Jenni idegesen keresett r� f�rje sz�m�ra a telefonj�ban. Kics�ng�tt, de senki nem vette fel. Harmadj�ra j�rta k�rbe a n� a h�zat, de se a fi�t, se Kimit nem tal�lta otthon. M�r esteledett. Minden lehets�ges helyen �rdekl�d�tt, de senki nem tudott r�luk semmit, vagy csak nem akart�k el�rulni neki. Kezdett egyre d�h�sebb lenni. Minden akkor kezd�d�tt, mikor az a n� �s a fia �jra felbukkant. Nem akarta elveszteni a biztos anyagi h�tter�t �s a „l�tszat csal�dj�t”. Igaz, hogy m�r Kimivel nem voltak olyan meghittek az egy�ttl�tek, de m�r annyira megszokta maga mellett. �s persze �r�lten f�lt�keny volt arra a h�tk�znapi n�re. Nem �rtette, Kimi mit szeret benne. Jenni sokkal t�bbnek �s k�l�nlegesebbnek tartotta mag�t.

Elhat�rozta, hogy nem engedi lecsapni a kez�r�l a f�rj�t. �s ehhez b�rmilyen eszk�zt k�sz bevetni, ha sz�ks�gesnek l�tja.

Nem volt k�pes �lbe tett k�zzel �lni �s v�rni, hogy valamelyik csal�dtagja felbukkanjon, ink�bb felkereste r�gi kapcsolat�t.

V�nusz megk�nnyebb�lt, mikor a sz�lei h�z�hoz �rt. Gyorsan leparkolt, majd kisz�llt a kocsib�l. Az ajt� nyitva volt, �gy bes�t�lt a h�zba, de a f�ldszinten senkit nem tal�lt. Csod�lkozva fogadta ezt a t�nyt, majd felsietett az emeletre. Els� �tja a r�gi szob�j�ba vezetett. Minden �gy volt, ahogy utolj�ra hagyta itt a dolgokat. Azt�n halk zen�re lett figyelmes. Mintha a mellette l�v� szob�b�l j�nne. Els�t�lt az ajt�ig, r�snyire nyitva volt, �gy h�t belesett rajta. Mivel nem l�tott senkit, �gy kijjebb nyitotta az ajt�t.  

A zen�t m�r hangosabban hallotta, de m�g ekkor se l�tott senkit. Az ajt�val szemben �ll� �r�asztalon rajzlapok �s ceruz�k hevertek. V�nusz biztos volt abban, hogy valaki van itt. Azt�n mikor teljesen kinyitotta az ajt�t, megpillantotta a szoba jobb sark�ban fekv� �gyon hasal� l�ny. Ujj�val �temesen dobolt az �gyon, mik�zben egy �js�got lapozott elm�ly�lten. V�nusz ledermedt a l�tv�nyt�l. A l�ny annyira belemer�lt a zenehallgat�sba, hogy nem vette �szre, hogy nincs egyed�l a szob�ban. Csak a felh�borodott n�i hangra kapta fel a fej�t.

- Te meg mi a fen�t keresel itt!?

Sisu ijedten kapta fel a fej�t. Mikor megl�tta a hanghoz tartoz� szem�lyt vill�mgyorsan felugrott az �gyr�l �s zavartan n�zett V�nuszra.

-          T�ged k�rdeztelek!- sz�lt r� V�nusz er�lyesen.

Sisu m�g mindig nem tudott megsz�lalni. V�ratlanul �rte a n� megjelen�se. Percekig csak n�m�n �llt leszegett fejjel. V�g�l siker�lt �sszeszednie mag�t.

-          Seb hozott ide.- v�laszolta lassan, mik�zben tekintet�k �jra tal�lkozott. V�nusz szemei szikr�t sz�rtak. Sisu szem�ben ijedts�g l�tszott.

Tiszt�ra, mint az apja, futott �t V�nusz agy�n.

-          Rosszul tette. �s azt is, hogy tal�lkozott veled.- mondta csal�dottan a n�.

-          De �n semmi rosszat….nem tettem .- mondta halkan a l�ny.

-          M�g nem.- v�laszolta cinikusan V�nusz .- �s ha rajtam m�lik nem is fogsz, mert nem akarlak a fiam k�zel�ben l�tni!- sz�l�totta fel.

Sisu �rtetlen�l n�zett a n�re.

-          J�l hallottad! T�nj el innen!- V�nusz m�r kiab�lt.

Sisu zavartan n�zett a n�re. V�nusz v�rakoz� teljesen n�zett r�. Sisu ahogy csak tudta sietve kapkodta �ssze a cuccait, k�zben abban rem�nykedett, hogy Seb min�l hamarabb vissza�r, �s v�get vet ennek a megal�z� helyzetnek, amibe ker�lt. M�g, hogy itt biztons�gban lesz?

V�nusz a l�ny minden mozdulat�t k�vette. Sisu mikor v�gzett meg�llt a n� el�tt.

-          Nem �rtem m�rt minket b�ntet a maguk hib�i miatt.- mondta m�r �sszeszedve mag�t Sisu.

-          Nem baj, ha nem �rted. Te R�ikk�nen vagy….�s azok mind egyform�k, csak f�jdalmat tudnak okozni a m�siknak.- mondta keser�en V�nusz, majd arcvon�sai �jra megkem�nyedtek �s szigor�an n�zett a l�nyra. Sisu nem folytatta.

Sz� n�lk�l ment el a n� mellett �s a l�pcs� fel� vette az ir�nyt. V�nusz el�gedetten n�zett ut�na, majd � is k�vette. El�rtek a bej�rati ajt�hoz.

