Kimi az ajtónak támaszkodott és arra gondolt, hogy mennyire nehéz is lesz neki minden pillanat amit Rikivel kell eltöltenie, maga sem tudta hogy mire volt jó, hogy meghívta vacsizni. És hogy elszólta magát a babával kapcsolatban. De akkor is legjobban talán az zavarta, hogy szakít Nelsonnal, mi lesz most. Vajon ki lesz a következő, és hogy ő maga bírni fogja –e , hogy le ne rohanja, és meg ne mondja neki, hogy akármi is van ő mennyre szereti és arra vágyik hogy csókolhassa. Kimi könyörgöm, térj észhez, most hogy jön a kicsi akire annyira vágytál nem rúghatsz fel mindent egy futó fellángolásért. Mondta neki egy hang a fejében, egy másik meg arra figyelmeztette, hogy azok a fantáziaképek, nem csak egy futó fellángolásból születtek, ez már annál több. Így hát hogy kicsit lehiggadjon vett egy hideg zuhany, ami ideig, óráig segített neki. De aztán amint meglátta Rikit a vendéglő bejáratánál, megint vége volt de annyira hogy csak bámulta, míg a lány észre nem vette és intett neki.

- Túl jót tett neked ez a hétvége Nelsonnal, a régi éned jobban tetszett. – mondta Kimi jelezvén, hogy Riki túl nőiesen öltözködik

- Mi bajod van, én így is jól érzem magam. – mondta és még jobban kihúzta magát.

- Csak, hát van egy olyan érzésem, hogy ez nem te vagy, szerintem te jobban érzed magad egy háromnegyedes halászgatyában meg egy egyszerű fehér pólóban.

- Lehet de, akkor ha elrejteném a hajam egy sapi alá hátulról pont úgy néznék ki mint te. – vágott vissza Riki. de titkon belátta, hogy Kiminek igaza van, mert tényleg nem érzi jól magát ebben a feszes nyári szerkóban, bár meg kell hagyni, hogy jól áll neki, de mégsem ő az. Beléptek a hangulatosan megvilágított helységbe, ami tele volt képekkel. Olyan vendégekről akik megszálltak a szállodában, hírességekről, és Riki rögtön kiszúrt egy képet, oda is vonszolta Kimit elé.

- Nézd ő Chris Cornell, egyszerűen imádom a pasit. – mondta majd a bármanhoz lépett. – Bocs, csak azt akarom megkérdezni, hogy Chris tényleg ebben a szállodában szállt meg tavaly, mikor itt koncertezett?

- Igen, és ezen a színpadon nekünk is énekelt.

- Ez hihetetlen, zseniális. És véletlenül, azt nem tudod, hogy melyik volt a szobája?

- De, most a Ferrarisok laknak benn. – na Rikinek itt már teljesen vége volt, alig kapott levegőt a gyönyörtől. Kimi meg csak csodálkozva nézte a lány átszellemült arcát, hogy tud valaki így rajongani valakiért.

- Két narancslevet fogunk kérni. – mondta majd az egyik asztalhoz vonszolta Rikit, na kész, szépen néztek ki. Riki teljes katarzisban, és csak Chrisről beszélt, Kimi meg csak bólogatott. Azon gondolkodott, hogy, hogy tud valaki egy vad idegenről ilyen rajongással beszélni. Aztán arra gondolt, hogy vannak lányok, akik iránta is így rajonganak, és akarva akaratlanul is elmosolyodott a furcsábbnál furcsább ajándékokra gondolva.

- Te meg rajtam nevetsz mi? Ezen nincs semmi vicces, nem tehetek róla. – mondta Riki kicsit idegesen.

- Nem dehogy csak eszembe jutottak a lányrajongóim, és arra gondoltam, hogy mit tennél, ha találkoznál ezzel a te Chriseddel.

- Hát addig jó, míg nem látsz a fejembe, és neki is addig, míg nem találkozunk, mert tuti rávetném magad. – vigyorodott el kajánul Riki és Kimi is jobbnak látta, ha nem feszegeti a témát. Így hát megkajáltak és ki, ki ment a maga útjára. Kimi edzeni, Riki meg az előre kitervelt szakítását vitte végbe. Pontosan úgy történt, ahogy megbeszélték. Riki szerda este megjelent Nelson szállodája előtt, átverekedte magát a riportereken, válaszolt néhány kérdésre és utána egyenesen a bárba ment. Nelson ott volt Fernandoval, és beszélgettek.

