Riki csak nézte a pasit ahogy elnyeli a felé közelgő ünneplő tömeg, maga is sírt, de mindenki azt hiszi majd, hogy a boldogság könnyei ezek. De mindannyian tévednek. Ő is elindult a pódium felé az egyik kezében a sisakja, meg a maszk, és a kesztyű. Mi lesz most vele, mit fog tenni ezután. Nem tudja mit kezdjen magával üresnek érezte a testét. Olyan érzése volt, mintha a férfi magával vitte volna a lelkét és nem csak a szíve egy darabját. Lesz ő valaha is boldog még ezen a világon, vagy ő csak azért született hogy elhagyják, és hogy fájdalmat okozzanak neki. Szerette Chris és örökké szeretni fogja, számára különleges hely lesz a szívében, de most mégis gyűlölte a férfit. Meg is riadt ettől az érzéstől, de tudta hogy ez majd elmúlik, és utána sokkal könnyebb lesz. Most szembe kell néznie a saját jövőjével, azzal ami vár rá, és amiért mindent elvesztett ami valamit is jelentett neki. Kimivel találta szemben magát, aki elkerekedett szemekkel nézett rá

- Miért nem tetted meg a tiszteletkört?

- Mert ki kellett szállnom. – mondta Riki, és nem akart Kimivel beszélni, senkivel sem kart beszélni.

- Chris hova megy?

- El.

- De az esti bulira visszajön?

- Nem.

- Csak nem a gyerekekkel történt valami?

- Nem  a gyerekeknek semmi baja, csak úgy döntött, hogy elmegy és kész. De most hagyj békét nekem, az lenne a legjobb, ha mindenki békén hagyna. – kezdett el kiabálni Riki, Kimi szerette volna megölelni, de a lány elbökte. – Gyűlöllek, téged is és minden pasit ezen a földön, most már azon leszek, hogy mindannyitokat megalázzalak és eltiporjalak. – ordította tovább és közben rengeteg fotós jelent meg körülöttük meg a többi autó is megjelent, szóval illő volna tovább szétállni. – Most hagyj menni. – rántotta ki a kezét Kimiéből és kihúzta magát, diadalittasan, a szívében határtalan gyűlölettel ballagott a mérlegelésre, majd onnan a pódiumra és a sajtószobába. Megint következett a nagy ömlengős szöveg, hogy mennyire hihetetlen, hogy egy ilyen fiatal szinte még gyerek lány nyerje meg ezt az oltárian nehéz versenyt. Rikinek elege lett a pasiból és elővarázsolta a bunkó énjét

