- Gyere beljebb. – invit�lta Riki a h�zba a sr�cot.

- K�sz vagy? – k�rdezte Seb.

- Igen, indulhatunk is ha gondolod.

- Ha akarod? – k�rdezett vissza Seb, valahogy �rezte Rikiben a fesz�lts�get, de nem tudta mire v�lni.

- Nincs mi�rt maradni. – mondta Riki �s gondolatban m�g hozz�tette, hogy Frank m�r �gysem fogja felh�vni. Fogta a t�sk�j�t, Seb a koffert, �s kimentek a kocsihoz. Berakodtak a csomagtart�ba, Riki bekapcsolta a riaszt�t, �s be�lt Seb mell� az aut�ba. �gy m�r nem hallhatta, hogy odabent megsz�lalt a telefon. Az �zenetr�gz�t� 2csenget�s ut�n kapcsolt be.

 „Mindenkinek boldog kar�csonyt, �n �pp nem vagyok itthon, vagy nincs kedvem felvenni a telefont. Riki, a s�psz� ut�n hagyjatok �zenetet!”

- Szia Riki Frank vagyok. Boldog kar�csonyt neked is, szeretlek. – azzal Frank letette a telefont, tal�n jobb is hogy Riki nem vette l a telefont, biztos csak elszomor�tottam volna. Gondolta mag�ban Frank.

 Sebastian a vezet�sre koncentr�lt, tiszta m�s ilyenkor mikor vezet, annyira �tadja mag�t az �rz�snek. Az �t egy r�sz�n ahogy elhagyt�k a volt sv�jci- n�met hat�rt m�r annyi h� volt, hogy fel kellet rakni a h�l�ncot.

- Vezett�l m�r l�nccal? – k�rdezte Riki, mert meg kellett, hogy �lljanak, mert annyira cs�szk�lt a kocsi a t�k�rsima letaposott havon.

- Azt sem tudom, hogy van-e a kocsiban l�nc.

 - Felelte aggodva Seb

- Semmi gond, csak nyisd ki a csomagtart�t �s megkeress�k. – azzal mind a ketten kisz�lltak a kocsib�l, megcsapta az arcukat a hideg sz�l. A kocsi Seb sz�lei�, �gy tuti, hogy van benne h�l�nc biztatta mag�t Riki, mert azt is tudta, hogyha nem tal�lj�k meg akkor az �ton maradnak, mert el�g vesz�lyes lenne �gy �tnak indulni. Egy k�k BMW M5-r�l volt sz�, ami meg kell hagyni, hogy m�r mag�ban is vesz�lyes aut�, de hogy m�g a jeges �ton kell vele hajtani, na k�sz�n�m de ebb�l nem k�rek.

- Ha, nem tal�ljuk, meg akkor azt hiszem felh�vom ap�t, hogy valahol a k�zelben megsz�llunk, mert �gy nem merek elindulni. – jelentette ki Seb 10 perc keresg�l�s ut�n, ami m�r majdnem teljesen rem�nytelen volt, m�r teljesen �res volt a csomagtart�.

- N�zd mi ez a rekesz, eddig nem is l�ttam. – sz�lt Riki

- N�zz�k csak mi lapul itt? – azzal Seb kinyitotta, �s ott volt elrejtve a h�l�nc. – H�la az �gnek any�t tuti meg�t�tte volna a guta, ha nem �r�nk haza id�ben. – mondta Seb �s szinte hallani lehetett, hogy egy �ri�si k� esik le a sz�v�r�l. Felrakt�k a l�ncokat, �s �vatosan elindultak Heppenheim fel�, Riki nem tudta pontosan merre van a telep�l�s, de valahogy �rezte, hogy egyre fogynak a kilom�terek, �s hogy hamarosan meg�rkeznek. - Na itt is vagyunk. – mondta Seb �s felhajtott az egyik h�z bej�r�j�ra. Az ajt�ban egy mosolyg�s p�r �lldog�lt �s vid�man integettek.

- Na v�gre m�r nagyon agg�dtam. – mondta Seb mam�ja, mik�zben meg�lelte a kisfi�t.

- Anya, nyugi itthon vagyunk �pen �s eg�szben. Anya, apa � Riki, de biztosan eml�keztek r�.

- H�t hogyne. �dv n�lunk. – �dv�z�lte el�sz�r Seb apuk�ja, majd az anyuk�ja is meg�lelte.

