M�snap reggel kor�n kelt�nk, �n megetettem a picit, azt�n fel�lt�ztem �s elindultam a dokihoz. Sebi majd kiugrott a b�r�b�l, h ma � egyed�l vigy�z a kis Sebire. M�r egy ideje magukra maradtak, mikor Sebinek megcs�rrent a telefonja.

-Na mit hagyott otthon anyuk�d szok�s szerint?-k�rdezte a kisfi�t, mikor a telefonja kijelz�j�n megpillantotta Kimi nev�t.-Na mi a csoda? Vajon mit akarhat? Hallo!-vette fel v�g�l a telefont.

-Szia Sebastian! Besz�ln�nk k�ne!

-Igen? �s mir�l?

-Tudod, el�g r�gen tal�lkoztunk.

-H�t nem, mert a futamon tal�lkoztunk, de te vhogy nem akart�l sz�lni egy sz�t se hozz�m.

-Haver, �n egy barom vagyok! De komolyan annyira r�g besz�lt�nk m�r!

-J�l van, akkor gyere �t!

-De....

-Mi de???

-Jobb lenne ha te j�nn�l, rossz lenne ezekut�n Rami szem�be n�zni, biztos ki van r�m akadva!-mondta f�lelemteli hangon Kimi.

-� nem olyan mint te, nyugi....Am�gy meg j�hetsz nyugodtan, �gy sincs otthon, elment dokihoz.

-Vmi baja van?- Kimi �rezte, h �rr� lesz rajta az aggodalom, a f�lt�s, m�g mindig szereti, csak mag�nak se akarja bevallani, t�l b�szke ahhoz.

-Csak kontrollra megy ne izgulj. Na akkor j�ssz?

-Gyere ink�bb te, mert azt�n hazaj�n �s ott tal�l.

-Ugyanm�r Kimi ne gyerekeskedj! �s am�gy is dolgom van �gyh gyere te.

-Ha dolgod van, nem zavarok!

-Kimi!!! Nem zavarsz, gyere!

-Ok�, 10 perc �s ott vagyok. Hello!

-Rendben, szia!- 10 perc m�lva t�nyleg meg is �llt Kimi kocsija a h�z el�tt. Sebi ajt�t nyitott neki, majd betess�kelte a nappaliba.

-Jajjj haver, �gy hi�nyozt�l m�r, �s ne vedd rossz n�ven, de meg�lelhetlek?-ki se mondta, de m�r meg�lelte Sebit.

-H�jj haver ok�!-tolta el mag�t�l Kimit- Elhiszem, h hi�nyoztam, de ezt ink�bb ne, ez olyan.... �s am�gy is, ez a te hib�d, m�r r�g besz�lhett�nk volna! Teszek fel vizet egy k�v�ra.

-J� csak...t�l b�szke voltam, magamnak se mertem bevallani, de nagyon hi�nyoztatok, mindketten!

-�gy�rted Rami is?

-Igen haver, � is, szeretem! Nem tudom m�rt, de nagyon h�lye voltam, h elhagytam! Ki kellett volna tartsak mellette. Akkora barom voltam, b�r mindent j�v� tehetn�k!-nem sejtett�k, h k�zben �n m�r meg�rkeztem �s ezt mindet v�gighallgattam a folyos�r�l. Nagyon j�l estek Kimi szavai. Hirtelen fels�rt a kicsi a m�sik szob�ban.

-Ez meg mi?-k�rdezte Kimi-Nem azt mondtad, h Rami nincs otthon?

-De azt mondtam-k�zben elindultak a picihez a szob�ba.-De csak � ment egyed�l, a kicsi otthon maradt.-be�rtek a szob�ba �s Sebi a karjaiba vette a picit. Kimi csak b�multa �s akkor tudatosult benne, h ez nem lehet Fernando fia, egy picit se hasonl�t r�, s�t, mintha saj�t mag�t l�tn� kiskor�ban. Csak b�multa megbabon�zva, nem b�rta felfogni, hogy t�rt�nhetett. Sebi hangja t�r�tette vissza a val�s�gba.

