Riki egyenesen Heikki után ment, aki csak úgy sugárzott a boldogságtól.

- Na mit akart Kimi? – kérdezte és közben megölelte a lányt.

- Semmi különöset, csak közölte, hogy rá bármikor bármiben számíthatok. – válaszolta Riki, és csak mosolygott, boldog volt. Most már tudta, hogy van kiút és hogy el fogja tudni feledni Christ, mert itt van Heikki aki segít neki túllépni. A buli nagyon hosszú és nagyon fárasztó volt. Heikki kísérte vissza Rikit a szállodába, mert Kimi valahol nagyon eltűnt, de Rikiék nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget.

- És hogyan tovább? – kérdezte Heikki a szálloda halljában.  

- Mindenki haza megy. – mondta mosolyogva Riki és így is történt hazamentek Zürichbe és teltek a napok. Volt hogy csak a tévét bámulták, volt hogy sétáltak a parkban és volt hogy vacsorázni mentek. Az volt a legnagyobb szerencse, hogy egyiküknek sem kellett tesztelni, igazi 3 hét kimenőjük volt. Kimiről nem hallottak semmit a party óta el volt tűnve. Aztán pénteken csörgött Heikki telefonja, Kimi számát jelezte ki.

- Szevasz elveszett ember, mi van veled úgy eltűntél mint a kámfor. – mondta Heikki.

- Semmi itthon vagyok Jennivel és arra gondoltam, vagyis Jenni, hogy holnap elmehetnénk lovagolni. Vagyis csak a csajok, mert én fel nem ülök semmi pénzért.

- Nem tudom, megkérdezem Rikit, hogy mit szól hozzá, vagy tudod mit kihangosítalak és akkor ő is beleszólhat a dologba. – azzal Heikki kihangosította a telefont.

- Neked is szia Riki, Jenni kérdi, hogy nincs e kedved vele menni lovagolni holnap. Mi meg Heikkivel addig beszélgetnénk a lovarda bárjában.

- Nekem tetszik az ötlet úgy is rég ültem már lovon, meg Jennivel is rég találkoztam.

- Akkor holnap reggel 9 kor találkozunk a lovarda előtt. Heikki ugye tudod hova kell menni?

- Persze. – mondta Heikki.

- Kimi várj lehet lovaglócuccot kölcsönözni, vagy kell saját?

- Az hiszem lehet kölcsönözni.

- Szupi, akkor holnap találkozunk. – azzal elbúcsúztak Kimitől , majd Heikki bontotta a vonalat.

- Jó ötlet ez a lovaglás? – kérdezte a lányt és közben a hátát simogatta

- Miért ne lenne jó, kicsit kimegyünk a természetbe. – mondta komoly arcot vágva Riki

- Csak nehogy valami bajod essék. – válaszolta Heikki majd megcsókolta a lányt. Más nem volt köztük csak nagyon forró csókok. Heikki azt mondta hogy ő hajlandó várni Rikire, ha neki időre van szüksége. Másnap tele izgalommal indultak útra a lovarda felé. Kimi és Jenni már ott voltak, valahogy mind a kettő feszült volt. Legalább két lépésnyi távolság volt köztük. Riki nagyon furcsállta a dolgot, valami biztos nincs rendben.

- Már régóta itt vagytok? – kérdezte Riki miután üdvözölték egymást

- Nem csak most érkeztünk. – vágta rá Kimi.

- Már egy ideje várunk rátok. – mondta abban a pillanatban Jenni. Aztán szótlanul ballagtak befelé. Jenni és Riki elmentek lovaglóruhát kölcsönözni Rikinek, addig Heikkiék birtokba vették a bárt.

- Veszekedtetek Kimivel? – kérdezte végül Riki

- Ennyire látszik? – kérdezett vissza Jenni.

- Az arcodra van írva, hogy valami miatt ki vagy borulva.

- Tudtad, hogy a hétvégén megcsalt, tutira biztos vagyok benne, annyira megváltozott.

- Hát nem tudom, szerintem nem tudna téged megcsalni. Az annyira nem Kimis lenne.

- Ne feledkezz meg Kanadáról. – mondta Jenni.

- Kanada más volt. – erősködött Riki, és már a felnyergelt lovakat vezették ki a pályára.

- Beszéljünk másról. Hogy vagytok Heikkivel?

- Megvagyunk, nagyon jó vele lenni, egyre inkább úgy érzem, hogy szeretem, már több mint egy barát.

- Az jó akkor túl vagy Chrissen?