- Cs�kolom, k�sz�n�m, hogy itt lehetek. – mondta Riki.

- Ne viccelj, j�, hogy j�tt�l, t�bben lesz�nk, jobbat esz�nk. – mondta mosolyogva az �desapja.

- Gyertek be, nehogy megf�zzatok nekem. – azzal mindannyian bementek a h�zba, �s ott kellemes meleg fogadta �ket.

- Sebastian mutasd meg Rikinek a vend�gszob�t.

- Rendben anya. – azzal elindult az emeletre Riki pedig ut�na. – Anya nem akar rosszat, csak tudod mi�ta a n�v�reim elk�lt�ztek, kicsit jobban any�skodik felettem meg az �cs�m felett.

- Nincs semmi gond, Anna is ilyen volt. – mondta Riki mosolyogva.

- Ez lesz a te szob�d, ez mellette a f�rd�, ez szemben meg az �n szob�m. – mondta �s sorban r�mutatott az ajt�kra.

- Ok�. – felelte Riki.

- Most hagylak kipakolni, lemegyek a nappaliba.. – mondta Seb.

- K�rlek , ne hagyj itt. – sz�lt Riki seg�lyk�r�en, mert tudta ha most maga marad akkor elb�gi mag�t, �s azt semmik�pp nem szerette volna.

- Baj van? – k�rdezte Seb r�viden, �s le�lt Riki �gya mell�.

- Nincs, - pr�b�lta tagadni Riki nem nagy sikerrel. – csak gyorsan kidob�lom a cuccaimat �s m�r mehet�nk is.

- J�. – v�laszolta Seb, nem akarta firtatni a dolgot, mert tudta, hogy majd elmondja, hogy mi b�ntotta. Csak n�m�n figyelt, ahogy Riki bepakolja a ruh�kat a szekr�nybe. Majd miut�n v�geztek, lementek a konyh�ba.

- Fiam elugorhatn�nk a f��rt. –

- Rendben. – felelte Seb �s m�r �lt�z�tt is. – itt hagylak any�val, ha nem gond? – mondta mosolyogva, k�zben pedig egy cs�kot nyomott a l�ny arc�ra.

- Nem dehogy csak menj nyugodtan, �s vigy�zz magadra. – mondta Riki, �s visszament a konyh�ba.

- Miben seg�thetek? – k�rdezte Seb anyuk�j�t.

- Semmiben, csak �lj le nyugodtan, �s pihenj. A vacsi m�r hamarosan k�sz, a s�tik is.

- Rendben.

- K�rsz valamit inni, egy te�t, vagy kaka�t?

- Ha lehet egy kaka�t. – mondta Riki. majd ketten megcsin�lt�k a kaka�t �s a te�t.

- Tudod, hogy te vagy az els� bar�tn�je akit hazahozott?- szegezte Rikinek a k�rd�st.

- H�t err�l nem tudtam. – mondta halkan.

- Nagyon sokat jelentesz neki.

- � is nekem. – mondta Riki, mert nem nagyon tudott m�st mit mondani. Majd n�m�n elfogyasztott�k az italokat. Hamarosan megjelent Seb apja.

- Megj�tt�nk. – l�pett be, de m�g k�v�l les�p�rte mag�r�l a havat. – megint havazik, ha �gy folytatja akkor holnap nem tudunk menni sehova.

- Pedig nek�nk holnap reggel el kell menn�nk Daru�rt. – mondta Seb mam�ja. Riki nem �rtett semmit. �s ezt a sz�l�k is l�tt�k rajta.

- Tudod a kisebbik fiunk a n�v�r�n�l van, �s holnap reggel megy�nk �rte, ez�rt majd a te �s Seb feladata lesz fel�ll�tani �s feld�sz�teni a kar�csonyf�t. - J�zus, gondolta mag�ban Riki, nem err�l volt sz�, hogy fogja � tudni feld�sz�teni a f�t. A r�m�let egy apr� pillanatra ki is �lt az arc�ra, de amint, megl�tta Sebastian mosolyg� kipirult arc�t meg is nyugodott, velem minden d�mont el tud majd �ld�zni, amik m�r �vek �ta �ld�zik

- Szia Fiam, menj �s �lt�zz �t, mindj�rt vacsora. – Seb nem mondott semmit, csak megragadta Riki kez�t �s mag�val vonszolta a szob�j�ba.

