Már a 15 perces út háromnegyedénél járhattam, mikor eszembe jutott Pixie.

-        Halihó csaj! Ugye még itt vagytok Miami-ban? – na, már csak az hiányozna, ha megbüntetnének.

-        Aha, csak holnap indul a gépünk. Miért?

-        Mondtam ugye, hogy elvitte Xzi a kocsimat?

-        Ühüm.

-        Akkor jó. Szóval olyan fél 5 körül gyertek már el Lindsay-vel a házunk elé. Ma hozom haza a kocsit, és kéne a műsor végi értékelés a haveroktól. Ti meg úgyis tudjátok milyen szar volt, így rátok gondoltam. Okés?

-        Naná, már nagyon kíváncsi vagyok, milyen lett!

-        Hát még én! Na, akkor lassan indulhattok, de most leteszem, megérkeztem a végzetemhez…

-        Jól van, pápá!

-        Szió!

Huh. Nagy levegő, kifúj. Anyám, nem is gondoltam volna, hogy ilyen ideges leszek egy kis roncsdarab miatt… ami nagy valószínűséggel már a világ legjobb autója Beau-ékat ismerve.

Beléptem az épületbe. Mivel ez egy új garázs, és így az iroda is, ahova először beléptem, nem nagyon ismertem ki magam benne, de szerencsére Suzie megtalált.

-        Kat, szia! Ne már, X-ék téged választottak?

-        Szia Suzie! Aham, és most jövök a kocsimért. Ööö… merre is kell menni?

-        Gyere velem! Öcsém, ezer éve nem dumáltunk már! – indultunk el egy hosszú és sötét folyosón.

-        Igen, sajnos. De hát mindenkit lefoglal a munka. Tudod, mire gondoltam? – szólaltam meg egy kis csend után. Megrázta a fejét. – Beszélni kéne a többiekkel és elmenni egyet bulizni! Na, mit szólsz?

-        Ez kérdés volt? Naná, hogy benne vagyok! Nézz rá X-re, meg Mike-ra, már rájuk férne egy kiadós partizás.

Már nem tudtunk tovább beszélgetni, mert beértünk a garázsba. A szívem úgy zakatolt, mint egy hisztis kis picsáé az első randi előtt. Egyrészt a kocsi miatt voltam izgatott, másrészt pedig már másfél éve nem láttam a fiúkat, és nagyon hiányoznak. Xzi már ott várt engem a jobbnál jobb kocsik közt. Volt ott például Aston Martin Vanquish, Ford GT, Cadillac Escalade, Hummer H2-es. Más már ezektől a gépektől hasra esne, de én már megszoktam, régebben sokat voltam a West Coast garázsában is, és természetesen a GAS-nél is.

Megöleltük egymást X-el. Oda akartam menni a srácokhoz, de nem engedtek a kocsi miatt, így csak az integetés maradt. Ááá, végre Gyasi is mosolyog, egyem meg!

-        Emlékszel, mikor behoztam a verdádat? Tiszta fekália volt az egész, minden, ami csak le tud szakadni, az le is szakadt róla.

-        Hát ez nem egészen igaz… - próbáltam megszólalni a „sétánk” alatt, amikor már élő egyenes adásban voltunk.

-        Ne háríts! A fél világ előtt égtél le, ezt már nem mosod le magadról! – röhögött megint azon a jellegzetes hangján, majd átkarolt. – De már nem szégyenkedsz többé, mert a srácok megint rendesen kitettek magukért! Csekkold le az új verdád! – a csomagtartónál állt Gyasi, ő rántotta le a leplet a kocsiról. Nagyon vigyorog.

-        Ááááááááá!!!!!!! Basszus, ez… áááá, k*rva jó!!! Úristen srácok, imádlak benneteket! Gyertek ide, most kell egy nagy ölelés! – mondtam már bőgve. – Hogy csináltátok ezt? Bakker, ennél szebbet még életemben nem láttam! A festés a legkirályabb, már előre éreztem!

Kimi elmélázva nézte a tévét, vagyis inkább csak hallgatta, mikor egy ismerős, és oly szeretett hangra lett figyelmes. Azonnal felkapta a fejét. Kat. Mit keres ő itt? – kérdezte magától. Melegség járta át a testét, és mosolyra húzódott a szája, mikor meglátta a lányt. Pörögni kezdett az agya. Ha Kat a műsorban van, akkor… ez az ő kocsija lesz?! Most már muszáj végig néznem! – elmélkedett félhangosan. Gyorsan feltekerte a hangerőt.

