23. rész
2009.02.17. 20:38
A verseny első 3 fordulója nem nagyon viselt meg, fényévekkel nyertem és sikeresen bejutottam a legjobb nyolcba, ahol természetesen ott volt Tobias és Atte is. Majd jött a sorsolás, hogy ki kivel mérkőzik. Éppen Markkal beszélgettem, mikor odaért mellénk Atte egy papírral.
-Nagylány! Nem lesz egyszerű a folytatás.- nyújtotta felém a lapot. Megnéztem, hogy ki lesz az ellenfelem. Jordan Smith.
-Ki a fene ez a pasas?- kérdeztem tőlük, mert fogalmam sem volt.
-Az, ott.- termett mellettem Kimi és egy bizonyos pontba mutatott. Ott álldogált egy 20 év körüli srác.
-Gyakran versenyeztem ellene, nagyon erőszakos a stílusa és bármire képes a győzelemért.- nézett rám a srác.
-Ne aggódjatok, megoldom.- pillantottam körbe, majd irány a pálya. Beszálltam a Kimi gokartjába és megtettem a felvezető körömet. Megálltam a rajt-cél egyenesnél, és vártam a jelzést, ami a verseny indulását jelenti. Majd amint a lámpák elaludtak, beletapostam a gázba. Atténak igaza volt, körönként legalább kétszer koccantunk. Élet-halál harcot vívtunk és nem lehetett tudni, hogy ki nyer. Az utolsó kör végén én voltam elöl és sikeresen nekem koccant hátulról úgy, hogy majdnem a betonfalban álltam meg. Miközben kiszálltam, a srácok egyre közeledtek. Kimi és Heikki ért oda először.
-Minden rendben, hugi?- kérdezte unokatesóm, míg barátja a sisakot szedte le a fejemről.
-Nem éppen, iszonyatosan fáj a nyakam.- néztem rájuk könnyes szemekkel. Ekkor ért oda hozzánk Mark.
-Hannah, mi a baj?- riadt meg.
-Ugyanaz, mint nekem Monzában tavaly. És nincs egy napod, hogy orvosold a bajt.- pillantott rá a pilóta.
-Akkor menjünk valami nyugodt helyre!- indult el nevelőapám és jött velünk Kimi is.
-Tobias, Atte, sok sikert!- mondtam nekik, de nem mertem hátra fordulni. Végül az orvosi szobában kötöttünk ki, ahol Mark egyből elkezdte masszírozni a nyakam, miközben a Jégember beavatott abba, hogy milyen mozdulatokkal vigyázzak.- És mi lesz a kocsival? Így nem tudom vezetni.- pillantottam a férfire, aki előttem guggolt. Válaszra nyitotta a száját, de ekkor kopogtak, majd egy ismeretlen férfi nyitott be.
-Kimi! Beállítottuk a másik gokartot is ugyanúgy, már használatra készen.
-És ez még javítható?- fordult oda.
-Persze, csak kell egy kis idő.- felelt az idegen.
-Köszi, Bo! Sokat segített!- intett neki Kimster, majd a pasas távozott is.- Ennyi volt az egész. A szerelőm elintézte, nem lesz gond.
-Hol van Fredrik?- néztem mélyen a férfi szemébe.
-Mit érdekel az téged?- állt fel mérgesen a finn.
-Csak azt gondoltam, hogy itt a helye mellettem, mert mégiscsak a barátom.- mérgelődtem.
-Nem engedtem be. Nem akarom a közeledben látni. Nekem nagyon gyanús az a pasi.- fordult el tőlem.
-Nem érdekel, hogy mit gondolsz, most azonnal látni akarom őt.- kiabáltam és 2 perc múlva meg is jelent előttem Fred kissé feldagadt szájjal. Megölelt, adott egy csókot és el sem mozdult mellőlem. Fél óra múlva pedig befutott Leena.
-Nagyon nagy elődöntők és döntők lesznek.- lépett oda Kimi mellé.- Atte és Tobias simán nyertek, a negyedik, aki benn van, egy 16 éves Hannes nevű fiú. Hannah, neked Tobival kell küzdened.
-Tobival???- kerekedtek el a szemeim.- Nem akarok ellene menni!
-Hugi! Nem lesz baj, én örülök, ha te leszel a legyőzőm.- lépett be a bátyám is.
-Tudom, de ez akkor is,…… abszurd.- álltam fel és óvatosan megmozgattam a nyakam. Kifejezetten jobb volt.- Köszi, Mark!
-Nincs nyafogás, csak verseny! És gyere, mert csak 10 percünk maradt!
Mindannyian kimentünk és ahogy eltelt az a 10 perc, ismét a pályán kellett lennem. És ahogy azt a többiek megjósolták, Tobias alul maradt velem szemben. Utána azért szurkoltam, hogy ne Atte legyen az ellenfelem, mert nem akarok még egy olyan ember ellen küzdeni, akivel jóban vagyok. Ez nem jött be, az ellenfelem Atte Mustonen volt. Ekkor volt a legnagyobb szükségem egy barátra vagy egy segítő kézre. És ez ismét Kimi volt, aki a rajt előtt megjelent egy sisakkal a kezében. Odaléptem hozzá. A minta ugyanaz volt, mint a múltkor, de a bukó vadonat új.
-Sok sikert! A tiéd!- adta oda és egy puszit nyomott az arcomra. Egy kicsit több erővel álltam oda a rajthoz és vártam, hogy megkezdődjön az utolsó nagy verseny egy vérbeli pilóta ellen.
|