-Ki lehet az a lány?- kérdezte Mark a boxban

-Nem tudom- válaszolta unottan Kimi majd beszállt a kocsiba s indult az első szabadedzés

Ez alatt engem bemutattak jó pár embernek, de a Ferrari legtöbb dolgozóját, ha nem is személyesen de látásból ismertem.

-Nos akkor szabadkezet kapsz mindenben-, mondta Stefano

-Rendben

-Nehéz, dolgod lesz, remélem, tudod

-Talpraesett lány, megoldja- kapcsolódott be a beszélgetésbe Jean

-Remélem, nem egy könnyű esett

Gyorsan megkaptam a papírokat, ami alapján a napi programokat meg kell szerveznem.

-Gyere - jöttek oda Jean

-Hova megyünk?

-Vége a szabadedzésnek

Csöndben követtem, amíg el nem értünk a büféhez.

Kimi és Mark a büfé felé indultak, hogy ebédeljenek valamit.

-Sziasztok- ült le melléjük Stefano

-Ha a mai címlapról van szó akkor nincs mit mondanom-, kezdte Kimi mielőtt Stefano megszólalhatott volna

-Kimi erre már nincs mentség-, mondta lemondóan, világosan megmondtuk, hogy ez az utolsó lehetőséged

-Miért mit akartok csinálni?- kérdezte aggódva Mark

-Kap maga mellé valakit, aki vigyázz rá

-Arról szó se lehet-, pattan fel idegesen Kimi

-Ajánlom, hogy ülj le azonnal, mert ha nem a kocsit is elfelejtheted

Kelletlenül de visszaült. Csak bambult maga elé s azon gondolkodott, hogy mégis, hogy a fenébe találhatták, ki ezt a marhaságot. Még, hogy valaki őt ellenőrizze s a nap minden percébe, a nyomába legyen. Hát köszöni szépen de, ő ebből nem kér.

-Sziasztok- léptünk oda az asztalukhoz

Mark felállt s azonnal bemutatkozott. Szimpatikus így első látásra.

-Szia- léptem oda Kimi

-Hello- állt fel de azzal a mozdulattal el is viharozott. Épp, hogy fel nem lökött.

-Bocsi, nem mindig ilyen- mentegetőzött Mark

-Sajnos az utóbbi időben igen- válaszolta Jean

-Tudom, de meglehet érteni azok után, ami történt vele

-Mást is hagyott el a felesége, megértem, hogy nehéz neki, de fél év után illene feldolgoznia és nem minden alkalommal leinnia magát a sárga földig. Ennek nem lesz jó vége- tette hozzá Stefano

-Tudom igazatok, van- adta fel Mark

Közbe csak ide-oda kapkodtam a fejemet. Nem tudtam, mit gondoljak. Így első láttásra elég bunkónak tűnt, de nem ítélkezek első benyomás alapján.

-Szóval mi a mai programja?- kérdeztem

-Gyere, oda adom a papírt-, mondta Mark

Elindultunk Markkal közbe egész jól eldumálgattunk. Nagyon jó fej és kedves. Azt hiszem vele jóba, leszek, s közbe találkoztam pár régi haverral is. Megkaptam a papírt, valamint a hétvégre eddig meglévő programokat. Egy óra alatt össze is állítottam. Próbáltam kiszűrni, ami feleslegesnek tűnik, hogy minél több ideje maradjon pihenni.

Elvileg úgy volt, hogy Kimi vissz vissza a szálloda, de sehol se találtam s mondták, hogy már visszament. Na se baj megkértem a szerelő srácokat, hogy vigyenek vissza, bár nem volt túl jó kezdés a részéről.

-Kimi nem nekünk kéne Nikit visszavinni?- ültek be az autóba

-Ki az a Niki?- indította be a motort

-A lány, aki az úgy mond asszisztensed lesz

-Ja, hát akkor így járt- s már ki is kanyarodta az autópályára

A szállodába megkerestem a szobámat, s mint kiderült a Kimi melletti az enyém. Muszáj volt vele beszélnem.

-Szia bemehetek?

Nem mondott semmit csak egy vállrándítással elintézte.

-Szia- köszöntem Marknak is

-Szóval megcsináltam a programodat holnapra,- adtam oda neki a papírt-, mit gondolsz?

Nem mondott semmit csak ismét a vállát rángatta. Kezd elszakadni a cérna. Nagyon nem bírom mikor valaki ennyire flegma.

-Oké akkor ezt úgy veszem, hogy megfelel

Nem válaszolt így elindultam kifelé, de az ajtóból visszaszóltam még.

-Kérlek, ma este ne menj el sehova, és ne idd le magad, nem kéne még egy botrány a hétvégére

Ismét nem válaszolt csak forgatta a szemeit, de azért bólintott egyet.

Hát nem lesz egy könnyű esett az biztos. Szeretem a kihívásokat.

-Rendes volt- nyugtázta Mark mikor becsukódott az ajtó

-TE hol voltál?

-Itt miért?

-Meg akarja szabni, hogy mit csináljak, mi az, hogy ne menjek el sehova?

-Kimi nyugodj már meg, nem parancsolgat, csak megkért

-Nem érdekel-, fogta magát s elindult kifelé

-Hova mész?

-Bulizni

Mark jobbnak látta, ha inkább vele megy.