-Mi történt?- néztem fel a laptopom mögül

-Ez- tett le elém egy papírt

-Mi ez?

-Tudnod kéne

-Miért is?

-Mert te írtad

Felvettem és végig futottam a lapon. Tényleg én írtam a napi programja volt.

-Mi ezzel a probléma?- néztem fel rá

-Szerinted?

-Nincs kedvem találgatni, szóval örülnék, ha mondanád!

-Nem zsúfolhatsz be ennyi mindent a szabadedzés után

-Kimi végig olvastad?

-Nem, ez már rossz így- okoskodott

-Kérlek, olvasd végig

-Miért tán akkor kevesebb programom lesz?

-Kimi- majd elég erőteljesen néztem rá, elkezdte olvasni

-De hisz…..ez egy motocross verseny

-Azt gondoltam szívesen elmennél és Stefano is megengedte ha a kötelező dolgaidat elvégzed

-Miért tennél ilyen szívességet?

-Mert hallottam, hogy szereted- válaszoltam teljesen természetesen

Egy percig elgondolkodott majd hirtelen elkezdet kiabálni.

-Te nekem ne tegyél szívességet- s kiment

-Nem vagy normális- kiabáltam utána

Az eszem meg áll, próbálok olyat is belecsempészni az uncsi napjába, amit talán szeret erre ez a köszönet érte.

-Mi történt?- jött oda Mark

-A barátod egy marha

-Jaj mit csinált- ültünk le

-Lesz egy motocross verseny, elintéztem úgy a programját, hogy el tudjon menni, igaz így szabadedzés után kicsit zsúfoltabb, de hát

-Mi ezzel a probléma biztos örült neki?

-Ja persze, Kimi? Ugyan már! – mondtam lemondóan-, azt mondta, hogy ne tegyek neki szívességet és elviharzott

 -Ezt nem értem?

-Mark engem már nem érdekel, komolyan, fogalmam sincs, mit csináljak vele

-Nem tudom, de kérlek, ne add fel

-Nem fogom, az nem az én stílusom- kacsintottam

Beszélgettünk picit majd mind a ketten mentünk a saját dolgunkra.

-Elárulnád mi volt ez a mai kirohanásod?- kérdezte Mark már a kocsiba ülve

-Csak nem árulkodott?- gúnyolódott Kimi

-Nem, hallottam

-Akkor meg?

-Komolyan nem értelek, végre van egy olyan ember, aki próbálja úgy alakítani a programodat, hogy neked is tetsszen. Mindig ilyet akartál!

-Tudom, de akkor is, ez a csaj………

-Mi van vele?

-ÁÁ nem szeretem, ellenszenves

-Ugyan te meg gyerekes vagy, mindent megpróbál, hogy jóban legyen veled

-Eddig elég rosszul csinálta, a szálloda előtt, meg az a vacsora,….

-Nem adtál rá okot?- kérdezte Mark szemrehányóan

-Nem- vágta rá egyből Kimi

-Kimi

-Jó lehet

-Nem akarsz elmenni, mégis arra a versenyre?

-Van egy olyan érzésem, hogy Niki nem segítene, én meg nem tudom hol lesz, meg ilyeneket.- gondolkodott el Kimi

-Te lehet nem, de én igen- mosolyodott el Mark

-Honnan?

-Niki ideadta a jegyeket, hát, ha meggondolod magad

-Jegyeket?

-Igen, gondolta nem veri nagydobra, hogy mész a szervezőknek se szólt

A cím felé vették az irányt, ami a jegyeken szerepelt. Majdnem két órát voltak ott, szerencsére csak a vége felé ismerték fel Kimit így tudta élvezni a versenyt.

Visszamentem a szállodába. Unatkoztam a szobámba, így úgy döntöttem sétálok egyet a városban.

-Niki várj- kiabált valaki utánam már a szálloda előtt

-Sziasztok- fordultam meg ugyanis Kimi és Mark voltak azok

-Merre jártál?- érdeklődött Mark

-Sétáltam picit a városba

-Ti?

-Voltunk a motocross versenyen- mondta már a liftben

Csak elmosolyodtam rajta.

-Milyen volt?

-Jó nagy, ugye Kimi?

-Igen- morogta az orra alatt. Most szólalt először mióta találkoztunk.

-Ennek örülök- s már meg is érkeztünk a szobáinkhoz

-Kösz- mondta Kimi, fura de tőle már ez is haladás

-Szívesen

S már nyitottam is ki az ajtót.

-Csak, hogy tudd ettől semmi nem változott, ugyan úgy nem bírlak- fordult meg

-Ne aggódj, nem tettél semmit, hogy jobban kedveljelek-, s rácsuktam az orrára a szobaajtót