-         És mi van Blairrel? Mást sem hallani. – mondta Bastian.

-         Ma vele ebédeltem. Meg tegnap is. Megvártam, fotózása volt. Jól néz ki. – vigyorgott. – És te meg Sarah?

-         Most tőle menekültem ide. Kiakadt, szerinte már nem szeretem.

-         És igaza is van, nem?

-         Nem. Nem teljesen. – Lukas felhúzta a szemöldökét. – Oké, talán van benne valami. Azt mondja, elhanyagolom. – húzta el Bastian a száját. – Tegnap nem őt választottak valami hülye fotózásra.

-         Remélem, kedves voltál vele.

-         Megveregettem a vállát.

-         Szia Blair! – köszönt Sarah Blairnek egy Vivienne Tam üzletben.

-         Szia. Hogy vagy? – vette le a napszemüvegét Blair.

-         Kösz, élek. Te? Na mesélj, mi van veled meg Lukassal?

-         Hát… semmi… - Sarah azonban magával húzta a lányt egészen egy kávézóig. – Sarah. Tényleg semmi. Csak vele ebédeltem a héten másodjára.

-         Blair, kedd van.

-         Igen, de… ja meg elhívott Olaszba.

-         Csak nem? – kérdezte Sarah, az arca azonban elkomorult, majd hirtelen megint felragyogott- az jó. Pár hét és el is jegyez.

Felvettem a napszemüvegemet. Sarah már elment én még ittam egy kávét. Aztán felálltam és észrevettem, hogy ott hagyta a Dolce Gabbana táskáját a széken. Taxit hívtam és elmentem a házukig. Becsöngettem és vártam. Végre kinyitotta az ajtót Bastian.

-         Blair? Szia. – mosolyodott el. Mást várt, az tuti. És örül, hogy nem az a más jött.

-         Szia. Nem akarok zavarni, én csak Sarahhoz…

-         Igen, gondoltam, hogy hozzá jössz. – komorodott el az arca – Nincs itthon.

-         Oké, én csak ezt… akartam odaadni… neki… vagyis… neked…

-         Kösz, majd odaadom neki. Ha gondolod… - biccentett a nappali felé

-         Á, nem, sietek, csak ezt behoztam. Akkor még egyszer kösz. Szia.

-         Szia.

Bastian megfordult, bezárta az ajtót, majd Sarah táskáját azonmód a kanapéra hajította, nem éppen finom mozdulattal. A tartalma a földre borult. Bastian szó nélkül átlépett a papír zsebkendő és rúzshalmokon. Az internet tömve volt Lukassal meg Blairrel. Ha már itt tartunk… - gondolta, majd beírta Blair nevét a keresőbe. Rengeteg képet talált a lányról. Nagy márkáknak állt modellt.

-         Hát, tényleg jól néz ki, meg kell hagyni. – mormolta Bastian. Jó fél óra múlva ajtócsapódást hallott. Sarah. – Szia! – kiáltott ki a barátnőjének, aki szóra sem méltatta. – Most mi van megint? – ment ki Bastian.

-         Mi lenne? Nem is foglalkozol velem! Lukas megvárta Blairt a fotózása után, holott állítólag nincs köztük semmi. Te meg…

-         Mit vársz? Menjek oda, térdeljek le egy csokor virággal, és közben adjak szerenádot, vagy egy szimpla zenekar is megteszi?

-         Nagyon vicces. Nem bízol bennem? – kérdezte Sarah hirtelen.

-         De.

-         Akkor miért kutakodsz a táskámban, mi?

-         Én… nem… - nézett Bastian a táskára és annak kiborult tartalmára.

-         Na jó, hagyjuk, úgysem kapok választ. – ment be Sarah a nappaliba, majd a laptop képernyőjére nézett. Blair ChokoBaros fotója. – Elegem van belőled. – sziszegte.