- Gyerekek, 10 perc m�lva kaja.

- Rendben anya. – kiab�lt vissza Seb az ajt�t�l, majd becsukta azt. – Hi�nyozt�l. – majd megcs�kolta a l�nyt.

- Hey ember te tudtommal az�rt j�tt�l fel, hogy �t�lt�zz, �s nem, az�rt hogy engem �t�lt�ztess. – mondta Riki mik�zben r�csapott Seb kez�re ami m�r a fels�je alatt volt. – Tudod mit ink�bb lent megv�rlak.

- Csak nem f�lsz? – �s �jabb cs�kokkal bor�totta be a l�ny arc�t.

- �n t�led, ugyan ne nevetess. – cs�kolta vissza. – de tudod akkor is menn�nk kell.

- Ok�. – de m�g mindig az �gyon cs�kol�ztak

- Eressz, mert �hes vagyok. – er�lk�d�tt Riki.

- Kaja, most. – hallatszott fel a ki�lt�s odalentr�l. Seb, mint akibe a vill�m csapott hirtelen felugrott �s elindult kifel�.

- Gyere. – ny�jtotta a kez�t, Riki megfogta �s k�zen fogva les�t�ltak a konyh�ba. Ott m�r ter�tett asztal v�rta �ket.

- Na ideje volt. Holnap elmegy�nk az �cs�d�rt, �gyhogy Rikivel kell feld�sz�tenetek a f�t.

- Rendben apa, valahogy csak megoldjuk. – mondta �s mosolyogva Rikire n�zett, akit megint elfogott az aggodalom. Seb ezt l�tta de nem akart r�k�rdezni. Elfogyasztott�k a vacsor�t, ami nagyon finom volt, f�leg a ha tiszt�ban vagyunk a t�nnyel, hogy Riki nem nagyon van hozz�szokva a t�k�letes f�t �telhez csal�di k�rben. Megvacsor�ztak, a l�nyok berakt�k az ed�nyeket a mosogat�g�pbe, Seb megrakta a t�zet a kandall�ban az apja pedig felbontott egy �veg v�r�sbort.

- Iszol egy kis bort? – k�rdezte meg Rikit�l.

- H�t nem nagyon szabad, mivel nem vagyok 18.

- Ja t�nyleg el is felejtettem, pedig ez egy nagyon finom kis bor, szerintem Sebastian anyja is ett�l esett teherbe. – na puff. Seb el�g fur�n n�zett az apj�ra, hogy ez most mi akart lenni, meg, hogy mire volt j�. – Te iszol?

- Nem apa, �n sem iszom, ink�bb kaka�rom Rikivel. – mondta majd kiment a konyh�ba elk�sz�tette a k�t b�gre kaka�t, majd visszaj�tt. – Nem lenne kedved elmenni s�t�lni?

- De, mehet�nk. – beleivott a kaka�ba ami h�la az �gnek nem volt meleg, �gy gyorsan meg tudt�k inni, Riki felment a szob�ba egy vastagabb pul�ver�rt.

- Na milyennek tal�lj�tok? – k�rdezte a sz�leit

- Aranyos. – felelte az anyja

- nekem is szimpatikus, rem�lem hogy boldog leszel vele, �s v�gre azt�n m�r lesznek unok�im is.

- Apa, ez m�g korai. – mondta Seb, �s m�r meg is jelent Riki, akit karon fogott �s elindult vele kifel�. Lassan, n�m�n s�t�ltak, Riki azon gondolkodott, hogy j� �tlet volt elj�nni, �s hogy meddig lesz m�g boldog Sebastiannal. De meg�g�rte Jhonak, hogy boldog lesz, b�rmi is t�rt�nik.

- Gy�ny�r�. – t�rte meg v�g�l a csendet Riki, mikor a v�ros f�ter�re �rtek ahol m�r �lt az �ri�si feld�sz�tett kar�csonyfa.

- Tudtam, hogy tetszeni fog. – mondta Seb �s �t�lelte Rikit, majd n�h�ny pillanatig csak csod�lt�k a l�tv�nyt.

- Mes�ld el nekem, hogy mi bajod. – k�rte meg Riki Sebastiant, mert �rezte rajta, hogy valami�rt nagyon fesz�lt.

