Kimit Stef most meglepően nem munkába hívta, hanem elküldte. Hawaiira. Egy Chris Nuňez nevű hapsi hívta fel, hogy el kéne menni. Már várta az egész utat, végre egy kis nyugalom.

Még beszélgettünk egy keveset, majd ők is elmentek. Végre egyedül, és végre készülődhetek az utazásra. Előszedtem 3 bőröndöt és elkezdtem pakolni. Ami azt mondta, hogy egy hétre megyünk, holnap a 15:00-kor induló járattal megyünk. Kezdődhet a móka! Mivel Hawaiira megyünk csak a nyári, kicsi és vékony rucikat viszem, jó sokat. Kb. másfél óra múlva meg voltam a pakolással, már csak a bepakolás hiányzott. 5-re azzal is végeztem, még meg kell főznöm a holnapi reggelit, és aludhatok is. Á, túl lusta vagyok most megcsinálni, majd holnap, úgy is lesz időm rá.

7-re mindennel kész voltam, szóval mehetek fürödni, aztán alvás van délig! Beálltam a tus alá, és hagytam, hogy a forró víz megnyugtasson. Ez a mai nap rendesen a padlóra tett ám. Nem elég, hogy tegnap még ennél is jobban elszúrtam az életem, ma még 3 embernek is magyarázkodnom kellett, miért voltam olyan hülye, hogy ágyba bújtam Kimivel. De még az se biztos, hogy volt valami! Viszont azt a tesztes dolgot is meg kell valahogy oldanom. Az tuti, hogy nem veszek terhességi-tesztet sem, majd azt mondom Kiminek, hogy nem vagyok várandós, megnyugodhat. Ennyi.

Ahogy ezt jól megbeszéltem magamban, felvettem az alvócuccomat, ami egy toppot és egy rövidgatyót jelent. Csak járt az agyam végig, de fél 1 körül sikerült elaludnom. Reggel 11-kor a telefonom csörgése keltett fel.

-        Halló! – szóltam bele álmosan.

-        Szia Kat! Ami vagyok. Akadt egy kis baj. – úristen! Ha a reggel már így kezdi, mi lesz az úton? – A délutáni gép nem fog indulni, ezért a déli járattal kell mennünk. Olyan fél 12-re itt tudnál lenni a reptéren?

-        Aha, megyek azonnal. Szia!

-        Helló!

Te jó szagú úr egy Isten!! Fél óra alatt, hogy a francba tudok elkészülni?! Csak kikaptam valami ruhát a szekrényből, gyorsan felvette és már pakoltam is be a kocsiba a bőröndöket. Asszem 10 perc múlva már a reptéren, szerencsére elég közel van. A skacok már ott voltak a terminálban. Ami mindenkinek szétosztotta a jegyeket, és szállhattunk is fel a gépre. Egy kimerítő 6 órás út várt ránk.

Kimi is nagyban készülődött a délutáni indulásra. Ugyanis a gép indult, csak ezt Katnek nem szabadott megtudnia. Kimi sem tudta, miért kell Hawaiira utaznia, de a Chris Nuňez név ismerős volt neki. „Megvan! Chris is Kattel dolgozik a szalonban. Akkor már kezdem kapizsgálni a dolgot. – vigyorodott el magában Kimi. Ő is összepakolt, megebédelt és elindult a reptérre. Felszállt, de az első fél órában még nem tudott pihenni. Csak Kat járt a fejében. „Miért ilyen nehéz minden? Miért utasít el folyton? És miért olyan nehéz kimondani, hogy szeretlek? Igen, azt hiszem, beleszerettem… Még sosem éreztem ilyet, sosem voltam ilyen… boldog. Kat egy gyönyörű teremtés kívülről és belülről is egyaránt. Sokkal másabb, mint Jenni vagy Bianca. Nem tudom, mi tetszett meg bennük, már szinte undorodom mindkettőtől. Kat viszont teljesen már, kedves, vicces, és ahhoz képpest, hogy nagy extrém csajnak néz ki, sokkal érzelmesebb, aranyosabb és bájosabb. Persze ezt csaj akkor lehet észrevenni igazán, ha megismeri az ember, és, ha megnyílik. Hm… valahogy beszélnem kell vele!”