- Sziasztok fiúk.

- Hello Riki te itt? – kerekedett el Fernando tekintete.

- Igen és ha megbocsátasz szeretnék beszélni Nelsonnal. – azzal karon ragadta és pár lépéssel távolabb vonszolta a pasit, aki pontosan tudta hogy miről van szó, de játszotta a meglepettet. Fernando nagyon fület hogy vajon miről beszélnek, de csak szófoszlányokat tudott kivenni, hogy szeretlek, meg hogy nekem ez kevés, meg szerintem legyünk csak barátok, meg hasonló. Majd Riki szó nélkül megfordult és elment, Nelson pedig visszaballagott Fernandohoz, aki rögvest meg is kérdezte, hogy mi a helyzet.

- Baj van?

- Nem csak szakított velem. – mondta majd kortyolt egyet az italából

- Hát haver ez elég nagy baj. – veregette meg a vállát Nando.

- Annyira nem is, szerintem kevés vagyok én ahhoz hogy egy ilyen csajt megtartsak.

- Miért vagy ilyen kishitű?

- tudod, hogy Riki milyenkaliberű csaj, Kínában voltam vele a hétvégén és mindenki őt figyelte, és ő fürdött a csillogásban, szóval veszélyes játékba kezd az aki összeáll vele.

Riki kicsit furcsán érezte magát, még így is hogy ez egy megbeszélt szakítás volt, érdekes volt látni, hogy Nelson milyen arcot vág, cseppet sem látszott rajta, hogy megjátssza magát, annyira olyan volt mint aki még bízok hogy mást fog hallani Visszafelé megint szembe találta magát a sajtó embereivel, akiknek persze az első kérdésük az volt, hogy miért távozik olyan sürgősen a szállodából. Persze Rikinek esze ágában sem volt válaszolni, így gyorsan leintett magának egy taxit, megadta a szállodája címét, és ott hagyott mindenkit. Mire a szálló elé ért már ott is fotósok hada várta. Hogy az életbe kerültek már ezek ide, gyorsabbak, mint a fény, de legalább úgy terjednek, mint a pestis, vagy a futótűz. Nagy nehézségek árán sikerült magát átverekednie a mezőnyön, és felment a szobájába, nem akart beszélni senkivel. Fogta a számítógépét, a telefonját és csatlakozott az internetre. Letöltött pár dalt, a telefonjára és nyugovóra tért.

Másnap reggel, kicsit jobb lelkiállapotban ébredt, csak tudta hogy mi vár rá, így rögtön el is ment a kedve mindentől. De hát végül is ő választotta ezt az utat, így hát felszegett fejjel Soundgardennel a bal fülében leintett egy taxit és a pályára vitette magát. Eléggé belemerült a zenébe a Loud Love szólt, ő meg nem regisztrálta a külvilágot, és bambán ballagott a Home felé, közben meg úgy csinált mint aki gitározik. De tényleg annyira el volt merülve, hogy senkit sem vett észre maga körül, csak arra lett figyelmes, hogy valakinek nekiment, és hogy valamit magyaráz neki, amilyen gyorsan csak lehetett kikapta a föléből a fülhallgatót és sűrűn bocsánatot kért

- Sajnálom, kicsit elmerültem a zenében.

- Szép dolog, de azért kicsit jobban is figyelhetnél, most összekeveredtek a papírok, és szedhetem össze.

- Várj, segítek. – mondta Riki, de ahogy lehajolt, hogy segítsen összefejeltek a sráccal, persze vicces lett volna az egész jelenet ha nem sajgott volna a homloka.

- Tudod, mit inkább ne segíts, mert mind a ketten lesérülünk. – mondta a srác és összekapkodta a cuccait. – amúgy Robert vagyok. – mondta, és a kezét nyújtotta.

- Szevasz, Riki vagyok, és még egyszer bocs.

- Semmi gond, de ha zenét hallgatsz akkor azért figyelj jobban. – mondta, majd otthagyta a lányt. Riki meg csak némán nézte ahogy Robert eltűnik a forgatagban. Olyan volt mint egy villámcsapás, és nem volt segítség, csak bámult maga elé, Kimi zökkentette ki a bambulásból.

- Veled meg mi történt?

- Semmi – mondta és még mindig csak maga elé nézett. - csak találkoztam Roberttel

- Kivel?

