35. rész
2009.03.10. 18:07
A 9 órányi eltérés kissé megviselt. Meg a hosszú repülőút is. Ahogy megérkeztünk, Leenával a szállodába mentünk és le is pihentünk. Este is csak annyi erőnk volt, hogy vacsizzunk, letusoljunk és elaludjunk. Reggel aztán újult erővel keltünk.
-Mit szólnál hozzá, ha elmennénk és vennénk valami kellemes nyári ruhát estére?- kérdezte Leena, miközben a hotel étterme felé igyekeztünk, hogy reggelizzünk. Szerencsére egy olyan szállodában voltunk, ahol nem volt egy F-1-es csapat sem, így nem kellett aggódnunk, hogy összefutunk velük.
-Benne vagyok, úgysem tudok mit felvenni.- mosolyogtam. Gyorsan megreggeliztünk, majd irány Melbourne belvárosa. Két óra elteltével már legalább 20 boltban jártunk és sehol nem találtunk semmit.
-Ide még hajlandó vagyok bemenni, de ha itt sem találunk semmit, akkor pizsamában megyek.- nyitotta ki az ajtót húgom és be is léptünk. Nem kerestünk nagyon elegáns cuccokat, mert mindkét fél azt mondta, hogy nem lesz nagy parti. Ahogy a sorokat jártuk, megakadt a szemem egy ruhán.
-Nekem ez kell!- vettem le egyből. Térd fölé érő, ujjatlan, spagetti pántos ruha volt, fehér alapon hatalmas piros rózsákkal. Elmentem felpróbálni, és olyan volt, mintha valaki külön nekem készítette volna.- Imádom!- pördültem meg a tükör előtt.
-És a rózsák Ferrari-pirosak.- mosolygott rajtam Leena. Visszavettem a ruháimat, majd kimentem és tovább nézelődtünk. Majd ő is megtalálta, amit keresett. Egy nyakban megköthető, térd fölé érő, sötétkék, közepesen dekoltált ruhára esett a választása. Gyorsan fizettünk és mentünk is vissza a szállodába. Lepakoltunk, majd lementünk ebédelni. Étkezés közben jelent meg Catherine.
-Helló, csajok!- ült le mellénk.- Na, hogy érzitek magatokat?- nézett rám, majd húgomra.
-Délelőtt körbejártuk Melbourne összes ruhaboltját, hogy megfelelően fel tudjunk öltözni este.- szúrtam a villámra egy újabb falat húst.
-Annyira kíváncsi vagyok, hogy mit fognak szólni.
-Hát még mi!- szólalt fel egy kicsit hangosabban Leena, mire többen ránk néztek.
-Azért majd Heikkit beavathatod, de csak este.- vettem át a szót. Miután megkajáltunk, beszélgettünk még egy kicsit, majd ő ment vissza a pályára, mi pedig a szobánkba. A legnagyobb problémánk csak az volt, hogy közös volt a fürdő. Nagy nehezen sikerült azért megegyeznünk, hogy mikor ki van odabenn, de azért be kell vallanunk, hogy hátráltattuk egymást egy kissé. Végül mind a ketten elkészültünk időben. Leena kiengedve hagyta enyhén göndör haját, mert tudta, hogy Sebastian mennyire szereti így. Én anya szögegyenes haját örököltem, úgyhogy csak egy csattal lazán feltűztem. Néhány héttel ezelőtt jegyezte meg Kimi, hogy mennyire jól áll így, úgyhogy csak az ő kedvéért szenvedtem vele legalább 10 percig. Ahogy az óra 7-et mutatott, azt hittem, a szívem kiugrik a helyéről. Közös autót küldtek értünk, mivel a Ferrari és a Red Bull ugyanabban a szállodában tartózkodott. És szerencséjükre volt 2 összenyitható konferenciaterem és egy bálterem, ahol megtarthatták a kis ünnepséget. Úgy 20 percet utaztunk, mire megérkeztünk. És ahogy beléptünk, bújhattunk is el 2 oszlop mögé, mivel akkor nyílt ki a lift ajtaja és lépett ki a 2 „csodabogár”.
-Szívesebben maradtam volna fenn és néztem volna valami filmet.- morgolódott a Jégember.
-Most nekem sincs semmi kedvem jópofizni egy 50-es éveinek második felében járó emberrel, aki semmit nem konyít az F-1-hez, csak sok a pénze.- fintorgott Seb is.
-Akkor ugyanazt kell átélnünk. Remélem, hogy túl lehet élni, de asszem majd Mark segít ebben. Ha nagyon nem bírod, akkor gyere át!- veregette hátba a bajnok társát, majd szétváltak útjaik és mi is előbújtunk.
-Azt hiszem, hatalmas meglepetés lesz ez nekik.- mosolyogtam. Ekkor meg is jelent a 2 csapatfőnök, Stefano és Gerhard. Beszéltünk néhány mondatot és mindketten megkértük őket, hogy hivatalosan ne mutassanak be, csak személyesen a legfontosabb embereknek, hogy ne nagyon keltsünk feltűnést. Természetesen belementek, mert úgy gondolták, hogy túl sokat vesztenének, ha már most az elején keresztbe tesznek nekünk. Így a terveink a maguk útján haladtak, és a fiúk csak a végső pillanatban fogják megtudni, hogy mi itt vagyunk.
|