-        Kat, mikor behozták a verdádat 5 különböző színben pompázott. – kezdte Mike a kocsim bemutatását, mikor kellően kiszipogtam magam a fiúk vállán. – De most Luiz megdobta House Of Color vörössel, és 2 fehér versenycsíkkal. Látod benne a lángokat?

-        Aham. Gyönyörű… - simítottam végig a motorháztetőn.

-        Képzeld, olyan perzselőek, hogy, ha hozzájuk érsz, megégetnek. Mikor levittük a kocsidat a partra az emberek lebarnultak tőle… - bírom, mikor ennyire belemerül a dologba. Már így is alig bírtam ki röhögés nélkül, de erre még rá tett egy lapáttal X.

-        Héé, ember! Fejezd már be! Mi a f*sz bajod van? Túlspilázod! – és az az értetlen, felhúzott szemöldökös nézés… hát haláli a csávó! Én már ott haltam meg mellettük.

-        Nem baj, én így imádom! – nyomtam egy puszit még mindig telipofa vigyorral Mike arcára. – És te meg el ne kezdj fúj-ozni, mert kapsz a fejedre! – szóltam rá Xzi-re, mert már láttam, hogy épp leszólni akar bennünket.

-        Oké, én csak nem akarok belekeveredni a perverz dolgaitokba, az egy másik műsor!

-        Mike, inkább folytassuk jó?

-        Jó. Szóval emlékszel még a régi gyári Toyota felnijeidre? – bólintottam. – Na, azokat szépen kidobtuk és kicseréltük ezekre a 22”-os full króm Assanti felnikre, amikre Nitto versenygumikat húztunk! És kaptál tőlünk egy eredeti, az utcai Ferrarik által is használt Brembo féktárcsarendszert!

-        Szent szar! Ez állati!! – a fékbetétek pirosak voltak, és rá volt írva mindegyikre feketével, hogy Ferrari. Kész, végem, most már kinyúltam teljesen! – Jé, tényleg! Régen csak Uper Sport volt, de most már meg van az S is!

-        És még nincs vége, a legjobbak még csak most jönnek! Gondolom a régi motorodra is emlékszel még. X-et vontató hozta egy ideig, mivel a kocsi félúton megadta magát. De ezeknek a kellemetlen dolgoknak ezentúl vége! Less csak be a motorháztető alá! Xzi, lécci segíts!

X megnyomott egy gombot valami kapcsoló-szerűségen és automatice kinyílt a motorháztető. Lehidalok.

-        Baszki Mike!!! Úristen! Mi a franc ez???

-        Ez a motor… - kommentálta Xzi drágám a történteket.

-        Ha nem mondod, rá se jövök! De milyen motor? Bakker, ilyen nagyot még életemben nem láttam!

-        Tudom, mind ezt mondja!

-        Na, azt ajánlom, húzz el innen az egóddal, vagy agyon csókolgatlak! – erre mindig allergiás volt. Már röhögve közelítettem felé, de úgy látszik, tudok rá hatni, mert már menekül is. – Gyere vissza, nem bántalak! Hihi.

-        Szóval ez egy GM Durmax Diesel motor turbóval, üzemanyag-szabályzóval, és minden kütyüvel, ami egy igazi betonfalóvá teszi. 1900 Nm forgatónyomaték, 800 lóerő, 0-ról 100-ra 3,5 másodperc alatt gyorsul fel. Ja, és az egész Bio Diesellel megy!

-        Aham, és miben különbözik a Bio Diesel a benzintől? – egyáltalán nem vagyok otthon a kocsik világában, csak tudok pár fajtát, és megakad a tudomány.

-        B100-nak is szokták hívni. Növények magjából, általában répcéből állítják elő és több mint 80%-al csökken a szén-dioxid kibocsátás, ha ilyet használsz!

-        És végre ez a kis szaros is a lényeget mondja! – veregette meg X Mike vállát. – Na, de ezt hallgasd meg!

Z beült a verdába, és beindította a motort. Anyám, lepetézek! Istenem, ez beszarás!! Mike még magyarázott valamit a motorról és a… B100, vagy mi a francról, aztán átvándoroltunk a kocsi belsejébe.

-        Ez az új utastered, béjbe! Ez is, mint szinte minden a verdádban, teljesen környezetbarát. Kenderülések, újrahasznosított palackokból előállított padló és valódi tetovált bőr műszerfal. Na, hogy tetszik?

-        Várj, tetovált műszerfal? Csak nem Chesterékkel csináltattátok meg?