- Honnan veszed, hogy bajom van? – k�rdett vissza Seb.

- Ugyan, te a nagy m�kamester, nem lehetsz ilyen hallgatag.

- Arr�l van sz�, hogy n�ha nagyon ki tud akasztani apa. Az el�bb is azzal j�n hogy mikor lesz unok�ja.

- Mi�rt mi van abban, te sosem akarsz, gyereket?

- De majd egyszer, de t�l fiatalok vagyunk m�g, arr�l nem is besz�lve, hogy a kapcsolatunk is el�gg� gyerekcip�ben j�r m�g.

- Aranyos vagy, hogy �gy besz�lsz a kapcsolatunkr�l.

- Mi�rt te nem �gy l�tod? – k�rdezte szomor�an

- Nekem te vagy az els� pasim, �s most �gy n�z ki a dolog, hogy nem is nagyon akarok m�sikat. – azzal megcs�kolta. Majd elkezdett rohanni egy kisebb park fel�, Seb meg ut�na. Riki felmarkolt egy adag havat �s egy h�goly�t gy�rt bel�le

- Szivi, ha azzal megdobsz, meghalsz. – mondta mosolyogva, �s m�r � is k�sz�tette a h�goly�t.

- Na csak figyelj, �s azzal v�llon dobta Sebastiant. Seb sem hagyta v�lasz n�lk�l �s � is eldobta a saj�tj�t, majd Rikire vetette mag�d, �s �gy mind a ketten a puha h�ban landoltak.

- Mondtam, hogy megb�nod. – mondta Seb, �s k�zben h�val takarta be Riki test�t.

- Neee, tiszta h� leszek. – mondta nyafog� hangon Riki.

- Olyan gyerekes vagy.

- Van egy k�rd�sem, hov� t�nik a h�b�l a feh�r, miut�n elolvad? – k�rdezte vigyorogva, mik�zben egy sz�p adagot siker�lt bet�mnie Seb nyak�ba.

- ���, ez hideg.

- Nesze, most m�r tudod kivel kezdegess. – let�r�lhetetlen vigyor mind a kett�j�k arc�n

- Sziasztok. – k�sz�nt r�juk egy k�zeled� p�r.

- Hello. - �dv�z�lte �ket Seb, �s ha lehet, akkor most m�g jobban vigyorgott. K�zben pedig felseg�tette Rikit. – Ti meg hogy ker�lt�k ide? – k�rdezte meglepetten Seb

- Csak s�t�lgatunk. – felelte a l�ny, Riki kicsit fur�n �rezte mag�t.

- Bocsi, � a bar�tn�m Juliett Richardson. Riki �k pedig a volt oszt�lyt�rsaim Hanna, �s Patric.

- Sziasztok. – �dv�z�lte �ket Riki. �s valami fur�t l�tott a csaj szem�ben, de nem tudta hogy mi az

- �s te, hogy ker�lsz ide? – k�rdezte Hanna Sebatiant.

- Itthon t�lt�m a kar�csonyt a sz�leimn�l.

- �rtem, �s mi�ta is vagyok egy�tt? – k�rdezte �s kritikusan v�gigm�rte Rikit.

- A FIA g�la �ta. – v�gta r� Seb, �s meg�lelte Rikit, aki �gy nagyj�b�l �rtette a dolgot, tuti Hanna volt az el�z� csaj �s most itt �t st�l�li.

- Az j�, mi meg novembert�l. – v�gta r� Hanna �s beleb�jt Patricba.

- Igaz�n, gratula haver. – majd �jra kezet r�zott a sr�ccal. – De ha most megbocs�totok, akkor mi megy�nk, mert m�r kezd olvadni a h� a nyakamban �s el�g kellemetlen �rz�s. – mondat mosolyogva, �s nem t�r�d�tt Hanna gyilkos tekintet�vel. Majd mindenki mindenkit�l elb�cs�zott, �s Seb Rikivel elindultak haza.

- Minek kellett engem is belekeverned ebbe? – k�rdezte Patric Hannat�l.

- Ugyan ne l�gy gyerek.

- �n ne legyek gyerek mikor te kezdt�l ilyen kicsinyes j�t�ba, pontosan tudod, hogy mi nem j�runk.