- Az majd a következő találkozásunkkor kiderül. – mondta Riki és felpattant a ló hátára. Kezes jószágnak tűnt, így hát útnak indultak a lovarda déli lejtőjén. Ezalatt Kimi és Heikki is kényelembe helyezték magukat, a klub bárjában a piros plüss fotelekben.

- Összevesztem Jennivel, tegnap este miután megegyeztünk hogy idejövünk. – bökte ki végül Kimi.

- Láttam rajtad, hogy baj van. És mégis min, ha szabad tudnom?

- Azzal állított nekem, hogy rendszeresen csalom, egy másik nővel.

- Na ez a jobbik eset, még jó hogy nem azt mondja, hogy egy másik pasival.

- Nem vicces. – mondta fanyarul Kimi.

- Bocs, de az egész olyan abszurd. Miért csalnád meg.

- Be kell vallanom valamit.

- Jézus ember megijesztesz.

- Már rég nem szeretem Jennit, mikor otthon voltunk Finnországban akkor szakítani akartam, de  kiderült hogy terhes, és úgy mégsem tehettem.

- És tuti, hogy terhes volt?

- Igen, szerinted csak átvert?

- Ne érts félre, nem akarom, hogy azt hidd meg akarom keverni a szart, de én sosem bíztam igazán Jenniben elég kapzsinak tűnik, hogy ezzel láncoljon magához, mert neki te vagy a fejőstehén.

- A legkevésbé sem érdekel most Jenni és az a legszörnyűbb, hogy valaki mást szeretek, aki sosem lehet az enyém.

- Kimi sose add fel, nézz meg például engem, már egy ideje távolból figyeltem Rikit, és most tessék én vagyok a legboldogabb ember a világon, szerelmes vagyok. – mondta Heikki és akkor megszólalt Kimi telefonja, talán a lehető legjobbkor, mert az akarta hirtelen mondani, hogy látod pont ez az ami miatt az én szerelmem sosem lehet az enyém. Jenni hívta és mikor felvette rögtön tudta, hogy baj van

- Igen?

- Kimi azonnal gyertek a déli útra, mert Rikit ledobta a ló, és elvesztette az eszméletét, siessetek.

- Micsoda, hogy történt?

- Erre most végképp nem érünk rá, gyertek azonnal, nincs időnk a felesleges kérdéseidre, üljetek kocsiba és gyertek. – azzal Jenni lerakta a telefont.

- Rikit ledobta a ló és elvesztette az eszméletét.

- Uram isten. – Heikki teljesen elsápadt. Remegni kezdett a keze, de azonnal felugrott a helyérőt, ahogy Kimi is. Az asztalra dobott két 20ast és már rohantak is a kocsihoz. Kimi vezetett, mert ő ismerte a járást. Néhány perc alatt meg is érkeztek. Jenni ott térdelt Riki mozdulatlan teste mellett

- Riki nem hagyhatsz itt bennünket. – mondta halk elhaló hangon.

- Mit tettél vele? – kérdezte Heikki és elég durván bökte arrébb Jennit.

- Nyugi Jenni nem tehet semmiről. – mondta Kimi, ő is legszívesebben Rikihez rohanna, de nem tehet, mert akkor…

- De az én hibán, nem lett volna szabad hagynom, hogy ez történjen. – mondta Jenni és Kimihez bújt. Tudta hogy ezzel eléri a célját, vagyis hogy Kimi biztosan mellé áll és őt védi majd.

- Kicsim nem a te hibád, ez egy szerencsétlen baleset. – mondta Kimi és megölelte a feleségét.

- Mi lenne, ha kihívnánk a mentőket, vagy bemennénk a kórházba, és utána ráérünk azzal foglalkozni, hogy kinek a hibája. Kimi beviszel kocsival, vagy elmenjek a sajátomért? – Heikki elég ingerült volt, Kimi is tisztában volt a helyzet súlyosságával.

- Menjünk kocsival, szerintem hamarabb beérünk, mintha itt várnánk a mentőre. – azzal Heikki a karjai közé kapta az eszméletlen lányt, és befektette Kimi kocsijának hátsó ülésére, majd megkerülte az autót és beült Riki mellé és az ölébe fektette a fejét. Kimi és Jenni pedig előre ültek, Kimi startol és repesztett egészen a kórházig.

Riki a kórházban ébredt, minden porcikája fájt a testét nehéznek érezte. Meg a szemét is csak nagy nehézségek árán tudta kinyitni, először csak homályos foltokat látott, de aztán kirajzolódott az ágya mellett ülő férfi arca, aki nem más volt, mint Heikki, aki a kezét fogta, és nagyon megviseltnek látszott.

- Szia. - szólalt meg végül a lány halkan, mert a beszéd is nehezére esett.

