Délután 5 óra. A Ferrari home-ban ülünk és Bernie csak beszél. Másfél óra múlva a szálloda halljában kellene lennünk a megbeszélt vacsorán, de jelenleg fogalmam sincs, hogy odaérünk-e egyátalán. Már azt sem nagyon tudtam, hogy hol tartunk a beszélgetésben. Ekkor szólalt meg Kimi.

-Hannah, jól vagy?- érintette meg a kezem. Csak rá emeltem a tekintetem.

-Kisasszony, maga igazán el van sápadva.- szólt Mr. Ecclestone is.- Kimi! Vigye vissza a hölgyet a szállodába és vigyázzon rá!

-Ebben biztos lehet.- felelte a pilóta és segített kimenni az autóhoz. Amint beültünk, ismét rám nézett.- Máris jobban nézel ki.

-Attól a kölnitől majdnem kidobtam a taccsot.- fintorogtam.

-Akkor minden rendben?- simogatta meg az arcom. Bólintottam. Elindultunk vissza a szállodába, és közben jutott eszembe, hogy a drága még nem is tud a vacsoráról.

-Fél 7-kor le kellene mennünk az étterembe.- említettem meg.

-Mit szerveztél?- nézett rám kissé mérgesen.

-Csak megbeszéltük Leenával, hogy együtt eszünk, majd szóltunk Heikkinek és Catherine-nek és utána ők mondták Fernando-nak és Raquel-nek.

-Nem is rossz a társaság. De Nando és Raqu?- kérdezte meglepve.

-Igen. Ők is. A mai nap szerintem bebizonyították, hogy számíthatunk rájuk, mert ők is a talpnyaló ellen vannak. És mindketten jó fejek.

-Nem kell magyarázkodni, csak kissé szokatlan, hogy velük több időt töltök.- állította le a kocsi motorját a szálloda parkolójában. Felmentünk a szobánkba és ledobáltuk a cuccainkat. Gyorsan letusoltunk, majd elkezdtük összeszedni magunkat. Kimi egy farmert vett fel és egy fehér inget, én egy nyári hosszúszoknyát és egy topot. A hajammal nem vacakoltam sokat, csak kiengedtem.- Csodaszép vagy.- lépett mellém Kimi és egy lány csókot nyomott a nyakamra.

-Azért te sem panaszkodhatsz.- fordultam meg az ölelésében és megsimítottam az arcát.

-Maradjunk itt, kettesben.- húzott magához még közelebb és lassan csókolt.

-Ne csináld, kérlek!- súgtam halkan. Lehajtotta a fejét és kissé hátrébb lépett.- Ígérem, nem kell már sokat várnod rám, de hidd el, van ennél sokkal alkalmasabb pillanat is.

-Tudod, hogy érted bármire képes vagyok. És ha azt kéred, hogy várjak, megteszem.- mosolyodott el.

-Köszönöm.- pusziltam meg az ajkait, majd elindultunk le, a hallba. Ott egyből össze is futottunk Sebastiannal és Leenával.

-Sziasztok!- köszöntünk mosolyogva, majd üdvözöltük egymást és gratuláltam a srácnak a délutáni eredményhez. Majd megjöttek Heikkiék és Fernandoék is, így bementünk és leültünk egy asztalhoz. Mindenki rendelt magának, majd beszélgetni kezdtünk. A témák pedig teljesen hétköznapiak voltak: család, barátok, na meg persze a történetem. Majd miután elfogyasztottuk a vacsit, szóba került az F-1.

-Ígérem, hogy pillanatok alatt átgázolok Ron Dennis kedvencén.- fogadkozott Fernando.

-Csak előbb engedd meg, hogy én alázzam porig, jó?- szólt unokatesóm.

-Ez csak természetes.- mosolygott a spanyol. Ezután jöhetett az esélylatolgatás, de közben mi, csajok inkább kivonultunk a mosdóba.

-Örülök, hogy találkoztam veletek.- nézett ránk Raquel.- Most már nem leszek annyira egyedül, ha Nando nem ér rá.

-Ebben biztos lehetsz.- nevettem. Visszamentünk a srácokhoz, majd 9 óra után jött a pincér is. A vacsoránkat a Ferrari számlájához írattuk. Megbeszéltük, hogy ha netán emiatt valaki problémázna, majd én elintézem az ügyet. A hotel halljában elbúcsúztunk egymástól, majd mindenki ment vissza a saját lakosztályába, hogy eltegye magát a verseny napjára.