- Figyeld meg, hogy f�l �ven bel�l m�r nem lesznek egy�tt �s akkor majd s�rva k�ny�rgi vissza mag�t hozz�m. – mondta Hanna �s nem t�r�d�tt Patric rosszall� tekintet�vel

- Te beteg vagy, komolyan mondom f�lek t�led. – azzal Patric nem sz�lt t�bbet Hannahoz. De azon agyalt, hogy valahogy figyelmeztetni kellene Sebastiant, hogy legyen �vatos.

- V�rj kital�lom, egy�tt j�rtatok? – k�rdezte Riki �tban hazafel�

- Mi, Hannav�l, � dehogy, mi csak bar�tok voltunk

- �rtem, na biztos. – mondta szkeptikusan Riki.

- Jaj, ne l�gy ennyire olyan mint az any�m. – v�laszolt vissza Seb mosolyogva, majd meg�llt egy pillanatra �s megcs�kolta Rikit. Hamarosan haza�rtek.

- Megj�tt�nk. – sz�lt halkan Seb, mert pontosan tudta, hogy sz�lei m�r nem lesznek fent. – Iszunk m�g egy kaka�t, vagy m�r �lmos vagy?

- Nekem j�het m�g egy kaka�. – felelte Riki, �s ment Seb ut�n a konyh�ba, majd onnan �t a nappaliba, a kandall�ban m�g pattogott n�h�ny szem par�zs.

- Megrakjam a t�zet?

- Igen, annyira szeretem n�zni ahogy t�ncolnak a l�ngcs�v�k. – mondta Riki, majd letelepedett a p�rn�k k�z�, Seb megrakta a t�zet, majd odab�jt Riki mell�.

- J�l �rzed magad? – k�rdezte Sebastian.

- Igen, nagyon tetszik itt n�latok. – felelte Riki majd megcs�kolta Sebastian. – mes�lj nekem a csal�dodr�l.

- Any�t, meg ap�t m�r ismered. Van egy �cs�n Alexnek h�vj�k, n�gy �ves, most a n�v�remn�l van, aki 2 �vvel id�sebb n�lam, �s Ingridnek h�vj�k. – kezdett bele a mond�k�j�ba Seb, Riki a mellkas�ra hajtotta a fej�t, �s �gy hallgatta ahogy mes�l. – Azt�n van egy h�gom, aki pont annyi id�s, mint te �s sok�ig azt sem tudtuk merre van. Legut�bb mikor h�rt adott mag�r�l Tibetb�l j�tt k�peslap. � a csal�d feketeb�r�nya, de nekem nagyon hi�nyzik, de apa hallani sem akar r�la, hogy megkeressem. Bel�pett valami szekt�ba, �s j�rj�k a vil�got. – mondta Seb �s a hangja nagyon elszomorodott, t�nyleg nagyon hi�nyozhat neki a h�ga. – Alex, meg csak az�rt sz�letett, hogy megmentse any��k kapcsolat�t, �s nagyon �gy n�z ki a dolog, hogy siker�lt is, mert nagyon boldogok egy�tt. – mosolyodott el, �s r�n�zett Rikire, aki egyenletesen szuszogva m�r el is aludt. - Olyan gy�ny�r� vagy, �s �n annyira szerencs�s, hogy vagy nekem. – mondta halkan majd megcs�kolta a homlok�t, k�nyelmesen elhelyezkedett �s � is elaludt. M�snap reggel Riki elg�mberedett tagokkal �bredt, kiny�jt�zott �s akkor j�tt r�, hogy a nappaliban a kandall� el�tt aludt el. Maga volt a szob�ban �s m�r el�g vil�gos volt.

- Sebastian, merre vagy? – k�rdezte ahogy ny�jt�zott egyet.

- A konyh�ban. – j�tt a v�lasz, �s Riki is kiment a konyh�ba.

- Szia kicsi. – mondta Seb �s megcs�kolta Rikit.

- Szia sz�leid?

- M�r elmentek, reggelizz�nk, azt�n meg feld�sz�tj�k a f�t. – mondta Seb �s kih�zta az egyik sz�ket jelezve, hogy Riki �lj�n le. Megreggeliztek, majd visszamentek a nappaliba. Seb bevonszolta a f�t, ami majd 2 m�ter magas volt, �s nagyon sz�p.

- Apa is mindig �gy csin�lja, hogy behozza ide, �s fejsz�vel igaz�tja bele a talpba. – magyar�zta Seb �s 10 perc m�lva m�r �lt is a feny�. – Na ugye milyen �gyes vagyok.

