3. rész
2009.04.01. 20:29
Csak álltunk a tomboló tömegben, és csókolóztunk. Majd én szakítottam félbe ezt a csókot. Ő még mindig állt és csak bámult rám megbabonázva, majd megszólalt:
-Hát, te aztán nem tétovázol!
-Hát nem szoktam fölöslegesen vesztegetni a drága időt!- mosolyogtam rá, mire ő újra megcsókolt.- Lelépünk? Kérdeztem, mire ő furcsán nézett rám.
-De még nincs is vége.-mondta.
-Oké, jól van, így is lehet, akkor én majd keresek vki mást. –indultam, mire ő visszahúzott magához.
-Hééé kislány, na azt már nem! Hidd el, az neked sem lenne jo!- megint mgcsókolt.
-Akkor??? Gondoltam elindulunk, még mielőtt megindul a tömeg.
-Oké! Nagyon igazad van!
-Tudom! Nekem mindig! – a fiúknak üzentem, h elvittem a kocsit, pechjük volt, de gondoltam, vhogy csak eljutnak a szállodába.
– Hű ez nagyon stílusos, ilyen jó verda egy ilyen jó csajnak!!!- mutatott a kikölcsönzött BMW m3-asra, amihez éppen irányítottunk!
-Szeretnéd vezetni? – kérdeztem.
-Ááá, más esetben tutira! De ahhoz, h most vezessem, szerintem már túl sokat ittam! Na de máshoz....-vigyorogva közelebb hajolt hozzám!
-Jajj teee! Mondjuk én se vagyok éppen józan, de remélem, azért megbízol bennem! –nyitottam ki a kocsit.
-Persze! Vakon!- vigyorgott.
-Hmm, nem tudod mibe vágtad a fejszéd!
-Hát, tény, h nem ismerlek!
-Majd megismersz!!! Hozzád vagy hozzám?
-Hmm!!! Szerintem mehetünk hozzám!
-Oké!- mikor megmondta a címet, elindultunk.
-Na és???
-Mi és???
-Mesélsz magadról? –kérdezte.
-Mit szeretnél hallani?
-Jajjj, h mit szeretnék, azt most inkább nem mondom! De egyszerűen magadról mondjál vmit!
-Hát, szeretem a rock zenét, szeretek lazán és szabadon élni, és mi tagadás, mint már te is tapasztalhattad, sosem kertelek!
-Hát tényleg nem kertelsz! –mosolygott.
-Te jössz!!!
-Hát én! Az első kettővel én is úgy vagyok, de most mit tagadjam, ilyet még sose csináltam, h csak úgy kb 10 perc ismertség után leállok egy vadidegen csajjal!- úgy lefékeztem, h majdnem kirepült az ablakon.
-Héjj te őrült!- nevetett- Most meg mi van?
-Leállok? Ez meg milyen kifejezés??? –néztem rá mérgesen.
-Héé.....nyugi!- hajolt közelebb, h megcsókoljon, de én eltoltam magamtól.
-Szóval csak úgy leállsz mi??? –tettem a sértődöttet. –Mindjárt kidoblak a kocsibol, aztán gyalogolhatsz!- vigyorogtam.
-Jajjj már megijedtem!-aztán megcsókolt. Végül elértünk a szállodáig, ahol megszállt. Beszálltunk a liftbe, ahol rajtunk kívül még volt pár ember, így nem engedhettük szabadon a perverz fantáziánkat L De mikor kiszálltunk a liftből, már a szoba előtt vetkőztettük egymást, mondanom sem kell, mi történt aztán a szobában....
Reggel fejfájósan ébredtem, és egy pasi karjai közt találtam magam. Úristen.....már megint mit csináltam. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben. Majd úgy gondoltam itt nincs több keresni valóm, így összekapkodtam a ruháimat és elhúztam a csíkot. Gondoltam, hagynom kéne egy cetlit vagy vmi, de most minek??? Hisz úgy se ismerem, meg amúgy is többet nem találkozunk!!!! ( Megjegyzem jó képű a srác nagyon, de vajmi kevés az esély, h én újra Finnországba menjek, így, h már a fiúk sincsenek ).
Szóval visszamentem a mi szállodánkba, a fiúk persze mind kidőlve, még mindig a tegnapi koncert hatása, de megnyugodva láttam, h nem vesztek el kocsi nélkül. Akkor először fordult elő, hogy én keltem előbb mint ők. Felráztam őket, majd pakolni kezdtünk. Úgy döntöttünk, csak a másnapi géppel indulunk tovább, így még este jót bulizhatunk. Eljött az este, fekete hosszú hajam összefogtam és újra a jól ismert kalap. A ruha egy farerből és egy fekete pólóból állt, hisz nincs semmi fontosabb esemény. 10 óra volt mikor útnak indultunk. Egy szórakozóhelyet választottunk a külvárosban. Tökmindegy volt, milyen zene szóllt, úgy be voltunk lőve....megint. Hatalmasat buliztunk, majd mindenki szétszórodott. Hajnal 4 órakor kezdtem nagyon fáradni, így gondoltam összeszedem a fiúkat. Mindegyiket egy-egy, Dant két csaj társaságában találtam. De mivel közöltem velük, h reggel fájdalmas lesz az ébredés (akkor még nem is gondoltam, h többé nem lesz ébredés), így belementek, h ideje indulni. Josh vezetett, ő legalább nem volt részeg. Dan ült elöl mellette és én hátul Rayel. Tombolt a zene, a fiúk is, én azt éreztem, h hányingerem van és nagyon rosszul vagyok. Mikor szóltam Joshnak, h álljon meg, ő még jobban a gázra lépett és bámult rám hátra.
-Josh az utat nézd! Basszus....
-Mi van bébi, be vagy parázva!- nézett hátra és vigyorgott.
-Josh ez nem vicces, kérlek álljj m....úristen- láttam egy szembejövő teherautót- Josh!!! Vigyáázzzz!- ekkor egy nagy csattanást éreztem, majd azt, hogy az autó kettőt fordult és kiestem a hátsóablakon. Végül egy nagy villanást látam és hallottam ahogy a fiúk ordítanak fájdalmukban. Majd minden elsötétült. Még most is könny szökik a szemembe, úgy érzem az én hibám. Hát szerintetek nem??? Én rángattam őket el a buliról, én szólltam Joshnak, h rosszul vagyok.
Másnap egy kórházi ágyon ébredtem. Bent volt egy doktor, tőle érdeklődtem a fiúkról, csak csóválta a fejét és annyit mondott, sajnálja. Ebből tudtam, h megöltem őket. Asszem holnap folytatom az írsát, most ezt így nem bírom, csak úgy törnek elő az emlékek. Nem tudom, lehet a doki rosszul gondolta....ááá mindegy, majd holnap még rehabilitáció előtt, na az is aztán lesz egy tortúra, semmi kedvem hozzá.
|