Kiira nem tudta, hova is mehetett Neela. A spanyol lány eközben már a reptér felé tartott. Mikor oda ért, rögtön a tömeget kezdte el fürkészni. És meg is látta a „célszemélyt”. Odafutott hozzá.

-          Hogy-hogy eljöttél?? – vonta kérdőre, miközben átölelte.

-          Te kérted, nem? És Stefano egy napra elengedett. Tehát este mennem kell vissza.

-          Nem baj, ez is nagy öröm lesz a húgomnak. Na gyere Kimi, menjünk.

-          Oké.

Azzal visszaindultak Kiira-hoz. A lány a nappaliban ült unottan a TV előtt. Neela-ék halkan beléptek a házba.

-          Maradj csendben. – kérte Neela Kimit. – Hugi, megjöttem.

-          A nappaliban vagyok! – ordította Kiira. A 2 személy beért a nappaliba.

-          Hoztam neked valakit. – de a finn lány még mindig a TV-t bámulta. – Jó, akkor haza is küldöm őt. Gyere Kimi. – erre viszont már rájuk nézett.

-          Úristen, tényleg itt van.

-          Úristen, igen, itt vagyok. – mosolygott Kimi.

-          De Neela, azt mondtad nem engedték el.

-          Szerinted én nem úgy tudtam?? Én is akkor tudtam meg, mikor telefonáltam. – magyarázkodott a lány. – Egyébként Kimi, ő az én húgom, Kiira Seppälä.

-          Szia. Neela már sokat mesélt rólad.

-          I-igen? – dadogta Kiira.

-          I-iigen, de ne rezelj már, nem harap. – mondta a nővére.

-          Kösz, itt áll előttem a kedvenc Forma 1-es pilótám, és ne izguljak…

-          Inkább üljünk le beszélgetni. – ajánlotta Kimi.

-          Rendben. – helyeseltek a lányok.

A nap többi részét beszélgetéssel töltötték. Egyszer csak a finn pilóta, és Kiira elkezdtek finnül beszélni.

- Khm, én is itt vagyok, és semmit nem értek… - szólt Neela. De ők csak folytatták. Erre a lány elkezdett spanyolul beszélni, elég hangosan. Erre abbahagyták. – Köszi, ha lehetne, inkább angolul beszélgessünk, vagy akkor én megyek a dolgomra. – Kiira-ék tovább folytatták. – Okéé, akkor majd szóljatok, ha kell valami.

És Neela elindult a ház körüli munkákat elvégezni. Főzött, mosott, takarított, mert úgy látta, Kiira nem sűrűn tette ezt. Ezek után fogta a bőröndjét, és minden fontos dolgot bepakolt, amiket a múltkor még itt hagyott. Mikor mindennel végzett, lement a finnekhez. Látta rajtuk, hogy jól érzik magukat egymás társaságában.

-          Visszatértem. –huppant le melléjük.

-          Okés. Mennyi az idő? – kérdeztem Kimi.

-          18.00. Miért?

-          Uhh mennem kell. Indul a gépem.

-          Kár. Akkor kiviszlek. Kiira kijössz velünk?

-          Ahha.

Elindultak a repülőtér felé. Még kicsit beszélgettek, majd felszólították az utasokat a felszállásra.

-          Szia Neela. Egy hét múlva találkozunk.

-          Igen, majd megyek. Szia! – ölelte meg.

-          És szia Kiira. Örülök, hogy megismerhettelek. Remélem még találkozunk.

-          Én is örülök. És én is remélem. – mosolygott a lány, majd ők is megölelték egymást.

Kimi felszállt a gépre, a két lány pedig elindult haza. Vagyis az volt a cél, de közbe szólt valami.

Neela vezetett hazafelé is, amikor egy részeg kocsis eléjük vágott, és összeütköztek. Kijöttek a mentők és a rendőrök is.

Kiira-nak eltört pár bordája, de nem volt nagyobb gondja. Neela-nak viszont a bordái eltörtek, és agyrázkódása is volt. Az volt a szerencséje, hogy nem volt nagy, tehát az emlékei megmaradtak.

Hol vagyok? Hogy kerültem ide? De hiszen ez egy kórház. Mi történt? – merültek fel Kiira-ban a kérdések. Aztán eszébe jutott, hogy nővérével épp hazafelé tartottak a reptérről, amikor valaki beléjük hajtott. Oldalra nézett, ahol meglátta a nővérét. Ő még nem ébredt fel.

Kimi repülője épp leszállni készült, mikor megcsörrent a telefonja. A kórházból hívták, hogy Neela és Kiira megsérült. Tudta, Nick-nek milyen fontos Neela, tehát rögtön tárcsázta, és elmondta Neki, hogy mi történt. Nick azonnal beszállt a kocsijába, és a repülőtérre hajtott.