- Ti mindannyian egy rakásra hím soviniszta öntelt beképzelt férfiak vagytok, akik csak lenézik a nőket, és csak kihasználják őket. Néha elgondolkodom azon, hogy vajon titeket is nő szült a világra vagy egy kofferban hordtak ki. Elegem van ebből a képmutatásból, és legjobban az anyáitokat, a feleségeiteket és a lányaitokat sajnálom, akik veletek kell, hogy éljenek ebben a megvetésben. Köszönöm. – azzal felállt és kisétált a szobából. Az ajtóban Stefano várta és elég csúnyán nézett Rikire. - Te se szólj hozzám, mert te is pont olyan vagy mint a többi. – azzal őt is ott hagyta és visszament a Homeba, ahol átöltözött és elhagyta a pályát. Még mindig nagyon ideges volt, majd felrobbant, és lehiggadni sem tudott, hányingere volt, görcsölt a hasa, és nem vágyott másra csak hogy haza menjen. De hova haza. Jhoról szinte semmit sem tud, most Jennit sem hívhatja fel, mert elég rendesen lebaszta Kimit meg az egész világot, így hát nem marad más, csak a zürichi lakás, amit Christől kapott, amit amint lehet, visszaad neki.  A telefonja megállás nélkül csörgött, de Riki úgy tett mint aki nem is hallja, csak fogott magának egy taxit és a pályáról egyenesen a reptérre ment, még a szállodába se ment vissza, mert tudta, hogy Chris még ott van és nem akart vele találkozni, mert az lenne a vége, hogy könyörögne neki, hogy ne hagyja el, és nem akar lealacsonyodni ennyire.  Zürichben is fogott magának egy taxit, a sofőr gratulált neki a győzelemhez, Riki meg kipréselt magából egy köszönömöt. Már a lakásban volt mikor elkezdett sírni, újra. Nem vágyott másra csak Chris ölelő karjaira, amik már sosem érintik meg a bőrét, sosem súgnak szerelemes szavakat a fülébe, sosem csókolják az ajkait olyan hévvel. Nincs más hátra, mint előre. Bezárta a lakás ajtaját bement a konyhába és kinyitotta a frizsidert. Milyen jó hogy a jégkrém nem romlik meg. Leült egy kannányi fagyival a tévé elé és elkezdte nézni a különböző csatornákat. A plazmatévé csodája, és a szélessávú műholdas adásnak, 500 csatorna közül lehet válogatni. Az össze sportcsatorna az ő kirohanását mutatta, szinte csak róla beszéltek, nem is arról hogy 18 évesen megnyerte a versenyt, hanem, hogy mindenkit kiosztott. Kicsit elszégyellte magát, de azt is tudta hogy igaza van, és eltökélte hogy nem is kér bocsánatot. De talán Kimivel nem kellett volna olyan csúnyán beszélnie. Majd kétkilónyi fagyival a gyomrában az egyik zenecsatorna adásán aludt el, és másnap reggel Chris hangjára ébredt, de rá kellett jönnie, hogy a tévéből szól a hang és az egyik kedvenc száma, a legelső Soundgardenos felvétel a Flowers, egy reggeli műsorban. Riki eldöntötte, hogy ebből a gödörből is kimászik így hát elment lezuhanyozni, felöltözött és lement reggeliért meg vett pár napilapot.

„A gyermekeim anyját láttam benne, de nem kérhetem tőle hogy adja fel az álmait. Önző dolog lett volna tőlem, ha elveszem ezt a tehetséget a sport kedvelőitől.” Nyilatkozta Chris az egyik újság címlapján. „A sutba ment esküvő” olvasta Riki a liftben a következő szalagcímet. „Juliett Richardson (17) élete első versenyén elért mindent amit sokan álmukban sem mernek gondolni, mégis elvesztett egy valamit. Igen Riki, mert mindenki így szólítja ezt a hihetetlen tehetségű lányt, bár győzött mégis vesztett. A férfit aki mindennél jobban szerette őt. Christopher John Boyle (44) ismertebb nevén Chris Cornell szerelmes Rikibe és mindenki azt hitte, hogy tökéletes pároson csak az idő foghat ki, mert ugye a korkülönbség nem elenyésző, de mindannyian szorítottunk nekik, mert meg kell hagyni gyönyörűek voltak együtt. Minden szép volt és tökéletes, de ott vannak az ember álmai amiket senkiért nem lehet feladni. Chris Cornell így nyilatkozott lapunknak, miután kimondta a szívének oly kegyetlen szakítás szavait. Nem kérhettem tőle azt amit magam sem tennék meg, mert megmérgezné a kapcsolatunkat, ami oly tiszta volt, olyan más, tele szeretettel. Riki egy igaz és tiszta ember aki nem játssza meg magát. Mindig is tudtam, hogy egyszer eljön ez a pillanat, mert tudtam, ha megérzi a győzelem ízét akkor már nincs esélyem. Pont olyan, mint amikor a színpadon állok, több ezer ember előtt egy gitárral a kezemben. Ez az életem, ez az egyetlen dolog amihez értek és ezt szeretem csinálni. Kívánom, hogy Riki legyen a világon a legboldogabb ember, mert ő az aki ezt igazán megérdemli. És köszönöm, hogy az életéből néhány szép napot nekem ajándékozott.  Hát mi ez ha nem igazi szerelem. A másik félt még nem sikerült megszólaltatunk, mert a sajtótájékoztató után egyszerűen elnyelte a föld” fejezte a be a cikket Riki és a lift is megállt, ő kiszállt és kinyitotta a lakása ajtaját. Ahogy Riki becsukta az ajtaját a másik lakás ajtaja kinyílt és csodálkozva látta hogy szomszédja van. Riki lerakta a kosárnyi elemózsiát az asztalra, mellé dobta az újságokat, és bekapcsolta a tévét, zenére volt szüksége és egy eléggé jó dal szólt épp, a Nightwishtől a The Islander. Érdekes dal érdekes hangulathoz. Kopogást halott és elég rendesen meg is lepte, a szíve is gyorsabban vert, mert lehet hogy Chris az, lehet meggondolta magát és visszajött érte, hogy magával vigye és hogy örökké boldogok legyenek együtt.

