53. rész
2009.01.30. 13:38
Szerda este volt, és el kellett hagynunk ezt a gyönyörű helyet. Mindenki fájó szívvel vett búcsút Rio de Janeiro-tól, de mostmár következett az amire minden ember várt, az utolsó, mindent eldöntő Brazil Nagydíj. Így indultunk Sao Pauloba, tele élményekkel. Már késő éjszaka volt, mire odaértünk, így mindenki csak azt várta már, h végre bezuhanhasson az ágyba. Én azért maradtam inkább Sebivel egy szobában, de bármennyire is szeretem Sebit, a szívem mégis egy másik fiú közelségére vágyott, aki ugyanúgy, a saját szobájában nem lelte a helyét a lány nélkül. A lány nélkül, akivel az elmúlt 2 hetet szinte éjjel nappal együtt töltötték.Végül nagy nehezen mi is álomba zuhantunk. Álmunkban újra éltük a Rioban töltött gyönyörű napokat, és az utolsó éjszakát.
Másnap csak eligazításra kellett menniük, így még a csütörtöki napot is együtt tölthette a mi kis társaságunk. Felipe nagyon felszabadult volt, ahogy Sebi is, de Kimin látszott, h feszült. Egy-két pillanatban úgy tűnt, mintha csak testben volna köztünk. Érezte, h vmi történni fog, h ő itt még akár bajnok is lehet, bár a legkisebb esélyei neki vannak. Csütörtök este már mindenki korán aludni tért, hisz pénteken kezdődtek a szabadedzések. Sebivel mentem ki, de találkoztunk Kimivel és Felipével is. Sok szerencsét kívántam mindhármuknak, Sebi és Kimi megkapták a szerencsepuszijukat, majd útnak indultak. Bár Kimi és Sebi is úgy hitték, h a Toro Rossonál fogom végig ülni az edzéseket, nagyon tévedtek. Ugyanis utam a Ferrari homeja felé vettem, ahol egyeztettem Steffel. A mi kis titkunk volt, de tudtam, h Kiminek tetszeni fog ez a kis meglepi. A szabadedzések nem túl bíztatóan zárultak, végig Lewis volt fölényben, ez meglátszott Kimin is, mikor találkoztunk.
-Ügyes voltál édesem!-símítottam meg az arcát.
-Köszi, de én sem vagyok vak, láttam h egész végig Lewis vezetett. Ha csak vmi Isteni beavatkozás nem történik, itt Lewis első évében megnyeri a VB címet.-ült le kókadtan egy székre lent a szálloda bárjában.-Sebit hol hagytad?-terelte a témát.
-Ja Sebi még zuhanyzott mikor lejöttem. És Felipééket is hívtam, már nekik is itt kéne lenniük.-nagyon jól éreztük magunkat így 5en.
-Oké!-majd tovább szürcsölte az italát, míg végül megérkeztek Felipéék. Nagyon oldottan beszélgettünk, egyedül Kimi volt szótlan. Ezt Rafaela is észrevette, ezért rábírta vőlegényét, h távozzanak. Sebi is vette a lapot és lelépett ő is, fáradtságra hivatkozva. Kettesben maradtunk Kimivel, de ő csak bambult maga elé.
-Na jóóó! Ha így fogsz csinálni, én is lelépek.-fakadtam ki.
-A magad ura vagy, azt csinálsz, amit akarsz!-jelentette ki, de még mindig nem nézett rám.
-Ide figyelj Kimi Räikkönen.-na ez hatásos volt, már végre rám nézett.-Tudom, h vmi baj van, mert a kiránduláson nem voltál ilyen. Szóval elmondod, vagy azt is úgy kell kihúzi belőled?
-Jajjj, hogy milyen csaj vagy te! Elmondom, mert addig úgysem hagynál békén.
-Hallgatlak.-ült ki egy elégedett vigyor a képemre.
-Szóval én még így sose voltam. Annyira közel érzem magam ahhoz, h esetleg bajnok legyek, bár tudom ez mégse sikerülhet!
-Mégis milyen beszéd ez? Hová tünt az az örök optimista, magabiztos pasi, akit megismertem, naná, h sikerülni fog. Ismerlek!
