A sz�ke l�ny kinyitotta a szem�t. Nem nagyon �rtette, hogy ker�lt a sz�llodai szob�j�ba. Az utols� eml�ke az volt, hogy az igazgat�val besz�lt az irod�j�ban.

Fel�lt az �gyon. Barna f�lhossz� haj�, feh�r ruh�s n�t pillantott meg.

-         H�t maga?- k�rdezte kiss� rosszall�an a l�ny.

-         N�v�r vagyok.- v�laszolta r�viden egy mosoly k�s�ret�ben a n�.

-         �rtem… vagyis nem.- v�laszolta elbizonytalanodva a l�ny.

-         Az �jul�sa miatt vagyok itt… Ha esetleg �jra megt�rt�nne…- kezdte a n�.

-         K�sz�n�m, de m�r j�l vagyok.- pr�b�lta elhitetni a l�ny, mert szeretett volna egyed�l maradni.

Egyed�l maradni a gondolataival. M�g mindig olyan hihetetlen volt, hogy pont az � f�rj�vel t�rt�nik ez… �s a n�sz�tjukon. Ahogy belegondolt ebbe, kir�zta a hideg. Minden hit�re sz�ks�ge volt, hogy b�zni tudjon abban, hogy m�g �lve viszont fogja l�tni �t.

Nem is t�tlenkedett tov�bb. Kipattant az �gyb�l, de a stabil j�r�s m�g nehez�re esett, �gy kicsit megsz�d�lt, de m�g idej�ben a falnak t�maszkodott. A n�v�r nem �rz�kelt ebb�l semmit, mert �pp h�ttal �llt neki, csak akkor fordult m�r meg, mikor a l�ny a szekr�nyben matatott ruh�t keresve.

-         Mit csin�l?!- k�rdezte bossz�san a n�v�r .- Mag�nak m�g nem szabadna….

-         J�l vagyok.- v�laszolta hat�rozottan a l�ny.- �s nem �lhetek t�tlen�l itt.- folytatta a l�ny.

Gyorsan mag�ra kapott egy v�szonnadr�got �s egy feh�r topot, majd fej�be nyomta a szalmakalapj�t �s elviharzott.

Meg se �llt az igazgat� irod�j�ig. Bekopogott �s benyitott az irod�ba. Az igazgat� egyed�l volt, �s el�g meglepett k�pet v�gott, mikor megl�tta a l�nyt.

-         Laura, mag�nak nem szabadna….- kezdte a f�rfi, de a l�ny k�zbev�gott.

-         Mindent tudni akarok!

-         H�t mi se tudunk t�bbet… sz�val, hogy valahol D�lkelet- �zsia dzsungel�ben zuhant le a g�p.- magyar�zta egy�tt �rz�n a f�rfi.

-         Oda kell mennem!- jelentette ki a l�ny hat�rozottan.

-         Hogy mi?- k�rdezte elkerekedett szemmel a f�rfi.

-         Nem �lhetek t�tlen�l arra v�rva, hogy majdcsak lesz valahogy.- magyar�zta a l�ny.

-         De a dzsungel nagyon vesz�lyes…�s azt se tudj�k…

-         Kijelentkezem.- v�gott k�zbe a l�ny.

Az igazgat� tan�cstalanul n�zett az elsz�nt l�nyra, de bel�tta, hogy nem tarthatja er�szakkal a sz�llod�ban.

- Nem tarthatom itt, ha �n nem akarja.- v�laszolta lehangoltan a f�rfi.

- �gy igaz. Akkor nem tud nekem t�bbet seg�teni?- k�rdezte rem�nykedve a l�ny.

- Ha gondolja, besz�lhetek a rend�rf�n�kkel, h�tha � m�r t�bbet tud.- aj�nlotta az igazgat�.

- Azt m�g megv�rom. Ja �s a szob�mban leszek.- v�laszolta a l�ny. Azzal amilyen gyorsan �rkezett, olyan gyorsan t�vozott is. Az igazgat� csak a fej�t cs�v�lta �s arra gondolt, hogy nem lesz ennek j� v�ge.

K�zben Laura hat�rozottan igyekezett vissza a szob�j�ba.

Lassan �jra csend borult a dzsungelre �s csak a madarak v�ltozatos dallamait lehetett hallani. Elgondolkodva n�zett maga el� Lotti.

-         Na min agyalsz?- k�rdezte kiss� provok�l�n a sr�c.

-         Rem�lem azt is tudod, hogy mit esznek ezek a majmok!- v�laszolta rem�nykedve a l�ny.

-         Mindenev�k, de m�rt �rdekel ez t�ged? De nyugi az�rt embert nem esznek!

-         Nem-e? �s a gorill�k?

-         Azok erre szerencs�re nincsenek… ezek kicsik ahhoz, hogy…

-         De sokan vannak!- ellenkezett a l�ny .- Na de nem is ez�rt k�rdeztem .- folytatta .- Mert ha esznek gy�m�lcs�t, akkor j� es�llyel tal�lunk mi is .- �llap�totta meg a l�ny.