- Chris. – szólt halkan ahogy kinyitotta az ajtót, de nem Chris állt vele szemben, hanem.

- Riki te itt laksz? – állt vele szemben egy szőke srác

- Szia Heikki, igen én itt, és te hogy kerülsz ide? – mondta kicsit csalódottan Riki.

- Én vagyok a szomszéd srác, és csak gondoltam üdvözlöm a szomszédomat, de fogalmam sem volt róla hogy te vagy az. – mondta mosolyogva a pasi.

- Bejössz?

- Nem akarok zavarni.

- Nem zavarsz, épp fagyiba akartam fojtani a bánatom. Szereted a fagyit?

- Te egy finntől kérded hogy szereti e a hideget. – mondta vigyorogva Heikki.

- Bocs, gyere a nappaliba, hozok kanalat. – mondta Riki és elindult a szoba felé Heikki meg követte.

- Mikor gyerek voltam, és suliba jártam a haverokkal, azzal szórakoztunk, hogy a suliban a korlátot nyaltuk, és egyszer eszeveszett hideg volt.

- Nehogy azt mond hogy hozzáfagyott a nyelvetek a fémhez? – prüszkölt egyet Riki.

- De és lángvágóval melegítették a csövet mi meg úgy be voltunk szarva, hogy…

- Hogy elrántottátok a fejeteket.

- Jha, és ki is szakadt a nyelvemből egy darabka. – öltötte ki a nyelvét és tényleg hiányzott neki belőle. Riki meg nem bírta, hogy el ne röhögje magát. – És miért vagy ilyen szomorú?

- Chris elment.

- Értem, és akarsz róla beszélni?

- Inkább fagyizzunk. – mondta Riki.

- Oké. – Heikki sem erőltette a dolgot.

Néhány percig csak némán ették a fagyit, közben a zenét hallgatták. Épp egy Metallica számnak lett vége.

- Ez a szám fantasztikus volt, mindig beleborzongok ha hallom. - mondta Heikki és közben a kanalával mutogatott. Volt néhány perc reklám, a Belga ROCK WERCHTER fesztiválról meg a pesti Szigetről. - Na ezek is tuti jó bulik lesznek. - mondta Heikki aztán újabb zenei egyveleg következett. Egy Chris Cornellel és a Can’t chang me. Riki jókedve hamar el is tűnt, szomorú lett és a szemei is megteltek könnyekkel. - Tényleg nem akarsz róla beszélni?

- Annyira szeretem, és annyira utálom hogy elment. Már most hiányzik. Önző vagyok, nagyon. - kezdett el sírni a lány.  Heikki nem tudta mit mondjon a lánynak, csak meg akarta ölelni és vigasztalni, de nem tudta hogy merje e megérinteni a lányt.

- Ne sírj, egyetlen férfi sem érdemli meg hogy sírj miatta.