- Szerelmem, annyira féltem hogy bajod esik. - mondta Heikki, és a szemében ott volt a félelem, hogy tényleg elveszíti a lányt.

- Nem lesz semmi baj csak kicsit fáradt vagyok.

- Akarod hogy elmenjek? - kérdezte Heikki.

- Nem! - felelte a lány és abban a percben belépett a szobába az orvos, aki örömmel konstatálta, hogy Riki magához tért.

- A mama és a baba is jól van. - mondta a doki és arra várt, hogy a lány örömkönnyekben tör ki, a férfi meg legalább úgy vigyorog majd minta a vadalma. De ahhoz képest a lány értetlenül kapkodja a tekintetét a dokiról a barátjára. A pasi meg penge vékonyra préselte az ajkát és valami nagyon érdekeset fedezett fel a lepedőn mert azt bámulta.

- De én nem lehetek terhes. - mondta végül Riki.

- Te nem is tudtál róla? - kérdezte elcsodálkozva az orvos.

- Nem, rendszeresen megjött a vérzésem, és én meg nem voltam pasival, úgy. - bökte ki végül Riki, most a doki vágott értetlen arcot.

- Pedig 13 hetes terhes vagy, és az a legnagyobb szerencséd, hogy edzett a tested és erős a szervezeted. - azzal átadta a papírokat a lánynak, aki a megtermékenyítés dátumát látva arra gondolt, hogy egy összeesküvés áldozata lett.

 - Azt hiszem jobb ha én most megyek, rengeteg megbeszélni valótok lehet. - Azzal a doki kiment, és ahogy becsukta az ajtót Heikki elengedte a lány kezét és az ablakhoz lépet, majd végül megszólalt és valami vészjósló volt a hangjában.

- Mond meg őszintén te teljesen hülyének nézel? - kérdezte kiabálva - Azt hazudod a szemembe, hogy még sosem feküdtél le senkivel, meg hogy nem akarod elsietni, én marha meg mindent elhittem. Hogy tudtál így átverni. - Riki alig hitt a fülének meg sosem hallotta Heikkit így beszélni, sőt el sem tudta róla képzelni, hogy valami ennyire ki tudja akasztani.

- Heikki kérlek hallgass meg. Nem tudok értelmes magyarázatot adni a dologra, de nem vagyok terhes. Emlékszel a múlt héten megjelent egy rakás cikk rólam, meg az ártatlanságomról, az mind igaz volt, és csak azért tettem közhírré, mert már utáltam, hogy mindenki kurvának néz.

- És akkor most mi lesz? - kérdezte halkan Heikki miután visszaült Riki ágya mellé és megfogta a kezét.

- Nem tudom, csak azt, hogy nem akarom elvetetni. - mondta Riki határozottan.

- Akkor a jövő héten összeházasodunk.

- Pont ezt vártam tőled, de nem fogadhatom el tőled ezt az áldozatot. - felelte Riki és megsimította Heikki arcát.

– Ezt még majd megbeszéljük. - és homlokon csókolta a lányt.

- Megkérhetnélek valamire. Ha lehet akkor ne mond el senkinek, még Kiminek sem. Jhoval én mindent megbeszélek.

- Rendben, de Jhot senki sem tudja elérni. - mondta Heikki. Riki meg néhány napig a kórházban volt és rengetegen meglátogatták, köztük Seb Hannaval, meg a fiúk, csak Jho nem jelentkezett.  Hanna teljesen megváltozott és tiszta barátságosan viselkedett. Rikit meg is lepte a változás. Nelson Nicoval érkezett és egy nagy adag csoki kísértében.

- Hát csajszikám, te is jó helyen töltöd a szabadidődet. – mondta Nico.

- Elhiszed, hogy szívesebben lennék most valami napsütötte tengerparton.

- És mikor engednek ki? – kérdezte Nelson.

- Hát a doki azt mondta, hogy max szerdán, de remélem tovább már nem húzza, mert már nagyon el vagyok zsibbadva itt az ágyban.

- Pedig jó kis ágy. – mondta vigyorogva Nelson

- Na tessék én itt haldoklom, nektek meg megint csak ezen jár az agyatok.

- Pasiból vagyunk szívem. – mondta Nico. – és nagyon szexi ez a zöld szerkó rajtad.

- Kérdezhetek? – kérdezte Nico, de meg sem várta az engedélyt. – Igaz, hogy Heikkivel vagy?

- Igen, szeretem. – az igen határozottra sikeredett, de a szeretem nem volt valami meggyőző.

- Biztos? – firtatta Nelson.