- Hát tudod, zenét hallgattam. – kezdett Bele, és mindent el is mondott szépen sorjában. – És az lett a vége, hogy itt hagyott én meg nem tudtam mit kezdeni magammal.

- Akarod, hogy bemutassalak neki?

- Nem kell az ismerkedés már megvolt, szerintem a pukli még holnap is látszódni fog a fejemen. – monda vigyorogva Riki, majd visszadugta a fülhallgatóját, és folytatta útját a Home felé. Kimi nem tudta hogy sírjon e vagy nevessen, mert úgy áll a dolog, hogy Riki bekattant, vagyis hogy rázizzent Robertre. Ami egyrészt jó, Robert rendes srác, másrészt viszont rossz, mert lesz valaki más Riki életében.

- És amúgy hogy vagy? – kérdezte Kimi a séta közben

- Megvagyok. – mondta Riki, és közben ordított a fülébe a zene és léggitározott lenné.

- Szakítottatok?

- Igen megmondtam neki, hogy vége.

- És hogy viselte?

- Szerintem hamar túl teszi magát a dolgon, egy kettő talál magának valakit, Nelson jó srác. – mondta Riki, de valahogy nagyon máshol jár, már a zenére sem tudott odafigyelni, csak Robertre tudott gondolni, de maga sem tudta hogy mi fogta meg a pasiban. Talán, az hogy olyan elérhetetlen volt, és hogy teljesen másképp viszonyult hozzá mint a többi férfi.

Így hát valami furcsa kényszert érzett, fogta magát szó nélkül megfordult és elindult vissza a BMW Homeja felé.

- Most hova mész? – kiáltott utána Kimi, de Riki csak megbabonázva lépdelt előre, és nem törődött Kimivel, Kimi meg jobbnak látta nem belefolyni a dologba, így hát belépett a Ferrari Homejába.

Riki ott állt a nagy üveg épület előtt és azon agyalt, hogy vajon mit mondhatna, kikapcsolta a zenét, mély levegőt vett, hogy belépjen és épp akkor lépett ki Nick Heidfeld.

- Szia kit keresel?

- Hello, én csak Roberttel szeretnék beszélni. – bökte ki nagy nehézségek árán a lány

- Nem is tudtam, hogy ti ismeritek egymást.

- Az előbb futottunk össze, és csak, valójában magam sem tudom, hogy miért vagyok itt.

- Na kislány szépen beverhetted a buksidat. – mondta vigyorogva, majd hozzátette – azt tudtam, hogy Robert keményfejű, de hogy ennyire. Gyere, valahol itt van a közelben. – azzal Nick visszalépett a lánnyal az épületbe, és hamarosan meg is találták Robertet, aki épp az üdítőjét szürcsölgette.

- Látogatód van. – mondta Nick és már el is tűnt

- Bocs, az előbbiért, meg hogy csak így rád török, valójában magam sem tudom, hogy miért vagyok itt, de arra gondoltam, hogy most van a hoki VB és azt akarom megkérdezni, hogy nincs e kedved velem megnézni a szombati  meccset? – Riki elég rendesen parázott, de azért többé-kevésbé sikerült összeraknia ezt a kérdő mondatot.

- Hát ez elég váratlanul ért, de honnan tudod, hogy szeretem a hokit?

- Rátrafáltam, na akkor átjössz hozzám szombat este?

- Nem lehetne esetleg valami semleges terület? – kérdezte Robert.

- De persze, biztosan lesz majd valamilyen klub, ahol lehet hokit nézni.

- Én arra gondoltam, hogy a pilóták néhányan már szóltak, hogy meccs lesz, és hogy valakinél összeülünk, ha akarsz jöhetsz te is, minden este másnál. – Robert is kicsit zavarban volt, de nem annyira mint Riki, aki mellé még lehangolt is, de azért csak belement a dologba, ez is jobb mit a semmi.

- De felvételről nézzük majd?

- Persze, az időeltolódás miatt, meg mindenki csak este ér rá, úgy hogy úgy készülj, hogy  hosszú éjszaka lesz.

- És kinél fogjuk nézni?

- Ma este Nico Rosbergnél, tudod ő is oda van a hokiért.

- Rendicsek, de most mennem kell, akkor este.

- 8-kor megállok érted.

- Oké, sok sikert akkor várlak. – azzal felállt is ott hagyta a srácot, aki csodálkozva nézett a lány után.

- Na mi volt ez az egész? – kérdezte Nick miután leült Robert mellé

- Meghívott hokit nézni. – mondta és beletemetkezett az újságba és tovább olvasott

- És ez csak így mondod, nem hiszem el, érdekes ember vagy te.