-H�jjj megfogn�d egy picit? Tudod, k�sz a k�v�.

-Hogy mi? �n fogjam meg? Jajjj nem tudom hogy kell, nem merem!

-Jajjj m�r csak vedd a karoba �s tedd a feje al� a kezedet! Ne f�lj, nem annyira t�r�keny, mint amilyennek kin�z!-majd Sebi Kimi karj�ra fektette a picit �s kiment a konyh�ba.

-Szia te m�r otthon vagy?

-Igen �s hallottam mindent!

-Akkor dr�ga innen ti�d a terep!-majd Sebi fogta az aut�kulcsokat �s t�vozott, b�r b�natos volt, tudta, h innent�l kezdve m�r t�nyleg minden m�s lesz, de �r�lt, h Rami v�gre boldog lehet. Bementem a szob�ba, �s l�ttam, hogy Kimi a karjaiban tartja a man�csk�mat �s g�gy�g neki.

-Jajj kicsi olyan aranyos vagy....ugye....jajj ezek a kis kezek, ezek a kis ujjak. �s ez a sz�szi hajad. Nagyon hasonl�tsz anyuk�dra.

-�s az apuk�j�ra is!-sz�ltam k�zbe, � ilyedten fordult h�tra.

-Te itt vagy? De ez hogy lehet? Ugye � az �n.....

-Igen!

-De hogy???

-H�t eml�kszel arra mikor ott maradtunk az erdei h�zban a buli ut�n......-majd elmes�ltem neki a t�rt�netet...

-Most, h mondod, igazad lehet! Istenem �s �n barom itt hagytalak benneteket, kihagytam k�t h�napot a kisfiam �let�b�l.

-Semmi baj, �n meg�rtettelek, neh�z lehetett elfogadni, h esetleg m�s� lehet.

-De nem szabadott volna ezt tennem, hisz szeretlek, �s veled kellett volna hogy maradjak.

-Kimi semmi baj, m�r r�g megbocs�tottam.

-�s vissza is fogadn�l, hogy a fiadnak apja legyen?

-A fiunknak!-mosolyogtam r� �s l�ttam, h � mega�ll�thatatlanul k�zeledik fel�m.

-K�sz�n�m!-mondta halkan, majd �jra �t�lhettem azt az �rz�st, amit m�r nagyon r�gen nem �reztem, megcs�kolt. Majd mikor a kicsi m�r f�szkel�dni kezdett a karj�ban, k�nytelenek voltunk abbahagyni.

-N�zd, h mosolyog..simogatta meg a kicsi kezecsk�j�t.

-�r�l az apuk�j�nak!

-T�nyleg, a nev�t m�g meg se k�rdeztem

-Sebastian- Matias del Solez.

-Sebastian- Matias del Solez R�ikk�nen.-jav�tott ki.

-Igen!

-Egy�bk�nt sz�p n�v.

-Igen az apuk�j��!

-�s Sebastian�, aki a legt�bbet tette �rte �s �rted is. �s ez�rt �r�kre h�l�s leszek neki. T�nyleg � hol van?

-Ez j� k�rd�s. Fogta a kulcsokat �s lel�pett. Felh�vom!-h�vtam de semmi, ki volt kapcsolva. Ek�zben Sebi egy elhagyatott k�lv�rosi parkban �lt a f�ld�n, b�mult maga el�, az elm�lt id�szak j�rt a fej�ben. Arc�t most�k a k�nnyei, tudta, h a h�n szeretett l�nyt most m�r �r�kre elvesz�ti, �s a kisfi�t is, aki egyben az � nev�re hallgat, az aki az elm�lt k�t h�napban minden nap mosolyt csalt az arc�ra, mostm�r t�bb� nem lesznek az �v�. Csak �lt �s s�rt, tal�n el�sz�r �let�ben �rezte mag�t ennyire mag�nyosnak, ennyire szomor�nak. Zokogott, nem tudta mit�v� legyen, f�jt a sz�ve �s a lelke is, tudta, h ez egy rem�nytelen szerelem.