyenek boldogok. A lány néha elszomorodott, mert körülötte szinte csak boldog párok voltak. Ez alól természetesen Tim volt a kivétel, mivel ő egyedül volt ott. És Chris Cornell és Vicky kapcsolata is egy kicsit furcsa volt a lánynak. A nő egyáltalán nem foglalkozott a gyerekeivel sem, csak tette-vette magát. Lucyvel és Talindával sokszor kifigurázták a nőt. Olyan jól sikerültek ezek a paródiák, hogy a lányoknak a könnyük folyt a nevetéstől. Sokat hógolyóztak, síeltek vagy csak sétáltak együtt és beszélgettek Peterről, Chesterről. Cristina pedig mesélt Kimiről. Először azt hitte, nehéz lesz megnyílnia Lucy előtt, de ez egyáltalán nem így volt. Mintha mindig is barátok lettek volna. Mintha Lucy ismerte volna Kimit. Cristinában kezdett megfogalmazódni valami halvány sejtés, de mindig elhessegette magától.

Eljött december 31-e. Lucy csak téblábolt a házban, nem tudott mihez kezdeni magával. Ezért megkérte Petert, hogy menjenek ki a garázsba és nézzék meg Chris kocsiját, addig is elterelődik a figyelme.

-                     Vajon mi lehet a baja? – morfondírozott Lucy hangosan, mire megszólalt egy hang az ajtóból:

-                     Szerintem ez az istenverte hideg, ez a baja – mondta Kimi, mire Lucy sikítva a nyakába ugrott.

-                     Ááááááááááááááááááááá!

Lucy lendületétől mindketten a hóban kötöttek ki.

-           Hé! Csupa hó leszek – méltatlankodott Kimi játékosan.

-           Na és az téged zavar? Akit Jégembernek hívnak, az ki sem bírná hó nélkül.

Aztán feltápászkodtak és Lucy bemutatta egymásnak a két férfit.

-                     Kimi, ő a vőlegényem, Peter. Peter, ő a fogadott tesóm. Kendra?

-                     Odabent van azzal a kiscsajjal, akivel telefonáltatok Mikuláskor – felelte Kimi mosolyogva, mert látta Lucyn, hogy legszívesebben már bent lenne a lakásban, hogy láthassa Kendrát. Elindultak befelé az óriási házba. Ott érte az óriási meglepetés Kimit. A nappaliban ott volt egy csomó ember és Lucy elkezdte a bemutatást:

-                     Mindenki, ő Kimi. Kimi, ők mindenki.

Cristina akkor jött be a nappaliba, amikor meghallotta Kimi nevét Lucy szájából. Ezt nem hiszem el – gondolta magában a lány. Most mi a fenét csináljak? Elbújjak? Vagy mi? Aztán csak állt a nappali egyik távoli sarkában, Chester háta mögé bújva. Mintha elrejtőzhetne. A szíve vadul vert, ahogy Kimi rég nem látott arcát nézte. Milyen nyúzott. És én még mindig mennyire szeretem – állapította meg szomorúan a lány. Hirtelen rájött, hogy hiába küzd az érzései ellen, nem tud mit csinálni. Kimi marad az élete szerelme, mindörökre, akárhogy is alakul a sorsuk.

Kimi végignézett a kis társaságon. Néhányukat felismerte. Timet nem volt nehéz. És Chestert sem. Üdvözlésképp bólintott a férfinak. Mit keres ő itt? – lepődött meg Kimi. Akkor lehetséges, hogy…Kimi tekintete gyorsan körbejárt és a szeretett arcot kereste. Aztán meghallotta Lucy hangját: