18. rész
2009.03.01. 10:59
... Rebecca csak futott és futott, azt hitte már soha nem állhat meg. A fekete ruhás ismeretlen még mindig követte. Ahogy egyre közeledett, Rebecca ismerős vonásokat fedezett fel rajta, míg nem rá ismert saját magára, de még szőke hajjal. Saját maga elől menekült. Régi önmaga, a múltja nem hagyta, hogy nyugodtan élje életét. De akkor megjelent egy reménysugár, Kimi személyében. Rebecca szorosan ölelte Kimit, mintha félne, hogy a következő pillanatban eltűnik. Biztonságban érezte magát Kimi karjaiban.
- Ne félj - suttogta Kimi - most már semmi bajod nem eshet. Már szinte érezték egymás lehelletét, annyira közel hajoltak egymáshoz. Ahogy ajkaik közeledtek, szívverésük is felgyorsult...
Rebecca épp ekkor fordult a másik felére, ahol valami akadályba ütközött. Szemeit lassan kinyitva szembe találta magát ugyanazzal az arccal s ugyanazokban a védelmező karokban , mint álmában. Fura érzés járta át testét, jól érezte magát Kimi karjaiban. Kimi átátölelve őt aludt békésen mellette. Pár percig csak nézte a békésen alvó srácot, mikor eljutott a tudatáig mit is csinál. gyorsan kiugrott az ágyból, de szerencsére Kimit nem ébresztette fel. Elment zuhanyozni, hátha észhez téríti. Csak állt a zuhany alatt s a fejében száz meg száz gondolta cikázott. Az álmán gondolkodott, miszerint nem bújhat el a múltja elől, hisz egyszer úgy is megtalálja. Nem tudta eldönteni, hogy amit az álmában érzett az a valóság is egyben? Hisz, nem érezhet semmit Kimi iránt, olyan ellenszenves vele, sokszor úgy viselkedik vele, mintha csak egy senki volna, máskor viszont olyan törődő, szerethető tud lenni. Nem tudta, hogy érez-e valamit, de kezdett a srác nem közömbös lenni számára, ami nem jelentett sok jót. Mikor végzett csak egy törölközőt csavart maga köré. A nappaliba menet, ahol a csomagjai voltak, nem várt vendékbe botlott.
- Ááááááá - sikított Rebecca, mikor 2 idegen férfit talált a nappaliban - Maguk meg mit keresnek itt?
- Nyugi kislány! A nevem Toni Vilander és Kimi legjobb haverja. Ő itt Atte Mustonen - mutatott a mellette álló srácra - De te jobb, ha felöltözöl és gyorsan elhúzod a csíkot mielőtt Kimi felébred.
- Tessék?? - zavarodott össze Rebecca, túl sok volt neki ez. Mit keresnek ők itt? Miért beszélnek így vele? Hogy képzelik, hogy csak úgy kidobják innen?
- Toni csak azt akarta mondani, hogy biztos szép volt, jó volt az éjszaka, de jobban jársz, ha lelépsz mielőtt Kimi felébred - szólalt meg az eddig csendben hallgató másik srác.
- Nem ismerlek titeket, de ezt kikérem magamnak! Velem nem beszélhettek így!! Én nem vagyok...
- Hé, mi ez a kiabálás?! - jött ki álmos fejjel Kimi a szobából.
- Semmi különös, de a barátaidnak taníthatnál egy kis jómodort. Ja bocsi, hisz az neked sincs - s azzal megfogta Rebecca a ruháit s bevágta maga után az ajtót
- Hát ez meg mi volt? - kérdezték egyszerre. Kimi nem értette, miért viselkedett így Rebecca, a fiúk eddig nem értették Kimi viselkedését.
- Miért volt Reb ilyen? Történt valami?
- Hát tudod, jöttünk, hogy megnézzük, jól vagy-e, mert tegnap olyan hirtelen eltűntél. kezdte Atte.
- És ezért volt ilyen mérges?? - tette fel a kérdést Kimi még mindig értetlenül.
- Tudod - folytatta Toni - azt hittük, hogy biztos este szedted fel és ajánlottuk neki, hogy jó lenne, ha lelépne mielőtt felébredsz.
- És gondolom ezt finoman közöltétek - csóválta a fejét mosolyogva Kimi.
- Hát nem épp a legfinomabban.
- De Kimi! Ki ez a csaj? - tette fel végre a kérdést Atte, amire már annyira vártak.
- A barátnőm - felelte Kimi nemes egyszerűséggel. S elmesélte a fiúknak az egész történetet, persze nem pontosan. Inkább az emlékezetvesztéses verziót.
- Hűha,hát zajlik az életed ember! - veregette hátba Toni a barátját.
- Hát úgy néz ki - mosolygott Kimi
- Na akkor megyünk snowboardozni? - kérdezte Atte.
- Persze, csak felöltözök, ha Rebecca kijön még ma. - Rebecca épp ekkor lépett ki az ajtón.
- Tessék. Fesd az ördögöt a falra s megjelenik. - mosolygott Kimi.
- Ha-ha-ha! Nagyon vicces. - válaszolta Rebecca nem éppen kedves hangon.
- Jól van na, nem kell bekapni. Látom még mindig mérges vagy. Itt az idő, hogy megbeszéljétek - s Kimi otthagyta a lányt a 2 sráccal.
- Nagyon sajnálom! Azt hiszem rosszul indítottam. Tényleg sajnálom. Toni Vilander. - nyújtotta a kezét Toni.
- Bocsánatkérés elfogadva. Bár tényleg nem esett valami jól. Rebecca Lo.... Martinez - felelte Rebecca s majdnem elfelejtette, hogy már nem ugyanaz, aki volt mielőtt találkozott Kimivel.
- Én pedig Atte Mustonen. Örvendek.
- Én is. De üljetek le. Meséljetek valamit. Honnan ismeritek Kimit?
A két srác leült s vidáman elcsevegtek, míg Kimi ki nem jött a szobából.
- Na indulhatunk!!
- Mégis hova? - kérdezte ilyedten Rebecca.
- Hát snowboardozni! - jelentette ki Kimi jókedvűen.
Rebecca teljesen elfelejtette, hogy ma hova is készültek. Egy autóval indultak a legközelebbi sípályára. Toni már mindenről gondoskodott. Rebecca gyomra egyre kisebb lett, ahogy közeledtek a pályához. Miután megérkeztek és átöltöztek, mindenki megkapta a deszkáját s mentek is a pályára. Toni és Atte már száguldott lefelé, mikor Kimi és Rebecca még csak a pálya tetején várakoztak.
- Kimi! -szólt rebecca riadtan.
- Tessék?
- Tudod valamit mondanom kell. Tudod tegnap nagyon dühös voltam rád és ezért mondtam, hogy ááááááááá - és Rebecca sikítva elindult egyenesen lefelé a lejtőn, mivel valaki neki ment hátulról és elindította.
- Kimi!!! Én NEM tudok snowboardoozznnniiii!!!
|