-        De bizony! És ezt személyesen Chester varrta rá. – mutatott egy vörös-kék-zöld koisárkányra.

-        Tényleg te csináltad neki?? – kérdezte immáron J még mindig a tévé előtt.

-        Aha. Dave-t már ismertem, ő hívott, hogy épp egy kocsin dolgoznak, és jó lenne, ha besegítenénk. De fogalmam sem volt, hogy Kat kocsija.

-        És mik ezek az ajtókban? – kérdeztem Mike-ról, mikor megláttam az ajtóban egy kis monitor-szerű valamit.

-        Ezek tábla PC-k.

-        Az oké, de minek ide kettő?

-        Mért ne? Küldenél a haverodnak egy üzit, hogy „B*zdmeg, én most kaptam 2 tábla PC-t, neked meg lóf*sz se jutott!” – ez a flegma hang! Haláli! Még Xzi is nyihog rajta rendesen.

Természetesen hordozhatóak, és beépített modem is van bennük, mint kiderült. Egyszer csak benyúlt a bal oldali hátsó ablakon és megfogta a hátsó ülésen lévő… valamit, míg mi nem láttuk.

-        Nézzetek hátra, még mutatnom kell valamit! – hátra fordultunk és Mike lerántotta azt a valamit a…

-        Baszki, baszki, baszki!!!!! Ti beraktatok egy Jackhammert??? Aztakurta!!

-        Na, ja, majd pont a te kocsidból hagynánk ki a menő hangcuccokat?! – folytatta. – De, hogy igazán ütős legyen, beszereltünk Jason-nel még 10 hangszórót is. 5-öt ide előre, 5-öt pedig hátr…

-        A fedlapot Luiz festette le??

-        Aha, de mért? Hé, hova mész? – kérdezték egyszerre, mikor csak úgy kiugrottam a kocsiból. A fiúk ilyenkor mindig a garázs falánál vannak. Luiz nyakába ugrottam.

-        Imádlak!!! Köszi a fedlapot! – mondtam már halkabban Luiznak.

A fedlap tudni illik kopp fekete volt, csak pár minta volt rajta. De azok nem szokványos minták voltak, hanem Kimi jellegzetes sisakfestése. Na, ezért borultam ki annyira. Még nyomtam egy csókot Luiz arcára, majd visszapattantam az ülésre.

-        Na, mi van még itt?? – le se lehetett lőni, pedig eddig se volt rossz kedvem, de most…

-        Ugye a macskáknak 9 élete van? – bólintottam. – A kocsidnak viszont 9 monitora van! Pillants csak fel!

Felnéztem. Itt is, mint a fedlapon Kimi sisakmintái voltak. Luiz tényleg egy igazi művész! De inkább nem mondtam semmit sem, csak tátottam a szám, mert mára már eleget káromkodtam.

-        De ennek az egésznek valamiből élnie is kell, szóval gyertek hátra! A csomitartódat eddig egy fadarabbal kellett kitámasztani, de most ez is új arcot kapott. Xzi, nyisd ki lécci!

-        Wáú, jól kiganajoztátok! És élni is kell valamiből? Mi van? Mi jöhet még, te jó ég?!

-        Például ezek itt! – megint megnyomott egy gombot, és a csomagtartó alja kétfelé nyílt. Az „ajtókon” három-három fekete kis micsoda, plusz még a rejtett tárolóban 5 erősítő. – Ezek itt – mutatott a kis micsodákra. – kondenzátorok, és ezek pedig MTX Thunder erősítők, 14 karátos aranybevonattal! És csak Neked!!

Arany erősítők. Arany erősítők? ARANY ERŐSÍTŐK!!!! Basszus!!! Ááááááááá!!!

-        Baszki, ezt muszáj kipróbálnom! – gyorsan visszarohantam az utastérbe, és felkészültem a nagy találkozásra a Jackhammer-rel. – Mivel tudtam, hogy valami überbrutál hangcuccot szereltek be a verdába, elhoztam két CD-t. Egyet nektek, – mutattam a kamerára. – egyet pedig magamnak. És neked kedves Jemina és Chester!

Az említettek elmosolyodtak. Egymásra tévedt a pillantásuk. Egyre hevesebben kezdtek csókolózni, mikor Chester benyúlt J pólója alá. Na, ebből sem lesz tévénézés…

-        Felhangosíthatom? – kérdeztem.

-        Persze!

Elindítottam a középkonzolba szerelt iPod-on Xzi-től a Concentrate-et és maxra tekertem a hangerőt.

