56. rész
2009.02.16. 19:13
Nem tudtam mit csinálhatnék vele, csak sírt vígasztalhatatlanul.
-Héjjj nygodj meg! És meséld el nekem mi történt! Nagyon megrémítesz!
-Nagyon nagy baj van!-csak szipogott majd újra sírásban tört ki.
-Én téged nem ilyennek ismertelek, nagyon erős csaj vagy, úgyh légyszíves embereld meg magad és mesélj!-parancsoltam rá, úgynéz ki használtak a kemény szavak.
-Oké! Igazad van! Nem fogok mindenért hisztizni.-adtam neki egy zsepit, megtörölgette a szemeit, majd neki látott a beszámolójának.-Szóval....-felhúzott szemöldökkel ültem vele szemben, már nagyon kíváncsi voltam, de ő újra csak csendben kuksolt.
-Sóval???
-Terhes vagyok!- újra elkezdte a sírást. Én átkaroltam és nyugtatásképp simogatni kezdtem a hátát.
-Hiszen ez nem baj, sőt ennek örülnöd kéne.
-Igen, ha minden rendben lenne.-nagyon megijedtem, vajon mi történhetett.
-Úristen ne ijesztgess! Vmi baj van a kicsivel?
-Jajjj nem, vele hál Isten minden rendben van.
-Jó. De akkor mi a probléma? Nico? Ugye nem szakítottatok?-kezdtem el aggodalmaskodni.
-Nem....még nem.
-Hogy-hogy még nem? Légyszíves, ne kelljen belőled minden szót harapófogóval kihúzni!
-Oké! Szóval múltkor beszélgettünk az együttélésről, házasságról, családalapításról, gyerekvállalásról. És mikor ehhez a témáoz értünk, nekem úgy tűnt, hogy neki ilyen fiatalon a karrierje kezdetén csak teher lenne egy baba.
-Ezt ő mondta? Így konkrétan?
-Jajjjj nem, dehogy csak utalt rá!
-Mégis mit mondott?
-Azt hogy ő csak akkor szeretne gyereket, mikor már minden be van biztosítva, mikor már házasok vagyunk, stb. stb.
-De hát ez nem azt jelenti, hogy most megvetne azért mert terhes vagy tőle, sőt ehhez azért neki is van köze.
-Ebben igazad van, de félek neki elmondani. Mi van ha el sem hiszi, hogy az övé?
-Jajjj ilyen meg se forduljon a fejedben. Mért ne hinné el.
-Na jó! De ha ő még nincs rá felkészülve, h apa legyen? Mi van ha elhagy?
-Biztos nem hagy el, és én abban is biztos vagyok, h nagyon örülni fog neki.
-Jajjj nem tudom! Akkor most mitévő legyek?
-Hát mond el neki!
-Oké.-majd felugrott és elkezdett össze-vissza puszilgatni, meg ölelgetni.- jajjj Rami mi lenne velem nélküled? Akkor megyek is és elmondom neki. Oké és üdvözlöm!
-Jól van és én is Kimit! Jézusom de hülye vagyok, én itt panaszkodom neked és azt meg meg se kérdem, h veletek mi van.
-Jajj hagyd már, ezt ráérünk később is megvitatni, viszont a ti ügyetek most halaszthatatlan. Menj csak!
-Oké! De erre még feltétlenül visszatérünk! Akkor megyek, szia!
-Szia és ne felejts el hívni az események alakulásáról.-még befejeztem a reggelit, de megint nagyon émelygett a gyomrom. Épp felálltam az asztaltól mikor csörgött a telefonom. Sebi volt az?
-Szia kölyök!- Vettem fel vidáman a telefont.
-Hello drága! Remélem nem zavarok!
-Dehogy, te soha!
-Oké és remélem nem keltettelek fel benneteket?
-Bennünket? Hű mit tudsz te?
-Semmitt!-nevetett.
-Na de te se nevetgélj! Neked is lesz mit mesélned azt hiszem J
-Jajjj az nem úgy van!-hallottam a szégyenlős hangját.
-Sebiiii! Na most megfogtalak!
-Na akkor találkozunk délután?-terelte rögtön a témát.
-Felőlem akár most is találkozhatunk.
-Na mi? Otthagynád miattam Kimit?
-Kimit már otthagytam a barátnőm miatt, úgyhogy én már szabad vagyok és ráérek most, ha te is?
-Hát ja én most másztam ki az ágyból, úgyh ha vársz 5 percet míg elkészülök, jöhetsz is!
-Remélem, nem zavarok!
-Dehogy, te soha!-ismételte az én iménti szavaimat.
-Jól van, akkor repülök, te meg öltözz.
-Rendben! Addig szia!
-Oké, puszi.-még elmentem a mosdóba. Majd elmentem még egy kis pékségbe, vettem Sebinek reggelit és beállítottam hozzá.
-Már hívtalak, hogy hol maradsz ilyen soká.
-Dehogy hívtál!-kezdtem kutatni a mobilom után.-Egyébként meg azért maradtam ilyen sokáig, mert vettem neked regglit, nesze, de meg sem érdemled.-a telefonom nem találtam meg.- Nincs meg a telefonom.
-Jajjj és most mi legyen? Keressük meg?
-Jajjj bárhol lehet...á mindegy, majd veszek egy újat.
-Hűha! Milyen félválról veszed a dolgokat, nagyon vidám vagy ma! Vajon mi ennek az oka? kinyitotta a zacskót és megettük a tartalmát, miközben elmeséltem mi történt velem. Ezalatt Kiminek nagy nehezen sikerült felébrednie és csodálkozott, h a lány nincs melletted. Vajon álmodta volna a történteket? Mi történt? Végül mikor már teljesen felébredt visszaemlékezett az előző éjszakára. Kiment a másik szobába, hátha ott van a lány, de hűlt helye volt, többször is próbálta hívni, de csak a rögzítő válaszolt. Nem tudta mire vélni, arra a következtetésre jutott, h a lány megbánta amit tett. Fájó szívvel elkezdtett pakolni, úgy volt, h ma hazamegy és magával viszi Ramit is immár tényleg a barátnőjeként, de úgy látszik a lány csak kihasználta és most itt hagyta őt minden magyarázat nélkül.
|