- Voltál már igazán szerelmes? - kérdezte Riki.

- Igen, szerettem egy lányt akinek nem volt elég hogy a szívemet adtam. - szomorodott el Heikki is.

- Sajnálom.

- Ne tedd, most boldog egy orvossal és van két gyönyörű gyereke.

- Gyerekek, Chrisnek is van 3 és eszeveszettül szerettem őket.

- Kérdezhetek?

- Persze.

- Nem zavart hogy öreg volt hozzád.

- Nem hiszem el hogy neked is ilyen hülye előítéleteid vannak.

- Ne húzd fel magad. Csak a pasi nem úgy néz ki mint aki.

- Aki, kikezd egy ilyen lánnyal.

- Így is lehet mondani. Látszik rajta hogy szexuálisan hiú.

- Tudod milyen volt a második találkozásom vele. Egy szál bugyiban álltam előtte. Aztán nagyon belelendültünk,

- Nem akarom hallani a piszkos részletekre.

- Nem vágytam másra csak hogy szeretkezzem vele, de ő úgy döntött hogy nem, mert megvárja az esküvőnket.

- Micsoda?

- Vicces mi, mindenki azt hitte, hogy a fél boxutca végigment rajtam, de ki kell hogy ábrándítsalak. Én meg soha egyetlen pasival sem feküdtem le. Azt mondta, hogy ha már eddig kibírtuk, akkor igazi fehérruhás menyasszonyt akar.

- Hát nem hittem volna róla, bár nem is ismertem, de annyira látszik a tekintetében, hogy tudja mi kell egy nőnek, ahhoz hogy boldog legyen. De veled biztosan más volt, látszott rajta, hogy igazán szeretett, azon a bulin mikor együtt zenéltetek, és szerintem azért hagyott el hogy boldog lehess, ha a Forma 1-ben vagy valami mással, de boldog.

- Ez egy olyan kamu kifogás, hogy lehet valamit ezzel magyarázni, szeretlek és elhagylak. Mekkora egy ökörség.

- Ne húzd fel magad, - Heikki még akart mondani valamit, de megszólalt a mobilja. – Bocs Kimi az, megint valami baja van, mindig akkor hív. Szevasz haver, na mi a helyzet? – kérdezte Heikki Riki nem hallotta hogy Kimi mit mond. – Te, pár perc és otthon vagyok. – felelte kicsit lelombozva – A szomszédban, de akkor már megyek is. Pá. – azzal letette és Riki felé fordult. – Jön Kimi és mennem kell, nagyon jót dumáltam, és örülök, hogy te laksz a szomszédban.

- Kérhetek egy szívességet

- Persze.

- Kiminek nem kell megtudnia, hogy itt lakom, most valahogy nincs kedvem a társaságához.

- Bízhatsz bennem. – mondta már az ajtóban állva. Riki is ott volt mellette, de úgy állt, hogy véletlenül se lássa meg senki odakintről. – Akkor majd találkozunk valamikor, nyugodtan meglátogathatsz. – mondta Heikki az ajtóban és akkor lépett ki a liftből Kimi, Riki gyorsan becsukta az ajtót.

- Csá haver, remélem nem nagyon zavartalak meg semmiben.

- Ugyan miben, ma találkoztam a csajjal először. – magyarázta Heikki, míg kinyitotta a lakás ajtaját.

- És milyen a lány? – érdeklődött Kimi

- Aranyos, kedves, meg minden. Ez egy szép barátság kezdete. De veled mi van? – próbálta elterelni a szót Heikki

- Semmi, de beszélnünk kellene. – Kimi kicsit letört hangulatban volt

- Már megint mit követtél el? – Heikki sejtette hogy valami kópéság van a háttérben

- Ha Riki ezt megtudja akkor megöl. – kezdett bele az idősebbik finn

- Ugyan elég baja van most a csajnak nélküled is. – Heikki nem értette, hogy Kiminek mi baja van a lánnyal állandóan

- Honnan veszed? – kérdezte Kimi elkerekedett szemekkel

- Hát Chris elhagyta nem? Szerintem most meghasadt a szíve. – Heikki érezte hogy elvörösödik, valahogy muszáj lesz ezt kimagyaráznia.