-        Mocskosul szétrobbantja a verdádat! – mondta, vagyis ordította X. Közben alig értettem, mert rezegett a hangja a hangnyomástól. – A fülzsírom máris kifelé araszol!! – bezzeg a hülyeségeit ríttig meghallom.

-        Na, pont az ilyen helyzetekre való ez! – mutatott fel Mike egy készüléket. – Ez a decibelmérő. Egy vadászrepülő, amelyik a kifutón várakozik, 130 decibel magasságú hangot bocsájt ki. A Jackhammer maximum hangerőn 136-ot!

Még elmagyaráztak pár dolgot a kezeléssel kapcsolatban. Már a kocsi előtt álltunk Xzi-vel indulás előtt.

-        Istenem skacok! Nagyon boldog vagyok, még most sem hiszem el! Tudtam, hogy zsenik vagytok autó-átalakítás terén, na de hogy ennyire?! Még egyszer köszi mindent, főleg neked Luiz a festést! Nektek is köszi drága fekete barátom és Beau, hogy kiválasztottatok! Annyira imádlak benneteket! – már zokogtam örömömben. Mindenkit végigölelgettem, majd végül Beau-hoz fordultam. – Pénteken este 9-kor a Love Heath-ben. A többiről kérdezd Suzie-t. – suttogtam a fülébe. Csak nem akarom, hogy mindenki meghallja.

-        Már csak három dolog van hátra. 1) a kulcsok, 2) GAS-es önzetlenségünkből kiindulva megajándékozunk téged. Ezentúl 1 évig ingyen tankolhatsz a BioDiesel Imperium benzinkutaknál. És harmadjára pedig ez! – megrángatta a toppom pántját. Szokásos fíling. – Most már hivatalosan is kis vagy puccolva!

-        Még egyszer kösz srácok, amit értem, vagyis a kocsimért tettetek, de már várnak az utak! Sziasztok!

Beültem és meg sem álltam a házamig.

-        Ááááááááááááá!!!! – más reakciót nem is vártam Pixie-től és Lindsay-től. – Basszus!! Ez nem lehet igaz!

Megmutogattam nekik részletesen az immáron teljesen kipuccolt és felújított Impalámat. Minden tetszett nekik, de azért a Jackhammer rendesen a földre dobta őket is!

-        Asszem Kat önbizalma most majd kilyukasztja a plafont! A turbós motor és a hangrendszer meg egyszerűen atomkirály! – kommentálta Pixie, miután kellően kiordítozták magukat Lindsay-vel. Mondanom sem kell, hogy pénteken evvel a kocsival megyek a buliba és én szolgáltatom majd a zenét is.

-        Csak egyetérteni tudok Pixie-vel. Ez a kocsi eszméletlen! Régen csak akkor ültem volna bele, ha nagyon muszáj lett volna. De most alig várom, hogy vezethessem!

-        Na, azt várhatod kisanyám! Ott van neked a Mustang, elégedj meg avval, az Impala az enyém! – röhögtem. Király, élő egyenes adásban veszekszünk, hihi. – Sokat jelent számomra az Izé. – kezdtem el a mesémet a Johnnie előtt ülve. – Apám vette régebben egy roncstelepről, és amennyire tudta felújította, most pedig az enyém, és imádom. Főleg a kipofozás szerettette meg velem a kocsit. Egyszerűen dögös és mindig a családban fog maradni! Köszönöm MTV, hogy kipofoztátok a verdámat! – köszöntem el a nézőktől a kocsiból, majd elhajtottam.

-        Még valamit meg kell mutatnom, de ahhoz hátra kell jönnötök! – röhögte el magát mindenki Mike-on. Egy pindurkát sem volt félre érthető, amit mondott. Ja, és ezek a részek, már a műsor végi baki-videók. – Most pattanjatok ide hátra, mutatnom kell valamit! – megint bepróbálkozott, és megint vihogás lett a vége.

-        Ember, engem hagyjál lógva! – Xzi már az ülésen fetrengett. Csak megjegyzem, én a földön térdeltem. Nem bírtam, már fájt a hasam a sok baromságtól, amit ezek itt összehordtak.

-        A fényezés és a tetkózás hasonlítanak. Mindegyikhez tehetség kell… B*zdmeg! – ez már Lowriderman volt, vagyis Luiz a festés előtt.

-        1965-ben teljesen áttervezték az Impalát, hosszabb és alacsonyabb lett. 6,5 literes nyolchengerese volt 325 és 425 lóerővel… és ennyi. – most pedig Xzibit cseszte el a szöveget. Mára ennyi fért a műsorba, nézzetek bennünket holnap is az MTV-n!