- Jha teljesen, jól el vagyunk. – a két srác elment aztán meglátogatták őt Kimiék is. Jenni és Kimi is elég fura volt. Valami nagyon bökte az oldalukat, nem is maradtak sokáig, nem akarták kifárasztani Rikit. Visszamentek a zürichi lakásukba, de egy szót sem szóltak egymáshoz. Kimi úgy érezte, hogy mindez az ő hibája, mert ő akarta, hogy Riki és Heikki velük töltsenek pár napot. Az volt a terve hogy szétválasztja őket, de aztán rájött, hogy Heikki igazán szereti a lányt, és ha már ő nem szeretheti, akkor legalább egy barátja legyen az akiben megbízik. És Heikki ilyen volt, megbízott benne és szerette őt. És Rikit még jobban, maga sem tudta, hogy miért, de mindentől óvni akarta a lányt, aki valamiért fontos volt neki. Egyenesen a konyhába ment, ahol kivett a hűtőből egy üveg vodkát és lecsavarta a tetejét és meghúzta azt.

- Nincs meg túl korán a piáláshoz? - kérdezte Jenni, és rágyújtott egy cigire.

- Fogd be! – mondta Jenninek, és nem foglalkozott vele tovább, meghúzta az üveget és kényelembe helyezte magát a tévé előtt, csak azt hallotta ahogy Jenni bevágta maga mögött az ajtót. Jobb is így legalább békén hagyja és nem szekálja mindenért. Rikit szerdán ki is engedték a kórházból, csak most jött rá hogy nincs hova mennie. Nincs otthona, bár eddig sem volt, de Jho mindig itt volt neki, és most érezte, hogy valami készül. Miután Rikit kiengedték a kórházból hazament Heikkivel, a pasihoz, nem akart visszamenni Chris lakásába. Mert megint csak eszébe jutott volna, hogy a pasi megmondta, hogy gyereke lesz. Néhány nappal később megjelent Jho a semmiből.

- Riki pakolj össze, mert hazamegyünk. - mondta ingerülten még csak nem is nézet Heikkire. - Nem akarok elmenni, eddig le sem szartad, hogy mi van velem, most meg egyszeriben. - mondta Riki de nem tudta befejezni, mert Jho szájon vágta, de úgy, hogy felrepedt az ajka. Heikki már ugrásra kész volt, hogy nekimegy Jhonak, de Riki nem engedte neki, csak szó nélkül követte Jhot a kocsihoz.

- Megmondanád, hogy mi bajod? - kérdezte Riki.

- Igen az hogy terhes vagy. Neked teljesen elment az eszed?

- De én nem. - próbált magyarázkodni a lány de Jho nem hagyta.

- Nem érdekelnek a részletek csak azt tudom, hogy amint lehet elveteted a gyereket. - Rikinek nem volt ereje ellenkezni csak némán lenyelte a dolgot és elment a dokihoz. Sírva jött ki a kórházból a beavatkozás utáni nap.

- Remélem boldog vagy. - szipogott még mindig a kocsiban ülve.

- Csak a te karriered miatt csináltam.

- Dögölj meg. - felelte Riki nemes egyszerűséggel. Riki csak árnyéka volt magának, szenvedett, és gyűlölte a férfit akivel együtt kellett élnie. Szeretett volna találkozni Heikkivel, de Jho nem engedte, bezárta a genfi lakásba, ő maga pedig órákra eltűnt. Még Riki telefonját is elvette, ami napjában többször is csörgött, de Jho nem foglalkozott vele. Egészen Valenciáig el volt zárva a külvilágtól, és ott is el akarta tiltani a társaságtól, de nem tudta mert ott Rikit barátai várták. Kimi volt az első aki szó szerint letámadta őket.

- Mi a túróért nem vetted fel a telefont?

- Kérdezd Jhot. Most megyek és megkeresem a barátomat, ha tetszik ha nem. - azzal otthagyta Kimit és Jhot, és elindult Heikki után.  Aki már a Motorhome előtt várta a lányt. Aki nem mondott semmit, csak zokogva a férfi nyakába ugrott.

- Kicsim sírj csak nyugodtan az majd segít. - simította meg a lány hátát, aki tovább zokogott. Persze a fotósok rögtön köréjük tódúltak és bombázták a hülye kérdéseikkel.

- Gyere, menjünk be. - Mondta Heikki és elindult a lánnyal a McLaren Homeja felé, és odabent már nem zavarták őket a fotósok, és a mekisek sem néztek rájuk csúnyán.

- Mondj el mindent. - ült le Heikki Rikivel szemben.