- Mell� m�g szer�ny is. – mondta Riki �s megpuszilta Seb arc�t.

- Na akkor most m�r j�hetnek a d�szek. Ti milyen sorrendben rakj�tok fel?

- H�t nem nagyon eml�kszem mivel az elm�lt 7 �vben nem d�sz�tettem f�t. – mondta Riki szomor�an.

- Micsoda? - n�zett r� Seb. – Az meg hogy lehet?

- Tudod ami�ta Anna �s Peter meghalt, nem tartunk Kar�csonyt.

- � szeg�nyk�m. – l�pett k�zelebb Seb �s szorosan mag�hoz �lelte a l�nyt, aki elkezdett zokogni. – Ezent�l minden m�sk�pp lesz, �g�rem, nem hagyom hogy valaha is szomor� l�gy. – mondta majd let�r�lte a k�nnycseppet az arc�r�l. Riki mag�ra er�ltetett egy enyhe mosolyt.

- Na akkor ess�nk neki, szerintem el�sz�r az �g�ket kellene felrakni.

- Szerintem is az lenne a leglogikusabb. – azzal el�vette a szobai l�tr�t, �s a doboz �g�t. �jabb 20 perc azzal telt, hogy az �g� zsin�rj�t bogozt�k ki. – Felm�szol a l�tr�ra, vagy �n csin�ljam?

- Nekem t�riszonyom van. – mondta Riki.

- Akkor Monac�ban is f�lt�l? – k�rdezte Seb

- Nem ott nagyon k�zel volt�l hozz�m. – felelte Riki, �gy Seb felm�szott a l�tr�ra �s Riki sorban adogatta neki az �g�ket.

- Abban a szekr�nyben ott szemben vannak a d�szek l�gyszi vedd ki �ket. – mondta Seb a l�tr�n �llva.

- Ok�. – Riki kivette a dobozokat, �s azokb�l is sorban odaadta Sebnek. �gy hamar v�geztek, m�r csak egy doboznyi volt h�tra. – F� ezek nagyon sz�pek. – mondta Riki arra az utols� f�l tucatnyi d�szre ami m�g a f�ld�n volt, egy k�zzel festett sz�ria volt, t�li havas t�jat �br�zolt.

- Any�nak ez a kedvence, ezt kapta ap�t�l az els� k�z�s kar�csonyukkor. – felelte Seb, akin l�tszott, hogy mennyire boldog, hogy most egy�tt �nnepelhet Rikivel. � ezt �szre is vette, �s kicsit elpirult. Felrakt�k az utols� d�szeket is, �s �pp akkor �rkeztek meg Seb sz�lei. Alex rohant be els�nek a szob�ba.

- Sz�jja b�ty� a J�zuska m�r meghozta a kar�csonyf�t? – ugrott Seb nyak�ba. – Ingi is mondta, hogy m�r biztos itt lesz, mert j� kisfi� voltam. – �s akkor vette csak �szre Rikit, �s hirtelen elhallgatott, kicsit megszeppent.

- Szia. – k�sz�nt neki Riki.

- Te ki vagy? – k�rdezte Alex.

- Daru, � az �n bar�tn�m. – mondta Seb �s �tkarolta Rikit. – �s Rikinek h�vj�k.

- Szia Riki Daru vagyok, �s ma a J�zuska hoz nekem olyan aut�t amivel a b�ty� versenyez, mert azt k�rtem t�le kar�csonyra. – na ezek szerint r�gt�n megbar�tkozott Rikivel, �s m�r vonszolta is a sz�lei fel�. – �s te mit k�rt�l a J�zusk�t�l?

- �n, azt hogy itt lehessek veletek.

- Akkor biztosan anya meg apa megengedi, hogy itt maradj �r�kre. – azzal le�lt a nappali m�sik v�g�ben �s elkezdett j�tszani.

- Sz�p lett a kar�csonyfa, �gyesek voltatok. – mondta Seb mam�ja.

- Sebastian �rdeme, �n csak a d�szeket adogattam. – mondta Riki.

- K�z�sen csin�ltuk, na meg persze a J�zuska is seg�tett. – mondta Seb hangosan, hogy Alex is hallja, de nem nagyon foglalkozott a t�bbiekkel, mert elkezdett j�tszani.