Kil�ptek az ajt�n. Sisu gondterhelten f�rk�szte az utat.

-          Na mi lesz?- k�rdezte s�rgetve V�nusz.

-          Maga sem k�l�nb az any�mn�l…�s nem �rdemli meg az ap�m.- jegyezte meg csal�dottan Sisu, majd h�tat ford�tott neki �s elindult.

P�r m�ter ut�n leintett egy �pp arra j�r� szabad taxit. V�nusz csak ekkor nyugodott meg teljesen. M�g egy ideig az ajt�ban �llt �s a l�ny szavain merengett. Arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy ez a l�ny is tudja, hogy lehet f�jdalmat okozni a m�siknak.

Lehangoltan ment vissza a h�zba. A konyh�ban t�lt�tt mag�nak k�v�t, majd elmerengve �lt le az asztalhoz.

Hallotta amint egy kocsi �llt meg a h�z el�tt. Azt�n az ismer�s hangot is meghallotta imm�r a h�zon bel�l.

-          Kicsim, meg�rkeztem! Ugye nem is voltam sok� oda? Sisu!- ki�ltotta a sr�c, mik�zben felrohant az emeletre a k�z�s szob�jukba.

Meglepte a k�p. A l�nyt �s a cuccait se tal�lta ott. Nem �rtette, mi t�rt�nhetett. � tett vagy mondott valami rosszat neki? Nem kellett volna mag�ra hagynia? De hov� ment �s hol lehet most? Ezek a k�rd�sek futottak �t az agy�n. Azt�n h�rtelen �tlett�l vez�relve lerohant a f�ldszintre egyenesen a konyh�ba.

-          M�rt nem lep meg, hogy itt tal�llak?- k�rdezte g�nyosan Seb, mikor megl�tta az anyj�t.

-          Akkor az se lep meg, hogy a kis bar�tn�d elment.- v�laszolta el�gedetten V�nusz.

Seb tekintete izzott. V�nusz pedig el�gedetten n�zett fi�ra.

-          Mert el�ld�zted.- v�laszolta gy�l�lettel a hangj�ban Seb.

-          Ment � mag�t�l is.- v�gott vissza V�nusz.

-          Csak hallan�d magad! Olyan vagy, mint Sisu anyja.

-          M�rt, � milyen?- k�rdezte vigyorogva V�nusz.

-          Istenem…mi t�rt�nik itt?- k�rdezte �rtetlen�l Seb, persze v�lasz nem �rkezett r�.- J�l van, ha � ment �n is megyek.- jelentette ki elsz�ntan Seb.

-          Nem m�sz sehova!- sz�lt r� V�nusz �s fel�llt a sz�kr�l.

Seb k�rd�n n�zett r�, mert meglepte az anyja reakci�ja.

-          Akkor pr�b�lj meg visszatartani.- aj�nlotta Seb.

-          Menj a szob�dba!- sz�lt r� az anyja.

-          M�r nem vagyok gyerek… nem parancsolhatsz nekem!- eml�keztette Seb.

-          De m�g a h�zamban laksz, addig �n parancsolok.- jelentette ki V�nusz.

-          J�, akkor elk�lt�z�k.- v�laszolta nyugodtan Seb.

-          �s m�gis hova menn�l? Az ap�dhoz?- n�zett a fi�ra k�rd�n Seb.

-          Ak�r hozz�. - v�laszolta indulatosan Seb.

-          Igen? Az az apa jobb, akinek m�s csal�dja van, �s te sose leszel neki a legfontosabb?- szegezte neki a k�rd�st V�nusz.

-          De � k�pes meg�rteni.- kelt a v�delm�be Seb.

-          De v�ded! Akkor mehetsz hozz�, �s a kis csal�dj�hoz!

-          M�g � is jobb n�lad!- v�laszolta magabiztosan Seb.

V�nuszt ez a kijelent�s sz�ven tal�lta. Megsemmis�lten �llt �s m�r nem l�tszott rajta az az elsz�nts�g, mint a fia �rkez�sekor. Seb nem v�rt v�laszt, csak felrohant a szob�j�ba �s csomagolni kezdett. Mire V�nusz �sszeszedte mag�t, m�r b�r�nddel a kez�ben j�tt le a l�pcs�n. V�nusz csak meredten n�zte a mellette elhalad� fi�t. A sr�c nem n�zett r�. M�r csak akkor n�zett az anyj�ra, mikor a bej�rati ajt�n�l �llt.

-          Nincs sz�ks�gem r�d…- mondta halkan, �s kifejez�stelen arccal n�zett az anyj�ra.

V�nusznak nagy er�fesz�t�s�be ker�lt, hogy ne l�tsz�djon rajta a f�jdalom, de tartotta mag�t az elv�hez, Seb nem tal�lkozhat azzal a l�nnyal. M�g nem tudta, hogy de elhat�rozta, minden�ron megakad�lyozza a tal�lkoz�sukat.

Seb h�tat ford�tott az anyj�nak �s kis�t�lt az ajt�n.

Ekkor l�ptek be a kertkapun a nagysz�lei. �rtetlen�l n�ztek unok�jukra, aki csak k�sz�nt nekik �s besz�llt a kocsij�ba.

V�nusz is csak n�m�n �llt �s n�zte a t�volod� kocsit, mikor a sz�lei oda�rtek hozz�.

- Ne most!- k�rte f�radtan t�l�k, majd bement a h�zba.