- Hát terhes már nem vagyok, és gyűlölöm Jhot amiért ezt tette velem. Amint betöltöm, a 18-at kidobom és többé látni sem akarom.

- Az ajánlatom még mindig áll, ha feleségül jössz hozzám, minden megváltozik.

- Jaj Heikki csak az a gond hogy mivel nem vagyok 18 így erről is ő dönt, és tuti nem megy bele.

- Akkor szökjünk meg. - mondta Heikki kicsit hangosan úgy, hogy többen hallották. Ez alatt Jho és Kimi is beszélgettek, vagy is Kimi kérdőre vonta Jhot.

- Mit tettél Rikivel?

- Semmi közöd hozzá.

- De igen is van, mert Riki a barátom, és aggódom érte.

- Kitörölheted a segged az aggodalmaddal. - mondta Jho és Riki után indult, de Kimi elkapta a karját. Mind a ketten nagyon idegesek voltak. Kiminek is megvolt az oka az idegességre, tudta hogy hamarosan kiderül, hogy feljelentette Jhot, és hogy megjelennek az ügyvédek. Jho is tisztában volt vele, hogy már csak órái vannak hátra Riki gyámjaként, de így, ilyen állapotban nem tud beszélni a lánnyal, aki úgy sem hinne neki. Nem is kellet sokat várni, megjelent 3 öltönyös pasi, és Mr E, egyenesen a Ferrari Homejához mentek. Elég bugyuta dolog volt, így intézni a dolgot, de rendőrség szerint szükséges volt a dolog, mivel így legalább rivaldafényben villoghattak kicsit.

- Mi folyik itt? – kérdezte Stefano meglepetten mikor meglátta Berniekt.

- Az urak Valentinit keresik. – mondta Bernie.

- Jó napot a svájci családügyi és…- következett a hivatal neve, és Stefano agyán átfutott, hogy biztos Riki szerződésével van valami gond. – Egy elég kényes ügyben vagyunk most itt, feljelentés érkezett be hozzánk, hogy a kiskorú Juliett Richardson gyámsága nem megfelelő és most jöttünk végrehajtani a bírósági végzést. Megvonjuk a felügyeletet Georgo Valentinitől, és Kimi Raikkönenre bízza a hivatal, míg az említett személy be nem tölti a 18-dik életévét. Ezen kívül a bíróság távoltartási végzést is hozott Valentit ellen, aminek értelmében nem közelítheti meg a kiskorút 50 méternél közelebb. – mondta az ügyvéd, és tovább folytatta. – kérem az urakat bilincseljék meg az urat. – a másik két férfi Jhohoz lépett és az egyik elővette a bilincset

- De kérem, feltétlenül szükséges ez? – kérdezte Bernie felháborodva.

- Igen, tudom, kellemetlen mindannyiuknak, de fenn áll a veszélye annak, hogy a vádlott megszökik. – Jho nem ellenkezett, tudta, hogy ennek így kell történnie. Meg hogy így is úgy is ezzel lesznek tele a lapok, mindenki azon hog csámcsogni, hogy mennyi szemétséget követett el Rikivel, de mindent miatta csinált.

- Kimi vigyázz rá kérlek. – mondta majd elindult a 3 pasi kíséretében. Odakint rengeteg fotós fogadta őket.

- Hát nem semmi, ez az egész, csak arra lennék kíváncsi hogy minek kellett ekkora feneket keríteni a dolognak? – kérdezte Stefano, miután Bernie is lelépetett.

- Megmondom neked. Én jelentettem fel Jhot, és szerintem tele lesznek vele az újságok, és tudom, hogy meg kellett volna beszélnem a csapattal, de az egész még jól is elsülhet.

- Ez jól, ez maga az erkölcsi fertő.

- Pont azért úgy kellene előadni, hogy azért döntöttünk így mert nem nézhettük tétlenül, hogy Jho kihasználja a lányt.

- De pont te légy a gyámja. – szörnyülködött Stefano.

- Olyan mindegy, de jobb lenne ha most megkeresném Rikit és beszélnék vele.

- Na ebből is szép botrány kerekedik majd. – mondta Stefano, de abban igazat adott Kiminek, hogy feljelentette Jhot, de mégis fura lesz, hogy Kimi lett a csaj gondviselője. Kimi kisebb gyomorideggel indult Riki után. Pontosan tudta, hogy hol van, és nem is tévedett. Bement a Meki Homejába, ahol rengeteg ismerős arc fogadta.

- Riki beszélnünk kell, Heikki te is gyere, mert rád is épp úgy tartozik a dolog. – mondta Kimi, és mind a ketten meglepődtek, hogy vajon miről lehet szó.