15. rész
2009.04.05. 17:29
-Hova megyünk?- kérdeztem már a folyosón
-Egy leendő szponzor fiát kéne elkísérni
-Miért nekem? Beszélnem kéne Kimivel
-Majd beszélsz vele, de most ez a legfontosabb
-Nos ő itt Gino- mutatott a srácra
Legszívesebben elröhögtem volna magam. Narancssárga selyem ing bőrnadrággal és szemüveggel.
-Szia- köszöntem neki
-Gyönyörű vagy
-Köszönöm, és hova szeretnél menni?- erőltettem egy mosolyt az arcomra
-Vacsorázni
-Isteni a szálloda étterme
-Nem, nem valahova a városba
Kérlelően néztem Stefanora, de nem sokat ért. Elmentünk Ginoval hát csak saját magáról tudott beszélni. Kicsi rosszullétet tettetem két óra múlva így visszamentünk. Reméltem hamar le tudom rázni, mert akartam még beszélni Kimivel. Persze nem tudtam tőle megszabadulni megvárta, míg elalszok, hogy nem e lesz semmi bajom. Tettem az alvást de közbe sikerült tényleg beszunyálnom.
-Mark beszélnünk kell- rontott be a szobájába Kimi
-Mi történt?
-Megcsókoltam Niki
-De jó- örvendezett Mark, de mikor végig nézett barátján rájött, hogy lehet mégse- mi a baj?
-Az, hogy megmondtam neki, hogy tetszik
-Erre ő?
-Nem mondott semmit
-Hogy-hogy?
-Bejött Stefano és elráncigálta
-Értem, de akkor nincs semmi baj
-Már, hogy ne lenne, nem mondott semmit
-Ne légy gyerek, menj és beszélj vele
-Most?
-Kimi- szólt rá erőteljesen
-Oké,oké- ment ki a szobából
Kopogott az ajtón, de nem válaszolt senki, így óvatosan kinyitotta az ajtót. Bement, de sötétség volt a szobába. Látta, ahogy Niki az ágyba fekszik és alszik. Ált ott pár percig s most jött rá, hogy eddig észre se vette mennyire szép. Nem akarta felébreszteni így csöndbe kiment.
-Alszik- ment vissza Markhoz
-Neked is azt kéne- nézett az órájára
-Tudom, de nem tudok
-Pedig muszáj lesz, majd reggel beszélsz vele
Reggel megint kopogásra ébredtem bár most picit emberibb időben 8-kor.
-Szia- álltam az ajtóba
-Szia, megyünk reggelizni meg vásárolni?- állt Gino az ajtóba
-Tessék?
-Stefano azt mondta egész nap velem, leszel
-Oké, akkor fél óra múlva lent találkozunk
-Nem megvárlak itt- s bejött a szobámba
Hát ez csúcs. A recepción hagytam egy üzenetet Kimiéknek. Élveztem, ezt a reggel mit ne mondjak. Egy nő nem vásárol ennyit.
-Beszéltél már vele?- támadta le Mark Kimit
-Nem, de megyek már
-Nincs a szobájába- ment vissza
-Gyere, lehet lent, van
Elindultak, lefelé ahol a portás átadta az üzenetemet. Plusz azt is hozzá tette, hogy egy pasival ment el.
-Ne gondolj rosszra, lehet egy szerelő sráccal-, mondta Mark
-Lehet-, mondta egykedvűen Kimi
Már rég vége volt a harmadik szabadedzésnek mire sikerült kiérni a pályára. Markkal épp a parkolóba találkoztam.
-Szia- mentem oda hozzá- végre egy értelmes ember
-Szia, ő ki?
Mutatott Ginora aki épp a kocsi visszapillantójába állította be a haját.
-Gino, az egyik leendő szponzor fia, akit rám sóztak és tegnap óta, nem bírom levakarni magamról.
-Mehetünk szépségem- lépett oda hozzánk
-Mondtam már, hogy ne hívj így
-Annyira dögös, vagy ha ideges vagy
Csak egy lemondó pillantást vetettem rá, s elindultam befelé. Ott persze kísérgethettem mindenfelé. Láttam Kimit, ahogy épp a szerelőivel beszél, de így nem tudtam oda menni hozzá. Végre Gino talált magának beszélgető partnert így úgy döntöttem eltűnök és elbújok előle.
-Persze, Gino- hallottam Kimi hangját
Ez nem lehet igaz, itt sincs nyugta az embernek ettől a fazontól. Azt hittem Kimi pihenő szobája felé nem téved. Nem volt sok választásom. Volt egy kis szekrény a szobába.
-Várj, csak átöltözök-, mondta unottak Kimi
Csodás mi jöhet még.
-Jézusom- nyitotta ki a szekrényajtót.
|