12. rész
2009.04.01. 20:47
-Végre elment- vettem egy nagy levegőt
-Jól vagy?
-Azt hiszem igen
-Itt meg mi történt?- jött oda Stefano
-Megoldottam a John problémát
-Ennek örülök, de kezdődik a szabadedzés szóval nyomás
Mindenki ment a saját dolgára. Összeszedtem Kimi holnapi teendőit. A gyakorlás végére be is fejeztem.
-Nem hagyhatnánk ez ma ki?- nézett rám Kimi
-Mit?
-Az interjúkat- vágott fancsali fejet
-Tudod, hogy nem, de ígérem ma figyelni, fogok az órára- kacsintottam egyet majd elindultam kifelé.
A szokásos kérdéseket tették fel. Nem volt semmi újdonság benne. Volt még egy kis elintézni valóm utána.
-Mire várunk?- kérdezte a paddockban Mark
-Nikire
Marknak elkerekedett a szeme. Nem értette mi ez a hirtelen változás, de örült neki.
-Ne nézz így rám
-Kimi, azért ez nagy változás, eddig én győzködtelek kevés sikerrel, hogy ne hagyjuk itt
-Változnak a dolgok- rántotta meg a vállát
-Mesélj
-Nincs mit
Elég erőteljesen nézett rá Mark.
-Jó rendben, beszélgettem vele, s nem is olyan elviselhetetlen, sok minden történt vele.
-Kifejtenéd bővebben?
Gyorsan és tömören elmesélte a mai nap eseményeit.
-Ez nem semmi
-Hát nem és lehet, nem beszél a levegő, amikor azt mondja megért
Mark már nem tudott válaszolni, mert megjelentem.
-Itt is vagyok
-Akkor mehetünk- indult Kimi a parkoló felé
Az úton nem sokat beszélgettünk. Persze készültek képek a John esetről így jó pár smst kaptam.
-Nem csak net függő, vagy hanem telefon is- mondta gúnyosan Kimi
-Ja- néztem fel- de, te inkább csak az utat figyeld, nem szeretnék megint eltévedni-, majd folytattam tovább
Mark jót kuncogott rajtunk, de ez már csak csipkelődés volt és nem vérre menő harc, mint az elején szerencsére.
A szálloda előtt rajongóm tömege várt. Mark és én hamar beosontunk, de Kimi letámadták. Segélykérően nézett a szálloda ajtaja felé. Mivel ma rendes volt így megkönyörültem rajta.
-Bocsi, de most el kell, hogy raboljam tőletek- mentem vissza két biztonsági őrrel
-Köszi, azt hittem agyonnyomnak- szörnyülködött immár a szállodába
Nem mondtam semmit, csak nevettem.
-Ne nevess, tudod milyen rémisztő mikor sikoltozó emberek, megrohannak- szálltunk be a liftbe
- Szóval félsz tőlük- elmélkedtem- akkor majd következőleg egy jó csoportot rád, szabadítok
Elég fájdalmas arcot vágott mikor már a folyosón sétáltunk.
-Niki- szólt utánam mikor már bent voltam a szobámba
-Tessék?- mentem vissza
-Nem akarsz velem meg Markkal vacsorázni?
Meglepett, de jól esett.
-Köszi, de már más programom van- kicsi csalódottságot, láttam az arcán- de, ha van kedved, eljöhetsz velem
-Nem akarok zavarni
-Nem fogsz, különben is, te is ismered őket, pár szerelő sráccal megyünk pizzazni
-Tudod, nem vagyok valami jóba velük
-Itt az ideje kapcsolatokat építeni- mosolyogtam rá- 8-ra, legyél készen
Be is csuktam az ajtót. Segíteni akartam neki, hogy beilleszkedjen, holott egy ideje már a csapatnál van, de mondjuk úgy, hogy nem csak engem tüntetett ki a kedves modorával. Bár kicsit féltem, hogy a többiek mit fognak hozzá szólni.
8-kor kopogtam az ajtaján.
-Készen vagyunk- álltak az ajtóba
-Akkor mehetünk- indultam a lift felé
-Hova megyünk?
-Először is a hallban találkozunk, majd keresünk a közelben valami pizzériát, ez már nálunk hagyomány
Teljesen döbbent képet vágott.
-Te erről nem tudsz?- kérdeztem hitetlenkedve
-Nem
-Sziasztok srácok
-Sziasztok- fordultak felém, kicsit meglepődtek, hogy Kimi is itt van.
Elindultunk, Kimi és Mark kicsit kívülállónak érezte magát, hisz ez egy jól összeszokott banda volt. Azért egész jól éreztük magunkat 11 fele értünk vissza a szállodába. A végére már Kimi is egész jól érezte magát.
-Köszi- mondta az ajtóba
-Szívesen és jó éjszakát- mosolyogtam
Másnap reggel éktelen dörömbölésre ébredtem. Mikor ránéztem az órámra még jobban elkerekedett a szemem, hisz hajnali 6 óra volt.
|