-De nem tudom, olyan fáradtnak érzem magam, belefáradtam, nincs erőm tovább küzdeni. Sajnálom, lehet csalódnod kell bennem, lehet feladom!
-Ilyet ki se ejts a szádon, bármi megtörténhet!-majd átöleltem, ő meg csak bújt hozzám, amilyen szorosan csak tudott, segíteni szerettem volna neki, bár a módját még nem tudtam, h ez h fog sikerülni. Még beszélgettünk egy darabig, aztán mikor már mindketten kellőképp elfáradtunk, fogtuk magunkat és elmentünk aludni. Az ő szobája odébb volt, mint a miénk. Az ajtóm előtt még megálltunk pár szóra.
-Szóval megérkeztünk.-kezdtem a búcsúzkodást.
-Meg.-szólt röviden, de végig a szemembe nézett az ő szikrázóan kék szemeivel, szinte alig bírtam állni a tekintetét.
-Örülnék neki, ha meg tudnál nyugodni, és higgadtan tudnál pihenni.
-Én meg annak örülök ha ezt veled tehetném.-nagyon zavarba hozott ezzel a mondatával, éreztem h teljesen el vagyok pirulva.
-Kimi!!!
-Jól van édesem akkor én megyek.-tettette a szomorúságot.
-Héjj, látom azért már jobb a kedved! És mi lesz még vasárnap, lesz számodra egy meglepetésem.J
-Most mit tagadjam édesem, te mindig feldobsz. Meglepetés?-vonta fel a szemöldökét.
-Jól van, mára elég a bókokból, holnapra is tartogass.-majd kinyitottam az ajtót és indultam volna befelé. De egy erős kar fonta körül a derekamat és egy halvány puszit éreztem a nyakamon. Kirázott a hideg ezek kombinációjától, nagyon jó érzés volt, viszont direkt nem fordultam hátra, had egye a fene!-Jó éjt édesem.-és becsuktam az ajtót. Kimi egy ideig még banbán állt, majd ő is úgy döntött, h lefekszik aludni.
A szombat tartogatott pár meglepetést, hisz a még 3. szabadedzésen brillírozó Lewis, az időmérőn csak a 2. rajthelyet tudta megszerezni. A hazai Felipét senki sem tudta megverni, Kimi sajnos csak a 3., míg Fernando csak a 4. kockából vághatott neki vasárnap a rajtnak. Kimi már abszolút elkeseredett, éreztem rajta, h kezdi feladni. A szombat hátralevő részét ki-ki a szobájában töltötte, pihenéssel, alvással, olvasással. Mi Sebivel beszélgettünk, majd végül mindenki álomba szenderült.
Másnap perzselő napsütés várta a Brazil Nagydíj helyszínére érkezőket. Ki-ki elfoglalta a helyét a vezérlőpultoknál, a kocsikban, a lelátókon, teltház volt, ennyire még sosem volt kiélezett a küzdelem és ez érződött az idelátogató szurkolókon is. Ekkor én is vettem a bátorságot és a Stefanoval aláírt szerződés értelmében én is a vezérlőpultnál találtam magamat. A pilóták már a rajtrácson álltak, bár még a szerelők dolgozgattak az autó körül, ekkor Stef szót mindkét pilótájához.
-És végül Kimi, ne izgulj, bízz magadban és bennünk, a többit már a szerencsére bízzuk.-ekkorra a szerelők elhagyták már a pályát, a pilóták elkészültek a felvezetőre.
-Oké főnök! Értettem!
-Jól van és most irány a felvezető, a szó a versenymérnöködé!-mikor már Kimi nem hallotta Stefet, ő a fülemre szólt!- Szöszi, te jössz!
-Kimi Räikkönen! Remélem mindent az utasításaim szerint fog végezni, és akkor jól teljesíthetünk. Remélem nyugodt és kiegyensúlyozott lesz a teljesítménye!
-Szöszi??? Ezt nem hizem el.-Kimi úgy érezte mikor meghallotta a lány hangját, h most képes lehet bármire.
-Ahogy ígértem, meglepetés!
|