-         Persze… a f�k tetej�n. �s el�ruln�d, hogy m�szunk fel oda?- k�rdezte �rdekl�dve D�vid.

-         Nem is biztos, hogy fel kell m�sznunk.- ellenkezett a l�ny.

-         M�rt is?

-         Lehetnek a f�ld�n is, amit ledobtak vagy elejtettek.

-         L�tsz te valahol egy szem gy�m�lcs�t is?- k�rdezte cinikusan a sr�c.

-         Aki keres….

-         Ne gyere ezzel!- k�rte D�vid.

-         Akkor megtanulhatsz f�ra m�szni.- jelentette ki a l�ny egy f�l�nyes mosoly k�s�ret�ben.

-         Nem is ismersz.- jelentette ki D�vid.- Mi van ha tudok f�ra m�szni?- k�rdezte �rdekl�dve a sr�c.

-         Az ki van z�rva.- ingatta a fej�t a l�ny mik�zben v�gigm�rte a sr�cot.

-         Nem hagyn�d abba?- k�rdezte csal�dott tekintettel D�vid.

-         Zavar?- k�rdezte naivan Lotti.

-         Nem…egy�ltal�n nem.- v�laszolta tettetett nyugalommal a sr�c.

-         De nyugodtan bebizony�thatod.

-         H�t, ahogy ezt a s�r� aljn�v�nyzetet n�zem, lehet, hogy t�bbre menn�nk vele.- v�lekedett D�vid.

-         Hogy �n? Oda? Fel?- k�rdezte k�ts�gbe esve a l�ny.

-         Mi a bajod m�r megint?- k�rdezte hitetlenkedve a sr�c.

-         Semmi.- v�gta r� durc�san a l�ny.

-         Mondd m�r!- k�rte kiss� inger�lten a sr�c.

-         J�l van.- tartotta fel a kezeit a l�ny megad�an.- T�riszonyom van.- mondta zavartan Lotti.

-         H�t ez j�.- m�ltatlankodott a sr�c.- �s m�g te vagy oda annyira magadt�l!

-         Te se vagy t�k�letes….- kezdte a l�ny, de D�vid csendre intette.

-         Ide figyelj! �n tudom, hogy nem vagyok t�k�letes…de nem is akarok �gy viselkedni…ellent�tbe veled.- mondta m�ltatlankodva a sr�c.

Lotti erre nem sz�m�tott D�vidt�l, �gy nem is tudott mit v�laszolni. Csak �llt �s n�zett maga el�. D�vid v�gre �gy �rezhette, hogy c�lba �rtek a szavai, �s egy kicsit gondolkod�ba ejtette a l�nyt. Rem�lte, hogy tart�s lesz, mert nagyon f�raszt�nak tartotta a l�ny viselked�s�t.

Kopogtak az ajt�n. Laura felugrott az �gyb�l �s az ajt�hoz sietett.

-         J� napot!- �dv�z�lte az igazgat�.

-         Na v�gre!- v�laszolta k�sz�n�s helyett a l�ny.- J�jj�n beljebb!- k�rte.

-         Kedvesem, sajnos nem sok �j h�rrel tudok szolg�lni. A dzsungel hatalmas, �s nagyon s�r�….a g�p m�g a leveg�ben kigyulladt…- magyar�zta a t�nyeket az igazgat�.

Laura tekintete elkomorodott. Pr�b�lta �sszeszedni mag�t, hogy ne �juljon el megint.

-         Ez azt jelenti….

-         H�lgyem, csak azt, hogy lehetnek az�rt t�l�l�i a balesetnek.- folytatta gyorsan az igazgat�.

-         �s m�gis mennyi az es�lye?- k�rdezte f�lve a l�ny.

-         Nem akarok sz�mokba, �s j�slatokba bocs�tkozni.- v�laszolta diplomatikusan a f�rfi.

-         �rtem.- v�laszolta egy s�haj k�s�ret�ben a l�ny.- Akkor �n foglalok jegyet a legk�zelebbi j�ratra.- mondta elsz�ntan a l�ny.

-         H�t, rem�lem sikerrel j�r…k�r, hogy nem ismerhettem meg a kedves f�rj�t!- mondta sajn�lkozva az igazgat�.

-         Tal�n, majd m�skor.- v�laszolta bizakodva a l�ny.

-         Mag�nak legyen igaza!

Elb�cs�zott a f�rfit�l, majd �sszeszedte a cuccait, �s csak �gy bedob�lta a b�r�ndj�be. M�rt is kellett neki olyan t�relmetlennek lenni? M�rt nem v�rhatta meg D�vidot? Akkor most tal�n mellette lehetne….valahol a dzsungelben….

Tov�bb nem mert a lehet�s�geken gondolkodni.

Elhessegette ezeket gondolatokat, �s t�rcs�zta a repteret. Megvolt a g�p indul�s�nak ideje, m�r csak taxit kellett fognia �s a rept�rre vitetnie mag�t.