- Miért, i ebben olyan nagy szám. Mond szerinted normális, ha egy csaj szedi fel a pasit? – dünnyögte az orra alatt.

- Értem, téged ez zavar, hogy mert lépni.

- Nem, engem az zavar, hogy 2 hete még Sebastiannal volt, és most engem fűz, közben még ott volt Nelson, nekem egy ilyen csaj nem kell. – és lezárta a témát.

- De azért a hokit együtt nézitek.

- Persze, de mások is lesznek ott. De helyezzük a témát vakvágányra, mert szeretném befejezni ezt a cikket. – azzal fogta az újságot, és az ásványvizét és inkább elvonult a szobájába.

 Riki meg visszamenet a Ferrari Homejához. És zenét hallgatott, nem tudta mi volt ez, de hirtelen abban gondolt, hogy mi van ha Sebastian is ott lesz azon a közös hoki nézésen, és már semennyire sem tartotta jó ötletnek a szombati programot. De az már hogy néz ki ha most visszamondja.

- Hova lettél? – kérdezte Kimi

- Robertnál voltam.

- És, ne kelljen már mindent harapófogóval kiszedni belőled.

- Együtt fogjuk nézni a hokit esténként.

- Értem hallottam valamit én is az akcióról.

- Te is jössz? – kérdezte Riki.

- Ma este tuti nem, de holnap biztos én is ott leszek, mert holnap Finnország is játszik.

- Ja, és ha nem F1 pilóta lennél, akkor lehet hogy ott játszanál a csapatban. – mondta Riki vigyorogva.

- Hát igen. – mondta Kimi, és ő is csak mosolygott az egészen. A nap hamar eltelt, este megérkezett Robert Rikiért, és elvitte Nico szállodájába, egész  utón nem szólt egy árva szót sem, Riki meg csak arra tudott gondolni, hogy elég lapos este lesz, ha így folytatja. Nico nyitott ajtót, és elég meglepett arcot vágott mikor meglátta Rikit.

- Sziasztok. Robert csajjal, nem semmi vagy haver. – mondta és oldalba bökte Robertet.

- Többiek? – nézett körül, de nem látott senkit.

- Adrian meg Lewis jönnek egy 10 perc múlva. Szia biztos te vagy Riki Nico vagyok, és már sokat hallottam rólad.

- Hello én is örülök, hogy megismerhetlek. – mondta Riki és két puszi kíséretében üdvözölték egymást.

- Holnap kinél? – kérdezte Robert

- Nem tudom, esetleg nálad?

- Lehet nálam is . – vágta rá Riki gyorsan, mielőtt Robert mondhatna bármit is.

- Király akkor ezt megbeszéltük. – mondta Nico majd belevágta magát az egyik fotelba, bekapcsolta a plazmatévét, és rákeresett a Franciaország Fehér-Oroszország meccsre. Mire mindent beállított Adrian és Lewis is megérkeztek, és egészen hajnalig nézték a 4 meccset és jól el voltak.

- Szupi kis mérkőzések voltak, akkor este nálam. A Four Sesonsben lakom a legfelsőn, és szólhattok másnak is Kiminek majd én szólok. – mondta Riki majd hazaindult, egyedül, legnagyobb bánatára. Roberttel kapcsolatban semminemű előrelépés nem történ, a srác nagyon távolságtartó volt, péntek este meg igazán mikor Kimi is megjelent Rikinél. De érdekes módon egyre többen voltak, ott volt Nelson meg Nico, és persze Kimi, Heikkivel, meg Lewis és az elmaradhatatlan barátja Adrian. Riki élvezte hogy ennyi pasi veszi körül, és a mérkőzések is elég jók voltak. Megegyeztek, hogy szombat este Kiminél folytatják. De napközben még abszolváltak egy időmérőt, ahol papírforma szerint történt minden szó szerint Felipe leiskolázta a mezőnyt, és visszahozta magát a VB pontversenybe, mert mindenki tisztában volt azzal, hogy Massat a vasárnapi versenyen senki sem tudja majd legyőzni. Délután 5-től volt a gyülekező Kimi lakosztályában, ugyanazok az emberkék jöttek mint az előző nap. Már mindenki kényelmesen elhelyezkedett a hangzavar is elült, és akkor kopogtak az ajtón.

