Sarahnak csengett a telefonja. Cherry Lou-Dixon. A menedzsere.

-         Sarah! Ne legyél mérges…

-         Mi történt? – kérdezte a lány

-         Na, lemondták a DKNY felkérést. – mondta Cherry. Sarah megmerevedett.

-         Viccelsz? – kérdezte halkan, majd ordítani kezdett: - Cherry, harminc ezret kaptam volna érte! Csinálj valamit!

-         Nem tudok. Biztosak a döntésükben. Megmondták. Bliar Waldorfot akarják.

Bastian visszasétált a tengerpartról, majd szembetalálta magát a dühös barátnőjével, aki a nyakába ugrott.

-         Elegem van. – sziszegte.

-         Mi történt? – kérdezte Bastian, majd lefejtette magáról Saraht.

-         Lemondták a felkérésemet. – mondta fájdalmasan. Mire Bastian nevetni kezdett. – Szerinted ez vicces? – nézett fel Sarah dühösen.

-         Fogadjunk, Blair kell nekik. – mondta vigyorogva Bastian

-         Igeeen – rohant be a nyaralóba Sarah. A srác megrázta a fejét.

-         Nem is csodálom… biztos nem csap ekkora hisztiket… - morogta halkan, majd Sarah után ment.

-         Most hagyj! – kiabálta ki a lány, mikor bekopogott. Bastian felsóhajtott, aztán jobb ötlet híján visszament a partra. Észrevette Blairt, amint egy sziklán ül Bianca mellett. Utóbbi felállt, mondott valamit a lánynak, aki bólintott, aztán Bianca elment.

-         Szia. – ült le Bastian Blair mellé. A lány biccentett, aztán a srácra nézett.

-         Sarah miért olyan dühös? Láttam, mikor összetört három vázát.

-         Fogalmam sincs. – hazudta Bastian.

-         Hadd mondjak valamit. Eszméletlenül rosszul hazudsz.

-         Ezt már mondtad.

-         Igen, de még mindig. – nevetett Blair, hátrahajtotta a fejét. – Sarahnak velem van baja.

-         Hát… igen. – mondta Bastian.

-         És mi?

-         Öhh… a fotózás. – mondta, mire Blair megrázta a fejét és felsóhajtott.

-         Gondoltam.

-         Nem láttad Lukast?

-         De. Elment valahová. Jössz úszni?

-         Én… - de a lány felállt a sziklára, majd fejest ugrott a vízbe. -… igazából nem terveztem úszást… - fejezte be a mondatot, majd felállt a sziklára és ugrott.

Fél óra múlva Sarah kinézett az ablakon. Bastian éppen Blairrel nevetett.

-         Gyere le, rakunk egy kis tüzet a parton. – szólt be Lukas Sarahnak.

-         Oké.

Sötétedett. Sarah elhatározta, hogy a lehető legkedvesebb próbál lenni Bastianhoz. A lehető legvéknyabb ruhájában jött le, haját kisimította. Ezzel szemben Blair bikinifelsőben, farmernadrágban ült. Bianca úgyszintén. Natalja meg felvett valami méregdrága okádékot. Christian Bianca kezét fogta. Sarah átölelte Bastiant. Blair átkarolta a térdeit…

-         Fáj a kezed? – nézett jobbra Bastian. Megfogta Blair kezét. – Már nem olyan csúnya.

-         Már nem fáj… - nézett fel a lány

-         Blair. – szólalt meg Lukas. – Jössz…?

-         Aha. – állt felBlair. Sétáltak a parton.

-         Örülök, hogy eljöttél.

-         Kösz.

-         De kedvetlennek tűnsz.

-         Tényleg?

-         Nagyon is. Valami baj van?

-         Baj az van mindenhol – vont vállat a lány. – Egyszerűen fáradt vagyok. Azt hiszem… - tette hozzá.

-         Oké. De ha van valami…

-         …te leszel az első ember, aki tud róla. – biccentett Blair.

Bastian Blairre és Lukasra nézett. Lukas a lány vállára tette a kezét. A lány azonban lehajtotta a fejét. Megfordult és visszaült Bastian mellé. Hűvösödött. A lány kicsit fázott.

-         Fázol? – kérdezte Bastian, mire Blair mosolyogva bólintott. – Tessék. – adta oda neki a pulóverét.

-         Köszönöm.

-         Bastian… azt hiszem… én is… - kezdte Sarah, mire Christian gúnyosan vigyorogva átdobta neki a pulcsiját.

-         Tessék, Sarah. Nekem úgysem kell. - Bianca mosolygott.

-         Igazán köszönöm. – morogta Sarah.