- Na akkor most már tuti biztos, hogy kinyír. – Kimi még inkább elkeseredett

- Mert mit követtél el ellenük. – Heikki nem akart megtudni semmilyen mocskos dolgot ami Riki ellen irányul, de ha most visszautasítja barátja meghallgatását akkor tuti kiderül minden,

- Mennyi időd van?

- Sok. – mégsem ússza meg a dolgot

- Akkor elmesélek mindent. Mert ez egy hosszú és bonyolult történet. – Azzal Kimi belekezdett a mondókájába és mindent elmesélt, a balesetet, meg hogy Jennivel összeesküdtek Rikiék ellen, és hogy ő beszélte tele Chris fejét mindenféle marhasággal, hogy Rikinek a Forma 1 az álma, meg, hogy ha szeret valakit, nem kérheti tőle, hogy feladja az álmait.

- Hát haver nagyon sok van a rovásodon és most már megértem a félelmedet, ha ezt Riki megtudja az a minimum, hogy nem szól többet hozzád. De adhatok egy tanácsot, hallgass, mint a sír, és akkor nyugtod lesz.

- Nyugtom, akárki akármit gondol azért nekem is van lelkiismeretem.

- Jha aranyos és most bánt, akkor kellett volna erre gondolni amikor belevágtatok ebbe a marhaságba. – mondta szemrehányóan Heikki, Kimi meg csak csodálkozva nézett barátjára akit még sosem látott ilyennek a civil életben. Jó, hogy ha a pályán nem sikerül neki valami, akkor kiborul és van hogy egész nap nem szól senkihez, de hogy így beszólogasson, valami biztos történt vele.

- Mond valami bajod van? – kérdezte meg Kimi.

- Igen, hogy azért sírsz, mert Riki így meg Riki úgy de ott a feleséged, aki terhes, és aki szeret. És te nem tudod őt megbecsülni.

- Azt hiszem jobb lesz ha most elmegyek. – állt fel Kimi

- Igen szerintem is, majd beszélünk, de most le kell higgadnom. - kísérte ki Heikki Kimit. Legszívesebben most azonnal átmenne Rikihez és elmondana neki mindent, és utána csak arra bátorítaná, hogy utazzon el Kaliforniába Chris után és mondja meg neki, hogy szereti és hogy még egyszer próbálják meg együtt. De végül is Kimi is a barátja és csak meg akarta óvni a lányt a csalódástól. Heikki megrémült saját magától meg a gondolataitól, hogy lehet az hogy Riki mindenkire ilyen hatással van, biztos a kék szeme meg a fekete haja, de egyszerűen gyönyörű. Teltek a napok a bulvársajtó Christ mint áldozatot állították be, és mivel Rikiről senki sem tudta hol van így mindenféle marhaságot írtak róla. A nap nagy részét Heikkivel és az edzéssel töltötte, hogy formában maradjon, és jókat nevettek azon amit a sajtó ír róla.

- Nézd ez a legjobb. – mutattak Heikki Rikinek az egyik lapot.

- Ez aranyos „Riki a 3. hónapban van és Chris még így is hajlandó lett volna feleségül venni a lányt, de Riki nemet mondott neki. De akkor vajon kié a kisbaba. Riki abban az időben szakított Sebastian Vettellel, és jött össze egy rövid időre Nelson Piquettel” De nekem akkor is ez tetszik a legjobban ezt hallgasd „Kimi van az álom pár szakítása mögött. Meg nem erősített lapértesülések szerint Kimi akadályozta meg, hogy Riki és Chris együtt maradjanak. Az a hír járja, hogy Kimi lesz Riki új gyámja, és nem nézte jó szemmel a bimbózó románcot  a két fél közt.” De hagyjuk ezt a mocskot, mi lenne ha megnéznénk valami filmet?