- Majd én nyitom. – mondta Riki és felugrott a helyről, az ajtóhoz sietett és kinyitotta.

- Remélem nem késtem el nagyon. – mondta Seb, de ahogy meglátta Rikit le is fagyott a mosoly az arcáról.

- Épp most akartuk kezdeni, gyere be. – invitálta Riki cseppet megszeppenve.

- Á haver gyere ülj le, azt hittem sosem érsz ide. – mondta Kimi majd kezet rázta, és mindenki így tett. Seb leült Riki helyére, ami Rikinek jól jött, mert így legalább odacsoportosulhatott Robert mellé. Kimi elindította a Franciaország – Olaszország meccset és élvezték a történéseket. Riki elkezdett incselkedni Roberttel aki már nem tudott tovább ellen állni, és vette a lapot, kétszer is rájuk szóltak, hogy nem látják a tévét tőlük. Riki úgy döntött, hogy kimegy kicsit a teraszra, hogy kiszellőztesse a fejét, és abban bízott, hogy Robert kimegy utána. De nem ő volt vele szemben, amikor megfordult-

- Riki elmondod nekem, hogy miért? – kérdezte Seb aki ott állt Rikivel szemben, nagyon közel.

- Nem működött volna, rosszkor voltunk rossz helyen.

- Ez olyan elcsépelt szöveg, nekem ez nem elég. Tudni akarom, hogy mit mondtak neked, hogy így döntöttél

- Senki sem mondott semmit, csak gondolkodtam, és rájöttem, hogy  ha valamit kezdeni akkor a karrieremmel, akkor meg kell hozni bizonyos áldozatokat.

- Szóval te önfeláldozóan döntöttél kettőnkről. – mondta Seb idegesen.

- Igen, mind a kettőnknek így jobb lesz

- És Nelson, lefeküdtél vele?

- Ehhez végképp semmi közöd. – mondta és pofon vágta a srácot, Rikit elöntötte a méreg, hogy jön ahhoz hogy kérdőre vonja, a méregtől elvakultan rohant át a szobán ki a folyosóra és be a saját szobájába. Úgy csukta be maga után az ajtót, hogy Kimi szobájában is megremegtek a képek a falon. Néhány pillanat után Seb is visszament a többiekhez, mindenki kérdőn nézett rá és el is szalasztottak egy oltári gól.

- Inkább nézzük a mérkőzést. – mondta és visszaült a helyére, ahogy Seb leült Robert felállt, és kiment a szobából, Seb idegesen nézett utána és felállni készült

. Most nem, nézd a meccset. – mondta neki Kimi és belátta hogy nem volt a legjobb öltet elhívni a srácot, mert maga sem gondolta hogy ez lesz belőle.

Riki az ágyán feküdve bőgött és nagyon szemétül érezte magát. Kopogtak

- Akárki vagy is tűnj el, senkivel sem akarok beszélni. – kiabálta ki, de az a valaki nem ment el, hanem óvatosan kinyitotta az ajtót.

- Csak azt akarom megkérdezni, hogy minden rendben? – kérdezte Robert.

- Tessék, most megnézheted magadnak, hogy milyen az mikor valaki kiborul egy pasi miatt. Lehet nevetni. – mondta gúnyosan.

- Nem azért jöttem, hogy kinevesselek, csak mert kíváncsi voltam, de ha akarod el is mehetek.

- Arra van az ajtó. – mondta Riki és az ajtó felé mutatott. Robert elindult kifelé, de hirtelen megtorpant

- Csak még annyit, hogy nem veled van a hiba.

- Csak nem vagyok neked elég jó. – felelte Riki.

- Nem arról van szó, csak nekem barátnőm van.

- Értem. – mondta Riki ha lehet még fokozni, még hülyébbnek érezte magát.

- De barátok azért lehetünk.

- Barátokkal már tele a padlás, nekem annál sokkal többre volna szükségem.

- Akkor miért szakítottal Sebastiannal?

- Ez egy hosszú és nagyon fájdalmas történet, és életem legostobább döntése volt.

- Ha akarod elmondhatod, hátha megkönnyebbülsz tőle. – ült le Robert az ágra Riki mellé.

- Most nem akarok róla beszélni, de rendbe szedem magam és visszamegyünk a hokit nézni?

- Persze, ha akarod. – azzal Riki összeszedte magát kiment a fürdőbe, megmosdott, majd visszamentek Kimi szobájába, és mintha semmi sem történt volna folytatták tovább a tévézést.