- Benne vagyok, körüllesek a neten hogy mit adnak a moziban.

- Nem feltétlenül gondoltam arra, hogy elhagyjuk a lakást, nagyon jó nekem itt is a tévé előtt a puha kanapén.

- Nekem nyolc, de azért már meg kellene magad mutatni, kicsit nagyon eltűntél a világ elől.

- Igaz, de nem akarlak téged is belekeverni ebbe. – és az újságokra mutatott. – Mert csak az lenne a vége, hogy rögtön összeboronálnak bennünket.

- És mi lesz Hockenheimben?

- Barátok vagyunk vagy nem?

- De csak azt akartam tudni hogy rád köszönhetek e a boxban ha találkozunk.

- Persze, de nem értem hogy ezt miért kellett megkérdezni.

- Csak mert Kimi előtt titkolni kell hogy te vagy a szomszédom, és elég feltűnő lesz, hogy mi jóban vagyunk.

- Igazad van, de akkor mit tegyünk?

- Nem tudom, de mi lenne ha csak simán sodródnánk az árral.

- ezt meg hogy érted?

- Úgy, hogy elmegyünk Hockenheimbe és lesz ami lesz, ki tudja még az is lehet hogy lesz valami jó kis buli ahol majd eljátszhassuk, hogy megismerkedtünk.

- Bírom a hozzáállásodat a dolgokhoz. De most akkor essünk neki a filmnek, mert pakolnom kell és holnap indulok.

- Te már holnap, én csak holnapután.

- Igen, de hidd el semmi kedvem. – állt fel a lány és úgy mozgott Heikki lakásában, mint aki otthon van, elővett egy nagy tálat belefordított egy óriási adag kukoricát és visszatelepedett a pasi mellé a kanapéra

- Vígjáték, vagy romantika? – kérdezte Heikki de szinte teljesen biztos volt a válaszban.

- Szerinted? – vigyorodott el Riki

- Akkor vígjáték. – Heikki is erre tippelt, és el is indította a filmet, egy elég jónak ígérkező alkotás volt, de Riki valamiért annyira ki volt purcanva, az első 10 perc után elaludt Heikki ölében. Aztán valamikor hajnalban felébredt, eléggé el voltak gémberedve a testrészei, meg fura is volt, Heikkivel lenni, ő olyan más aranyos rendes igazi barát. De most mennie kell, így hát összeszedte a cuccait és írt egy üzenetet Heikkinek

„Hello kedvenc haverom, felébredtem, elcsuktam a tévét és elmentem pakolni, majd a pályán találkozunk. Mindent köszönök.” Még szerette volna odaírni hogy szeretlek mint egy barátot de végül hülyeségnek tartotta. Hazament a saját lakásába és összedobált magának pár ruhát., meghallgatta az üzenetrögzítőjét, elolvasta a mailjeit és az smseket, majd lefeküdt aludni. Reggel korán ébredt és útnak is indult, először Maranelloba, és utána az egész csapattal együtt Hockenheimbe. Tudta, hogy bocsánatot kell kérnie mindenkitől, és Stefanoval kezdte, mert ő nem egy olyan pasi aki megérdemelné ezt a bánásmódot.

- Stefano beszélni szeretnék veled.

- Hallgatlak.

- Bocsánatot akarok kérni, mert tudom, hogy igazságtalanul bántottam meg mindenkit, nem lett volna szabad.

- Riki fátylat rá, megértem, hogy nehéz volt neked. De egy valamit ígérj meg, hogy máskor nem tűnsz el így szó nélkül. Nagyon aggódtunk érted.

- Rendben ígérem. – azzal helyet foglalt az egyik széken a kisbuszban és zenét hallgatott.